PK 11.

Nyomtatóbarát változat

PK 11. szám
A közös tulajdon megszüntetése a tulajdont szerző beleegyezése nélkül - A közös tulajdon átalakítása társasház tulajdonná*

I. A közös tulajdon megszüntetése során a másik (többi) tulajdonostárs illetőségét csak akkor lehet az ingatlant vagy egy részét birtokában tartó tulajdonostárs beleegyezése nélkül ennek a tulajdonába adni, ha ez a tulajdonostárs az ingatlanban levő lakásban lakik.

II. A közös tulajdon megszüntetése iránt indult perben a bíróság bármelyik tulajdonostárs kérelmére a közös tulajdont társasház-tulajdonná alakíthatja át.

A közös tulajdonnak társasház-tulajdonná való átalakítása esetén az alapító okiratot a bíróság ítélete pótolja. Ezért az alapító okirat tartalmát - a felek álláspontjának és méltányos érdekeinek figyelembevételével - a bíróság az ítéletében állapítja meg.

 

I. A Ptk. 148. §-ának (2) bekezdése értelmében a közös tulajdon úgy is megszüntethető, hogy a bíróság a közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét megfelelő ellenérték fejében egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.

Az általános szabály tehát az, hogy a közös tulajdon megszüntetésének ezt a módját a bíróság csak akkor alkalmazhatja, ha ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs hozzájárul. Ez alól csak az az eset kivétel, ha a közös tulajdonban álló ingatlanrésznek az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adásáról van szó.

A jogszabály az ingatlanban lakó tulajdonostársról szól, és a tulajdonostárs lakáshasználatát tartotta szem előtt a jogszabály tartalmává tett ítélkezési gyakorlat is. A törvény indokolásából is kitűnik, hogy a szóban levő rendelkezés a közös ingatlanban levő lakást használó tulajdonostársra vonatkozik. Ez a rendelkezés a más helyiséget (műhelyt üzlethelyiséget, raktárt, üdülőt stb.) vagy épület nélküli ingatlant használó tulajdonostársra nem terjeszthető ki.

II. A Ptk. 149. §-ának (1) bekezdése értelmében épületen úgy is lehet közös tulajdont létesíteni, hogy az épület meghatározott részei - elsősorban a lakások - a tulajdonostársak külön tulajdonában vannak (társasház-tulajdon). Lényegében ugyanezt tartalmazza az 1977. évi 11. tvr. 1. §-ának (3) bekezdése is. Ebben az esetben a házas ingatlan telke és az épület egyes részei a tulajdonostársak közös tulajdonában, az épületben levő lakások pedig külön tulajdonban vannak. A társasház-tulajdon tehát a közös tulajdon különleges formája. Ez a Ptk. 149. §-ának (4) bekezdéséből is kitűnik, amely szerint a társasház-tulajdonra a közös tulajdon szabályait a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Ez a külön jogszabály az 1977. évi 11. tvr.

A közös tulajdon megszüntetésének a módjait a Ptk. 148. §-a határozza meg.

A Ptk. 149. §-ának (3) bekezdése megengedi hogy a bíróság a közös tulajdonnak társasház-tulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére elrendelje. Ugyanígy rendelkezik az 1977. évi 11. tvr. 2. §-a is. A kérelem megnyitja az utat ahhoz, hogy a bíróság a társasházzá való átalakítást a tulajdonostársak közötti jogviszony rendezésének egyik módjaként vegye számításba.

Nincs tehát akadálya annak, hogy a közös tulajdon megszüntetése iránt indult perben a bíróság a közös tulajdont társasház-tulajdonná alakítsa át. Ehhez bármelyik tulajdonostárs erre irányuló kérelmére van szükség.

Ha tehát a közös tulajdon megszüntetése iránt folyó perben a bíróság úgy látja, hogy a felek érdekének a közös tulajdonnak társasház-tulajdonná való átalakítása felel meg, a feleket tájékoztatnia kell a megfelelő kereseti, illetőleg viszontkereseti kérelem előterjesztésének lehetőségéről. Ilyen kérelem esetén a bíróságnak az összes körülmény körültekintő figyelembevételével kell vizsgálnia, hogy - a kölcsönös érdekek sérelme nélkül vagy azok legkisebb sérelme mellett - az adott esetben melyik rendezési mód alkalmazható.

A közös tulajdonnak társasház-tulajdonná átalakítása esetén a közös tulajdon részlegesen fennmarad ugyan, de a legfontosabb tulajdonosi jogosítványok szempontjából a tulajdon önállósága és kizárólagossága lesz a meghatározó. Az ilyen ítélet gyakorlatilag le is zárja a közös tulajdon megszüntetésének a kérdését, mert a társasház-tulajdon már csak valamennyi tulajdonostárs hozzájárulásával szüntethető meg (1977. évi 11. tvr. 21. §.).

A Ptk. 149. §-a (3) bekezdésének az a rendelkezése, hogy az alapító okiratot a bíróság ítélete pótolja, azt jelenti, hogy az alapító okirat tartalmát a bíróságnak az ítéletében kell megállapítania. Ennek során elengedhetetlen a felek kölcsönös méltányos érdekeinek a figyelembe vétele. Ezért a bíróságnak a feleket az alapító okirat tartalmára vonatkozóan részletesen meg kell hallgatnia. Az ítéletnek tartalmaznia kell az alapító okiratnak a jogszabály szerint kötelező tartalmát, valamint ezen kívül a felek által lényegesnek tartott kérdések rendezését is.

 

* Csak a régi Ptk. alapján elbírálható ügyekben alkalmazható: vö. 1/2014. PJE határozat V. 1. b) pont.