Jpe.I.60.017/2021/4. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria
Jogegységi Panasz Tanácsának

végzése

Az ügy száma: Jpe.I.60.017/2021/4.

A tanács tagjai:

Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke
Dr. Farkas Attila előadó bíró
Dr. Patyi András bíró
Böszörményiné dr. Kovács Katalin bíró
Dr. Szabó Klára bíró
Dr. Suba Ildikó bíró
Dr. Sperka Kálmán bíró
Dr. Magyarfalvi Katalin bíró
Dr. Bartkó Levente bíró
Molnár Ferencné dr. bíró

A felperes: a felperes neve (a felperes címe)

Az alperesek: az I.r. alperes neve (az I.r. alperes címe)

a II.r. alperes neve (a II.r. alperes címe)

Az alperesek képviselője: L. Nagy Ügyvédi Iroda (az alperesi képviselő címe)

A per tárgya: végrehajtás megszüntetése

A jogegységi panaszt benyújtó fél: a felperes

A jogegységi panasszal támadott határozat száma: Kúria Pfv.I.20.521/2020/9. számú ítélet

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Veszprémi Törvényszék 1.Pf.20.671/2019/6. számú ítélet

Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Veszprémi Járásbíróság 10.P.21.458/2018/28-I. számú ítélet

Rendelkező rész

A Kúria a felperes jogegységi panaszát visszautasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

[1] A felperes a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szól CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. § (1) bekezdése alapján jogegységi panaszt terjesztett elő a Kúria Pfv.I.20.521/2020/9. számú ítélete ellen. Kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és a Kúria új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Arra hivatkozott, hogy a Kúria ítéletében eltért a 2/2014. PJE és a 6/2013. PJE számú polgári jogegységi határozatoktól, amikor azt állapította meg, hogy az alacsony mértékű törlesztőrészlet fizetése nem lehet valamely kölcsönszerződés célja (kauzája). A jogegységi határozatok ugyanis kimondják, hogy deviza alapú kölcsönszerződés megkötése esetén az adós szerződési célja az, hogy a forintkölcsönökénél jelentősen alacsonyabb kamatú és törlesztőrészletű kölcsönhöz jusson. E jogkérdésnek alapvető jelentősége van annak megítélése során, hogy a kölcsönszerződés deviza alapúnak minősül-e, létrejött-e, érvényes-e, az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó tájékoztatás tisztességtelen-e.

[2] A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.

[3] A jogegységi panasz eljárásban a jogi képviselet a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés b) pontjából következően kötelező. A felperes a jogegységi panaszához külön meghatalmazást nem mellékelt, hanem azt állította, hogy a jogi képviselője részére korábban adott ügyvédi meghatalmazás a jelen üggyel kapcsolatos összes eljárásra, így a jogegységi panasz eljárásra is kiterjed.

[4] A jogegységi panasz eljárás azonban olyan rendkívüli, a jogerő utáni, a jogegységet célzó sui generis eljárás, amely a jogrendszer belső koherenciájának megteremtését szolgálja, jogorvoslati eljárás ugyan, de nem a per folytatása (Jpe.I.60.005/2021/5., Jpe.I.60.011/2021/3.). Az alapeljárás során adott meghatalmazás hatálya ezért önmagában, automatikusan nem terjed ki a jogegységi panasz eljárásra, a panasz előterjesztőjének tehát kifejezetten a jogegységi panasz eljárásra vonatkozó meghatalmazással kell igazolnia jogi képviselője képviseleti jogát.

[5] Az alapügyben a felperes által jogi képviselője részére 2019. március 8-án adott meghatalmazás – a jogegységi panaszban előadottaktól eltérően – egyébként sem terjedt ki az üggyel összefüggő valamennyi eljárásra, hanem, a szövegezéséből kitűnően, eredetileg csupán a felperesnek az elsőfokú eljárásban történő képviseletére vonatkozott. A rendelkezésre álló irat alapján egyértelműen megállapítható az is, hogy erre a meghatalmazásra, amely egy kézzel kitöltött formanyomtatvány, eltérő kézírással, eltérő tollal vezették rá egyebek mellett, hogy: „Kúria Pfv.I.20.521/2020/9. sz. jogegységi panasz benyújtása”. A meghatalmazás keltekor, 2019. március 8-án azonban a jogegységi panasz eljárás még nem is létezett, az eredeti meghatalmazásra a jogegységi panasz eljárásra vonatkozóan tett bejegyzés tehát nyilvánvalóan utólagosan keletkezett. Az pedig nem tűnik ki az iratból, hogy ez az utólagos bejegyzés kitől származik, azt a felperes vezette-e rá a meghatalmazásra. A meghatalmazás ezért nem alkalmas annak igazolására, hogy az eljáró ügyvéd valóban jogosult volt a felperes nevében a jogegységi panasz benyújtására és a felperesnek a jogegységi panasz eljárásban történő képviseletére.

[6] A benyújtott meghatalmazás mindezek értelmében nem fogadható el, hiánypótlási felhívás kiadására pedig a jogegységi panasz eljárásban nincs lehetőség. A Kúriának ezért úgy kellett tekintenie, hogy a jogegységi panaszt jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtották be.

[7] A jogegységi panasz eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. § (1) bekezdése értelmében illetékköteles. A felperes azonban az eljárás illetékét nem fizette meg, és – noha a Bszi. 41. § (2) bekezdés h) pontja értelmében a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) költségkedvezményekre vonatkozó szabályai a jogegységi panasz eljárásban is irányadók – költségkedvezmény iránti kérelmet sem terjesztett elő. Arra hivatkozott ugyanakkor, hogy az eljárás korábbi szakaszában személyes költségmentességben részesült. Abból eredően azonban, hogy a jogegységi panasz eljárás sui generis eljárás, nem az alapügy folytatása, az alapeljárásban biztosított személyes költségkedvezmények nem terjednek ki a jogegységi panasz eljárásra (Jpe.I.60.005/2021/5.). A jogegységi panasz előterjesztőjének ezért a panasz benyújtásakor vagy le kell rónia a szükséges eljárási illetéket, vagy megfelelő költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet kell előterjesztenie. Hiánypótlási felhívás kibocsátásának a jogegységi panasz eljárásban e körben sincs helye.

[8] A Kúria a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés b) pontja alapján – hiánypótlási felhívási kiadását mellőzve – visszautasítja, ha azt jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtották be. A Bszi. 41/C. § (6) bekezdés c) pontja szerint ugyancsak a jogegységi panasz hiánypótlási felhívás nélküli visszautasításának van helye, ha az eljárási illetéket nem vagy hiányosan fizették meg.

[9] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés b) és c) pontja alapján, az eljáró ügyvéd képviseleti jogának igazolására alkalmas meghatalmazás csatolásának hiányára, valamint az eljárási illeték megfizetésének, illetve a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelem előterjesztésének elmulasztására tekintettel visszautasította.

[10] Az eljárás az Itv. 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes.

[11] A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.

Budapest, 2021. augusztus 24.

Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Farkas Attila s.k. előadó bíró,
Dr. Patyi András s.k. bíró,
Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró,
Dr. Szabó Klára s.k. bíró,
Dr. Suba Ildikó s.k. bíró,
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró,
Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró,
Dr. Bartkó Levente s.k. bíró,
Molnár Ferencné dr. s.k. bíró