1/2002. BJE szám
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának büntető jogegységi tanácsa 2002. április 5-én tartott nem nyilvános ülésen a Legfelsőbb Bíróság Bf. IV. számú büntető ügyekben eljáró tanácsának indítványa alapján meghozta a következő
Eljárási szabálysértés, ha az elsőfokú bíróság a hat hónapon belül megtartott tárgyalást - az ülnök személyének megváltozása ellenére - a korábbi tárgyalás anyagának ismertetésével nem ismétli meg /Be. 197. § (2) bek/.
A másodfokú bíróság az ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha ez az eljárási szabálysértés az ítéletet lényegesen befolyásolta /Be. 261. § (1) bek./.
A Legfelsőbb Bíróság Bf.IV. tanácsa a különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének kísérlete miatt folyamatban volt büntető ügyben a Bfv.IV.2825/2001/4. szám végzésével a felülvizsgálati eljárást felfüggesztette, és jogegységi eljárást kezdeményezett az 1997. évi LXVI. törvény (Bszi.) 29. §-a /1/ bekezdésének b/ pontja alapján.
A kezdeményezés szerint nem egységes az ítélkezési gyakorlat abban a kérdésben, hogy a Be. 250. § II/b. pontjában vagy a 261. § (1) bekezdésében foglalt eljárási szabálysértés valósul-e meg akkor, ha az elsőfokú bíróság a hat hónapon belül megtartott folytatólagos tárgyalás esetén - az ülnök személyében bekövetkezett változás ellenére - elmulasztja az előző tárgyalás anyagának ismertetését, és érdemi határozatot hoz.
A Legfelsőbb Bíróság tanácsának kezdeményezése utal arra, hogy a Bírósági Határozatokban közzétett e tárgyú döntések, és e tárgyban született további határozatok azt tartalmazzák, a Be. 250. §-a II/b. pontja második fordulatának alkalmazási köre csak azokra az esetekre vonatkozik, ha a folytatólagos tárgyaláson a hivatásos bíró személyében beállt változás ellenére marad el a korábbi tárgyalás tényleges megismétlése, vagy ha az ülnök személye változott, s bár a korábbi érdemi tárgyalás megtartását követően hat hónap vagy annál hosszabb idő telt el a korábbi tárgyalás tényleges megismétlésére még sem került sor. A Be. 197. §-ának /2/ bekezdésében foglalt szabály megszegése, vagyis a korábbi tárgyalási anyag ismertetésének elmulasztása nem vonható a Be. 250. §-ának II/b. pontjában jelzett feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés alá, ez csupán a Be. 261. §-ának /1/ bekezdésében írt relatív eljárási szabályszegés.
A tanács az ezekben a döntésekben kifejtettekkel egyet nem értő álláspontjára tekintettel az előtte folyamatban lévő ügyben az eljárást felfüggesztve kezdeményezte a jogegységi eljárást /Bszi./.
Az eltérő álláspont szerint a Be. 197. §-ának /1/ bekezdése - a közvetlenség elvét érvényesítve - főszabályként rögzíti, hogy a tárgyalást hat hónapon belül ismétlés nélkül lehet folytatni, ha a tanács összetételében nem történt változás, egyébként elölről kell kezdeni. Ez azt jelenti, hogy elölről kell kezdeni /meg kell ismételni/ a tárgyalást amennyiben a legutóbbi tárgyalási nap óta hat hónap, vagy annál hosszabb idő telt el, úgyszintén akkor is, ha hat hónap még nem telt el ugyan, de a tanács összetétele megváltozott. A tárgyalás megismétlésének ezen esetekben kötelező voltán a Be. 197. §-ának - az 1995. évi LXI. törvény 4. §-ával megállapított - (2) bekezdése sem változtatott, hanem az eljárás gyorsítása érdekében egyszerűsítést engedett csupán akként, hogy a tárgyalást hat hónapon belül, ha nem a hivatásos bíró személye változott, a korábbi tárgyalás anyagának ismertetésével is megismételhetővé tette, azaz ilyenkor a tárgyalás tényleges elölről kezdésének követelményétől eltekintett. Minthogy az elsőfokú bírósági eljárásban a bíróság tanácsa egy hivatásos bíróból és két ülnökből /kivételesen két hivatásos bíróból és három ülnökből/ áll, ez a szabály értelemszerűen az ülnökváltozás esetében alkalmazható. A tárgyalás ilyen formában történő megismétlése viszont mellőzhetetlen, hiszen a tárgyalás megelőző szakában jelen nem lévő ülnök ezen eljárási cselekmény eredményeképpen a tárgyaláson kerül az előzőekben felvett bizonyítási anyag birtokába, ez által mintegy utólag "bekerül" a tanácsba, és úgy kell tekinteni, mint aki végig ott volt a tárgyaláson.
A tárgyalás - a Be. 197. §-a /2/ bekezdésében írtak szerinti - megismétlésének elmulasztása önmagában véve valóban relatív eljárási szabályszegés csupán, ám nyomban abszolút hatályon kívül helyezési okká válik akkor, ha a tárgyaláson mindvégig jelen nem lévő ülnök az ügydöntő határozat - ítélet - meghozatalában részt vesz. A Be. 21. §-ának /4/ bekezdéséből kitűnően ugyanis az ítélkezésben a hivatásos bíró és az ülnök jogai és kötelezettségei azonosak, márpedig a Be. 250. §-a II/b. pontja értelmében mérlegelést nem tűrő hatályon kívül helyezési ok áll fenn, ha az ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, aki nem volt mindvégig jelen a tárgyaláson.
A Legfőbb Ügyész képviselője a nem nyilvános ülésen felszólalásában és írásban is benyújtott Bf. 700/2002. számú nyilatkozatában azt fejtette ki: a Be. 197.§-ának /1/ és /2/ bekezdésében foglaltak egybevetéséből megállapítható, hogy a törvény a tárgyalás megismétlésének kötelezettsége alól nem ad felmentést aszerint, hogy a hivatásos bíró, avagy az ülnök személyében történt-e változás. Az utóbbi esetben csupán a megismétlés módjára nézve tartalmaz egyszerűsítést.
A Be. 21.§-ának /4/ bekezdése szerint az ítélkezésben a hivatásos bíró és az ülnök jogai és kötelességei azonosak.
E rendelkezésekből következik, hogy amennyiben a tanács összetételében változás történt és a tárgyalás megismétlésére egyáltalán (tehát sem teljes, sem egyszerűsített formában) nem került sor, akkor a megváltozott összetételű tanács érdemben nem bírálhatja el az ügyet. Ebben az esetben ugyanis az ítélet meghozatalában olyan bíró venne részt, aki nem volt mindvégig jelen a tárgyaláson, ez pedig a Be. 250.§-a II.b) pontjának második fordulata értelmében feltétlen hatályon kívül helyezési ok. Ezért az eljáró tanács ezzel egyező tartalmú kezdeményezésével egyetértve, az abban kifejtett indokokon alapuló jogegységi határozat hozatalát tartotta szükségesnek.
A Bf.IV. tanács elnöke a tanács álláspontját fenntartva azt szóban is megismételte.
A jogegységi tanács a nem nyilvános ülésen megvizsgálta az e tárgyban folytatott ítélkezési gyakorlatot, beleértve a Legfelsőbb Bíróságnak a Bírósági Határozatokban, valamint a Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteményében közzétett eseti határozatait is. A joggyakorlat az alábbiak szerint alakult:
A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati tanácsa Bfv.V.2277/1997. számú 1998. március 19-én kelt végzésében - elutasítva a felülvizsgálati indítványt, amely arra hivatkozott, hogy feltétlen hatályon kívül helyezési okként jelentkezik, ha a hat hónapot meg nem haladóan folytatott tárgyaláson az előző tárgyalás anyagának ismertetése elmarad - rámutatott: az 1995. évi LXI. törvény 2. §-a az eljárás mielőbbi befejezése érdekében vezette be azt a könnyítést, hogy a tárgyalás az addigi tárgyalás anyagának ismertetésével is megismételhető, ha a hivatásos bíró személyében nem történt változás. A módosított Be. 197. §-ának /2/ bekezdése ezzel megteremtette a törvényes lehetőségét annak, hogy az ítélet meghozatalában olyan bíró vegyen részt, aki nem volt kezdettől fogva jelen a tárgyaláson.
A Bfv.III.2266/1998. számú 1999. január 5-én kelt végzésében a Legfelsőbb Bíróság másik tanácsa - egyebek mellett - arra mutatott rá, hogy a Be. 250. § II/b. pontja második fordulatának az alkalmazási köre csak arra az esetre vonatkoztatható, ha a folytatólagos tárgyaláson a hivatásos bíró személyében történt változás ellenére maradt el a korábbi tárgyalások tényleges megismétlése, vagy ha az ülnökök személyében történt ugyan változás, ám a korábbi érdemi tárgyalás megtartását követően hat hónap, vagy annál hosszabb idő telt el még sem került sor a korábbi tárgyalások tényleges megismétlésére. Erre figyelemmel a korábbi tárgyalás anyaga ismertetésének elmaradása a Be. 261. §-ának /1/ bekezdésébe ütköző relatív eljárási szabálysértés. Ezekre figyelemmel az eljárási szabálysértésre alapított felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt.
A Bírósági Határozatok 1999. évi 10. számában 444. szám alatt közzétett határozat /Legf.Bír.Bfv.III.349/1999./ azt tartalmazza, hogy feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés akkor valósul meg, amikor a hivatásos bíró személyében történt változás, vagy az ülnök személye változott, de a korábbi érdemi tárgyalás megtartását követően hat hónap, vagy ennél hosszabb idő telt el, és a korábbi tárgyalás tényleges megismétlése elmaradt. A Bírósági Határozatok 2000. évi 7. száma tartalmazza a 291. számú eseti döntést /Legf.Bír.Bfv.III.2088/1999./, amely szerint az elsőfokú bíróság tárgyalása ismétlés nélkül folytatható, ha a korábbi érdemi tárgyalás megtartása óta hat hónap még nem telt el, és a tanács összetételében nem történt változás; de a hat hónapon belül a tárgyalás megismételhető a korábbi tárgyalás anyagának az ismertetésével is, feltéve, hogy a hivatásos bíró személyében nem történt változás. Indokolásában rámutatott: a korábbi tárgyalási anyag ismertetésének elmaradása nem vonható a Be. 250. §-ának II/b. pontjában meghatározott feltétle0n eljárási szabálysértés fogalmi körébe, az csupán a Be. 261. §-ának /1/ bekezdésében írt nem feltétlen eljárási szabálysértés.
Végül a Legfelsőbb Bíróság határozatai hivatalos gyűjteményének 1999/1. számában 12. sorszám alatt jelent meg a Legfelsőbb Bíróság öttagú felülvizsgálati tanácsának Bfv.X.1152/1998. számú határozata. Ez is azt állapította meg, hogy nem a feltétlen, hanem csupán a "relatív" eljárási szabálysértés valósul meg, ha az elsőfokú eljárás során az ülnök személyében bekövetkezett vál tozás esetén elmarad a korábbi tárgyalás anyagának az ismertetése. E felülvizsgálati ügyben a legfőbb ügyészi indítvány is ilyen tartalmú döntés meghozatalára irányult.
A Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsa a Bszi. 31. §-ának /1/ bekezdés b/ pontjában foglalt kötelező rendelkezésére figyelemmel a jogegységi eljárást lefolytatta, és a következő álláspontot foglalta el.
A hatályos Be. 197. §-a /2/ bekezdésének rendelkezése maga teremtette meg annak lehetőségét, hogy az ítélet meghozatalában - ebben az esetben - olyan bíró vegyen részt, aki ténylegesen nem volt mindvégig jelen a tárgyaláson. Ebből következően a tanács összetételében bekövetkezett változás esetén - ha az a hivatásos bíró személyét nem érinti, - az eljárás továbbfolytatásához szükséges feltételek betartásának elmulasztása nem vonható a Be. 250. §-ának II/b. pontjában foglalt eljárási szabálysértés körébe. Az ülnök személyében történt változás esetén a korábbi tárgyalási anyag ismertetésének elmaradása, avagy csupán részleges ismertetése tehát nem értékelhető a Be. 250. §-ának II/b. pontjában foglalt feltétlen eljárási szabálysértésként. Az eljárási törvény ehelyütt taxatív felsorolást tartalmaz, amely a Be. 197. § /2/ bekezdésének az 1995. évi LXII. tv. 4. §-ával történt módosításakor nem változott.
A jogegységi tanács utal továbbá arra is, hogy a hivatásos bíró és az ülnök jogosultságai és kötelezettségei azonosságára vonatkozó általános törvényi meghatározás mellett (Be. 21. § /4/ bek) maga a törvény ruházza föl az ülnökhöz képest további jogosultsággal a hivatásos bírót. A Be. 188. §-a és a 189.§-a részletesen tartalmazza azokat az eljárási cselekményeket, amelyek foganatosítására a tárgyaláson csak a tanács elnöke, a hivatásos bíró jogosult. De ilyen eltérés az is - amely a jelen jogegységi eljárás tárgya - hogy a törvény a hivatásos bíró személyének változása esetén nem teszi lehetővé a tárgyalás ismertetéssel történő megismétlését.
Mindezekből következően a mulasztás a Be. 261. §-ának /1/ bekezdésében foglalt "nem feltétlen" eljárási szabálysértés. Ehhez képest a másodfokú bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy az eljárási szabálysértés az ítéletet lényegesen befolyásolta-e, vagy sem. Ennek megítélésénél - egyebek mellett - annak is jelentősége van, hogy a tárgyalás anyaga ismertetésének elmaradása az addigi tárgyalások teljes anyagára, avagy csak egy részére vonatkozik. Az utóbbi esetben vizsgálandó, hogy az ügy
megítéléséhez szükséges fontos érdemi adatok - bizonyítékok - ismertetése megtörtént-e, és a bíróság a Be. 197.§-ának /3/ bekezdésében írt kötelezettségének eleget tett-e. Ha mindezek alapján az állapítható meg, hogy az eljárási szabálysértés az ítéletet lényegesen befolyásolta, a határozatot a Be. 261. §-ának /1/ bekezdésében foglalt egyéb eljárási szabálysértés miatt hatályon kívül kell helyezni.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság büntető jogegységi tanácsa a Be. 197. §-ának /2/ bekezdésében írt eljárási szabály megsértésének eltérő értelmezése miatt és az e körben folytatott jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében a rendelkező részben foglaltak szerinti jogegységi határozatot hozta a Bszi. 32. § /4/ bekezdése alapján, és határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Budapest, 2002. április 5.
Dr. Rabóczki Ede s. k. előadó bíró, Dr. Édes Tamás s. k. bíró,
Dr. Berkes György s. k. bíró, Dr. Akácz József s. k. bíró
A kiadmány hiteléül:
bírósági tisztviselő
Sz. Lné