Jpe.I.60.035/2021/6. számú határozat

A Kúria
Jogegységi Panasz Tanácsának

végzése

Az ügy száma: Jpe.I.60.035/2021/6.

A felperes: a felperes neve (a felperes címe)

A felperes képviselője: Dr. Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda (a felperes képviselőjének címe)

Az alperes: az alperes neve (az alperes címe)

Az alperes képviselője: Dr. Petró Szilvia kamarai jogtanácsos

A per tárgya: közbeszerzési ügyben hozott döntéssel kapcsolatos   közigazgatási jogvita

A jogegységi panaszt benyújtó fél: a felperes

A jogegységi panasszal támadott határozat száma: a Kúria Kfv.IV.37.619/2021/9. számú ítélete

Az elsőfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: a Fővárosi Törvényszék 103.K.701.098/2020/24. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a felperes jogegységi panaszát visszautasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

[1] A felperes jogegységi panaszt nyújtott be a Kúria Kfv.IV.37.619/2021/9. számú ítélete ellen, amelyben kérte, hogy a Kúria e döntését a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/D. § (1) bekezdés c) pontja alapján egészben vagy részben helyezze hatályon kívül és utasítsa a Kúriát új eljárásra és új határozat hozatalára, mivel álláspontja szerint a BH2020.373 számon a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett és a felülvizsgálati kérelemben is hivatkozott korábbi kúriai ítélettől való eltérés nem volt indokolt.

[2] Megítélése szerint a perbeli megbízási szerződések tartalmuk szerint munkaszerződések voltak, ezért a 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 9. § (8) bekezdés g) pontja alapján a Kbt.-t nem kellett volna alkalmazni. Mivel a felperes következetesen hivatkozott a munkaviszonyra, ezért az elsőfokú bíróságnak figyelembe kellett volna vennie a Mfv.X.10.337/2019. számú ügyben hozott döntés elvi tartalmát, amely értelmében amennyiben a megbízási jogviszony alapján a munkát végző személynek a tevékenységét alá-fölérendeltségi viszonyban, utasítások szerint, kötelezően megállapított 4 órás rendelkezésre állás és személyes közreműködés mellett kellett elvégeznie, foglalkoztatása ténylegesen munkaviszony keretében valósult meg. A munkavégzésre irányuló jogviszonyok vizsgálata nélkül nem lehetett volna megállapítani a szabálytalansági eljárásban a közbeszerzés szabálytalanságát és a Kbt. alkalmazhatóságát, illetve általában az alperes döntésének és eljárásának jogszerűségét.

[3] A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.

[4] A Bszi. 41/C. § (6) bekezdés f) pontja szerint a jogegységi panasz tanács – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a jogegységi panaszt visszautasítja, ha azt nem 2012. január 1. után hozott és a BHGY-ben közzétett kúriai határozattól való eltérésre hivatkozással nyújtották be.

[5] A jogegységi panasz a fenti konjunktív feltételek közül az egyiknek megfelelt, mert a jogegységi panaszt benyújtó fél által hivatkozott határozatokat a Kúria 2012. január 1. után hozta meg. A másik feltételnek ugyanakkor nem tett eleget, mivel tévesen állította azt, hogy az Mfv.X.10.337/2019/8. számú kúriai határozatot a BHGY-ben közzétették. E döntés a BH2020.373. számon közzé lett ugyan téve, de nem a BHGY-ben. Az első-és másodfokú ítéletet hatályon kívül helyező olyan döntésről van ugyanis szó, amelyet az eljáró tanács 2020. szeptember 30-án hozott meg, a hatályon kívül helyező határozatok BHGY-ban való közzététele ugyanakkor csak a Bszi. 2021. január 1-től hatályos módosítása nyomán kötelező. A határozatot tehát a meghozatalakor hatályos szabályok szerint nem kellett közzétenni.

[6] A Bszi. 41/C. § (6) bekezdés egyértelmű és félreérthetetlen feltételeket támaszt arra nézve, hogy a Kúria mely esetekben köteles a jogegységi panaszokat visszautasítani. E jogszabályi rendelkezés f) pontja alapján, arra tekintettel, hogy a jogegységi panaszt benyújtó fél nem a BHGY-ben közzétett kúriai határozattól való eltérésre hivatkozott, a jogegységi panaszt visszautasította.

[7] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontja értelmében az eljárás illetékmentes, ezért a felperes a jogegységi panasz eljárásban megfizetett 100.000 forint illeték visszatérítését az illetékes adóhatóságtól kérheti az Itv. 80. § (1) bekezdés i) pontja szerint.

[8] A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot. 

Budapest, 2022. január 14.

Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Sperka Kálmán s.k. előadó bíró,
Dr. Tánczos Rita s.k. bíró,
Dr. Bartal Géza s.k. bíró,
Dr. Bartkó Levente s.k. bíró,
Dr. Csák Zsolt s.k. bíró,
Dr. Darák Péter s.k. bíró,
Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró,
Dr. Döme Attila s.k. bíró,
Dr. Dzsula Marianna bíró helyett
Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Farkas Attila s.k. bíró,
Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró,
Dr. Hajnal Péter s.k. bíró,
Dr. Harter Mária s.k. bíró,
Dr. Hajdu Edit s.k. bíró,
Dr. Kovács András s.k. bíró,
Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró,
Dr. Kurucz Krisztina s.k. bíró,
Dr. Patyi András s.k. bíró,
Dr. Sebe Mária s.k. bíró