GK 25.

Nyomtatóbarát változat

GK 25. szám*
A vállalkozót figyelmeztetési kötelezettség terheli a megrendelő olyan utasításával szemben, amely szerint valamely beruházást a környezetvédelem követelményeinek, illetőleg előírásainak mellőzésével kell megtervezni vagy kivitelezni. Ha a megrendelő az utasítását a figyelmeztetés ellenére fenntartja, a vállalkozó a munkát nem végezheti el.

 

A Ptk. 392. §-a szerint a vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. A beruházások megvalósítása során azonban előfordul, hogy egyes megrendelők olyan utasítást adnak a tervezőnek, illetőleg a kivitelezőnek (a továbbiakban együttesen: vállalkozónak), hogy gazdasági vagy egyéb okok miatt, pl. a rendelkezésre álló pénzeszközök hiányára vagy helytelenül értelmezett takarékosságra tekintettel hagyják figyelmen kívül a környezetvédelem követelményeit és mellőzzék a környezet védelmét szolgáló létesítmények megtervezését, illetőleg azok kivitelezését. Egyes megrendelők ugyanis inkább magukra vállalják a környezetvédelmi bírság huzamos ideig tartó fizetését, mint a környezet védelmét szolgáló létesítmény (berendezés) megépítésének ennél nagyobb összegű költségeit. A törvényes előírások megtartását és a gazdaságosság követelményeit a beruházások megvalósításánál sem lehet egymással szembeállítani, együtt, egységes szemlélettel kell figyelembe venni.

Az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi II. törvény (a továbbiakban: tv.) amellett, hogy 2. §-ának (1) bekezdésében kinyilvánítja, hogy a Magyar Köztársaságban az emberi környezet védelme az egész társadalom érdeke és feladata, a beruházások megvalósításában részt vevő gazdálkodó szervezetekre konkrét, kötelező rendelkezéseket is tartalmaz. A tv. 3. §-a kimondja, hogy az állami szervek, vállalatok, szövetkezetek, társadalmi szervezetek és az állampolgárok kötelesek az emberi környezet védelmét szolgáló szabályokat megtartani és a környezetvédelmet a tevékenységi körükben előmozdítani. A tv. 5. §-ának (1) bekezdése szerint a környezetvédelem követelményeit a nemzetgazdasági tervek céljainak meghatározásánál figyelembe kell venni; azokat a területrendezés és a területfejlesztés, továbbá a létesítmények elhelyezése, gazdasági-műszaki tervezése és megvalósítása során érvényre kell juttatni.

A tv. az általános érvényű rendelkezése mellett a környezet védelmére vonatkozó részletes szabályokat is tartalmaz. Ilyen a 10. §, amely kimondja, hogy nem szabad az emberi környezet védelem alatt álló tárgyait olyan szennyeződésnek, ártalomnak vagy más káros hatásnak kitenni, amely azok természetes tulajdonságait hátrányosan megváltoztatja, vagy az emberi életkörülményeket rontja. E tárgyakat a természeti erők kártételeitől is védeni rendeli. A 11. § (1) bekezdése biológiai, vegyi, sugárzó anyagok hatásától kívánja az emberi környezet védelem alatt álló tárgyait megóvni, a (2) bekezdés pedig tiltja az embert, illetőleg az emberi környezet védelem alatt álló tárgyait károsító vagy veszélyeztető más rezgések és sugárzások előidézését.

A továbbiakban a tv. 15. §-a a földnek hulladékkal és más módon történő szennyezését, 17. §-ának (1) bekezdése pedig a vizek fertőzését és káros szennyezését tiltja. A 18. § kimondja, hogy üzemet, létesítményt csak olyan szennyvíztisztító berendezéssel szabad építem és üzemben tartani, amely a vizek fertőzését vagy káros szennyezését kizárja. Külön kiemeli, hogy a szennyvíz előzetes tisztításáról jogszabályokban meghatározott más esetekben is gondoskodni kell.

A vizek védelme érdekében a tv. 22. §-ának (2) bekezdése olyan vízi létesítmények, védőművek készítését, illetőleg olyan eljárások alkalmazását rendeli, amelyek csökkentik, illetőleg megakadályozzák a vizek ártó hatásának lehetőségét.

Az utóbbi, csak példaként felsorolt rendelkezések a föld és a vizek védelmére alkotott szabályok részei, hasonló rendszerben és részletességgel szabályozza azonban a tv. a levegő és az élővilág, a táj és települési környezet védelmét is.

Az emberi környezet védelméről szóló törvény említett rendelkezéseinek gyakorlati megvalósítását szolgáló részletes előírásokat, műszaki és technológiai követelményeket, továbbá a szakmai tapasztalatokat a vállalkozónak kell ismernie, illetve a szakvállalat feladata, hogy az alaplétesítmény jellegétől, funkcionálásából kiindulva a környezetet károsító hatásokat megfelelő berendezésekkel, ilyenek tervezésével vagy kivitelezésével megakadályozza. Mindezek folytán elsősorban a vállalkozónak kell mérlegelnie, hogy a megrendelői utasítás olyan szakszerűtlenséget eredményező utasítás-e, amelynek teljesítése esetén a munkavégzés jogszabály vagy hatósági rendelkezés megsértésére, illetőleg az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetésére vezethet.

A Ptk. 392. §-ának (3) bekezdése szerint ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, erre a vállalkozó köteles őt figyelmeztetni. A figyelmeztetés elmulasztásából eredő káréit a vállalkozó felelős, ha azonban a megrendelő az utasítását fenntartja, a vállalkozó a szerződéstől elállhat. Ha a vállalkozó nem áll el a szerződéstől, a megrendelő utasítása szerint a megrendelő kockázatára köteles a munkát elvégezni. Nem végezheti el azonban a vállalkozó a munkát, ha - amint azt a Ptk. 392. §-ának (4) bekezdése tartalmazza - az utasítás szerinti munkavégzés jogszabály vagy hatósági rendelkezés megsértése vagy az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetésére vezethet.

A Ptk. említett rendelkezéseiből következik, hogy a jogszabály a vállalkozó figyelmeztetési kötelezettségének előírása mellett kockázatviselési lehetőséget ad a megrendelőnek, amelyen belül a vállalkozói szolgáltatás bizonyos kellékeitől eltekinthet. Ez esetben a vállalkozó a Ptk. 392. §-ának (3) bekezdése szerint járhat el. Egyes esetekre azonban a megrendelő kockázatviselési lehetősége nem terjed ki, ilyenkor a vállalkozó a munkát a megrendelő kockázatára sem végezheti el, hanem meg kell tagadnia az utasítás teljesítését, tehát a Ptk. 392. §-ának (4) bekezdése szerint kell eljárnia. A vállalkozónak ez az eljárása nem ütközik azokkal a követelményekkel, amelyek szerint a beruházások megvalósításánál a gazdaságossági szempontokat előtérbe kell helyezni. Az emberi környezet védelméről szóló törvény már idézett 2. §-ának (1) bekezdéséből ugyanis megállapítható, hogy az emberi környezet védelme az egész társadalom érdeke, tehát a gazdaságossági szempontokat is az egész társadalom érdeke szempontjából kell figyelembe venni. Ha tehát a gazdálkodó szervezet anyagi érdeke, illetve az ezzel kapcsolatos egyéni szem-pontja vagy mérlegelése ütközik össze a környezetvédelemhez fűződő társadalmi érdeket szolgáló jogszabályokkal, illetőleg követelményekkel, akkor az utóbbiakat kell előtérbe helyezni, és ezért a környezetvédelmi berendezés megvalósítását nem lehet mellőzni.

Mindebből következik, hogy mivel a környezetvédelmi törvény rendelkezései és a környezetvédelmi követelmények, előírások nem állíthatók szembe a gazdaságossági követelményekkel, ha a megrendelő kockázatviselési lehetősége az előbbiek szerint nem érvényesülhet, a vállalkozó akkor jár el megfelelően, ha a jogszabályba ütköző utasítás teljesítését a Ptk. 392. §-ának (4) bekezdése alapján megtagadja. A környezetvédelmi jogszabályokba, illetőleg követelményekbe ütköző tervezői, illetőleg kivitelezői munkát tehát a vállalkozó nem végezheti el.

 

 

* Csak a régi Ptk. alapján elbírálható ügyekben alkalmazható: vö. 1/2014. PJE határozat V. 1. b) pont.