Jpe.I.60.001/2021/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria
Jogegységi Panasz Tanácsának

határozata

Az ügy száma: Jpe.I.60.001/2021/2.

A tanács tagjai:

Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke
Dr. Fekete Ildikó előadó bíró
Dr. Patyi András bíró
Dr. Lomnici Zoltán bíró
Dr. Kalas Tibor bíró
Dr. Csák Zsolt bíró
Dr. Márki Zoltán bíró
Dr. Orosz Árpád bíró
Salamonné Dr. Piltz Judit bíró

A felperes: felperes neve (felperes címe)

A felperes képviselője: dr. Kelemen Anita pártfogó ügyvéd (felperesi jogi képviselő címe)

Az alperes: alperes neve (alperes címe)

Az alperes képviselője: dr. Kovács N. Balázs egyéni ügyvéd (alperesi jogi képviselő címe)

A per tárgya: biztonsági szakvéleménnyel kapcsolatos panasz ügyben hozott (…) számú döntés jogszerűségének vizsgálata

A jogegységi panaszt benyújtó fél: felperes

A jogegységi panasszal támadott határozat száma: Kúria Kfv.I.37.930/2020/2.

Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Fővárosi Törvényszék 113.K.701.392/2020/9.

Rendelkező rész

A Kúria a felperes jogegységi panaszát visszautasítja.

A határozat ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A jogegységi panasz tekintetében irányadó tényállás

[1] A felperes szolgálati jogviszonyát a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a továbbiakban: NBSZ)

főigazgatója az ellene lefolytatott felülvizsgálati eljárás eredményeként a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 72/B. § (8) bekezdése alapján megszüntette.

A felperes panaszát az alperes a 2019. március 11-én kelt (…) számú döntésével elutasította. Az alperes döntésével szemben a felperes az Nbtv. 72/D. § (9) bekezdése szerinti panasszal élt az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságánál (a továbbiakban: Bizottság). A Bizottság megállapította, hogy az NBSZ jogszerűen, az Nbtv.-ben foglalt rendelkezéseknek megfelelően folytatta le a felülvizsgálati eljárást, az eljárás adatai alátámasztják a szakvéleményben foglalt megállapításokat, ezért az Nbtv. 19/A. § (2) bekezdés a) pontja alapján a panaszt elutasította.

Az Nbtv. 72/D. § (10) bekezdésének megfelelően kizárólagos illetékességgel eljáró Fővárosi Törvényszék a 2020. szeptember 2. napján kelt 113.K.701.392/2020/9. számú ítéletével a felperesnek az alperesi döntést támadó keresetét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017.évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 88.§. (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.

[2] A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Befogadási okként a Kp. 118. § b) pontját jelölte meg.

A jogegységi panasszal támadott végzés

[3] A felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását a Kúria a 2020. december 3-án kelt Kfv.I.37.930/2020/2. számú végzésével megtagadta.

A végzés indokolásában arra hivatkozott, hogy a Kp. 118. § (1) bekezdés különböző pontjaira alapított kérelem befogadhatóságához nem elégséges csak hivatkozni a Kp. adott szabályára, azokat az indokokat is elő kell tárni, amelyek megteremtik a kérelem és a befogadás közötti oksági kapcsolatot.  A felperes a befogadási kérelemében csak hivatkozott a Kp. 118. § (1) bekezdés b) pontjának sérelmére, azonban nem jelölte meg konkrétan azt a jogkérdést, amelytől való eltérés miatt szükség lenne a jogerős ítélet felülvizsgálatára, nem utalt olyan kúriai döntésre sem, amelyben foglaltaktól az elsőfokú bíróság eltért volna. A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn.

A jogegységi panasz

[4] A felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadó kúriai végzéssel szemben a jogi képviselővel eljáró felperes 2020. december 28-án jogegységi panasz eljárást kezdeményezett. Álláspontja szerint a Kúriának be kellett volna fogadni a felülvizsgálati kérelmet a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 409. § (2) bekezdés b) pontja alapján. Ennek elmaradása miatt a megsértett anyagi jogszabályt és a felperes munkához való jogát alapul véve kérte, hogy a Kúria állapítsa meg a jogkérdésben való eltérést és ezáltal rendelje el a felülvizsgálati eljárást.

[5] A felperes megítélése szerint az elsőfokú eljárás során megsértésre került és tévesen alkalmazták a 19/2018 AB határozatot, az 1/2019. KMPJE határozatot, a Kp. 36. §-át, 85 §-át, 88. §-át, az Nbtv. 49. §-át, 71/C §-át, 72. §-át, 72/B §-át, a 72/B. § (5) bekezdését és a Pp. 110-111. §-ait. Álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelmében részletesen feltárta azokat a körülményeket és indokokat, amelyek a befogadás alátámasztására szolgáltak, megjelölte a jogszabálysértéseket is, ezért a befogadás megtagadása jogszabálysértő volt.

[6] A felperes a jogegységi panaszt beterjesztő űrlapon feltüntette a BH2000. 100. szám alatt közzétett 1999. február 4. napján kelt Pfv.III.23.817/1998/4. számú felülvizsgálati ítéletet.

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának döntése a befogadhatóság körében

[7] A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.

[8] A jogegységi panasz elbírálására vonatkozó eljárást a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 2020. április 1. napjától beiktatott és hatályos 12/A. számú alcíme szabályozza.

[9] A Bszi. 41/B. § (1) bekezdésének 2021. január 1-et megelőzően hatályos, a jelen eljárás során alkalmazandó szabályozása szerint jogegységi panasznak van helye a Kúriának:

a) a felülvizsgálati kérelem, vagy indítvány (a továbbiakban együtt: felülvizsgálati kérelem) vagy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján fellebbezés alaptalansága esetén a megtámadott határozatot hatályában fenntartó határozata,

b) a felülvizsgálatot a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján megtagadó határozata,

c) a felülvizsgálati kérelem befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján megtagadó határozata ellen, feltéve, hogy a felülvizsgálati kérelemben a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkoztak.

A (2) bekezdés értelmében jogegységi panasznak van akkor is, ha a Kúria ítélkező tanácsa jogkérdésben – jogegységi eljárás kezdeményezése nélkül – úgy tér el a Kúria közzétett határozatától, hogy az adott eltérésre az alsóbb fokú bíróságok határozatában nem került sor.

[10] A jogszabályhely a jogegységi panasz 2020. december 28-i benyújtásakor és az elbírálásakor is azonos tartalmú és egyértelmű szabályt tartalmaz a jogegységi panasz előterjeszthetőségének feltételéről.

[11] A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a rendelkezésére állt iratokból azt állapította meg, hogy a felperes jogegységi panasza ugyan támadható döntés ellen irányult és jogi képviselő útján, a törvényi határidőn belül került előterjesztésre, panaszbeadványa azonban egyáltalán nem tartalmaz jogkérdésben eltérésre való hivatkozást. Ilyen érvelés a 113.K.701.392/2020/2. számú jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelemben sincs.

[12] A jogegységi panasz beterjesztésének űrlapján feltüntetett felülvizsgálati ítélet és a perbeli ügy között összefüggés nem tárható fel, de az nem is a Jogegységi Panasz Tanács feladata. Ezen felülvizsgálati ítélet 1999-ben született, 2000-ben került közzétételre, tehát keletkezésének időpontjára figyelemmel sem tartozhat azon körbe, amely a jogegységi panasz eljárás szempontjából a panasszal támadott döntéssel ütköztethető lenne.

[13] A jogegységi panasz tartalmára tekintettel hangsúlyozza a Jogegységi Panasz Tanács, hogy a jogegységi panasz jogintézménye nem a panaszosnak a per tárgyává tett jog- és érdeksérelmének kiküszöbölésére szolgál. Erre a bírósági eljárási törvények által szabályozott rendes és rendkívüli jogorvoslatok többirányú lehetőséget biztosítanak. A jogegységi panasz eljárás – mint ahogy a nevében is tükröződik – a közzétett határozattól eltérés feloldását, a jogegység biztosítását célozza, nem pedig újabb jogorvoslati fórumot nyit a panaszosnak, a megelőző eljárások során szükségszerűen már érvényesített jog- és érdeksérelmek orvoslására.

[14] A felperes jogegységi panaszként benyújtott beadványa tartalmilag teljes azonosságot mutat a felperes korábbi beadványaival, konkrétan pedig a jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelemmel is, azonban éppen a jogegységi panasz befogadhatóságához megkívánt, a Bszi.-ben tételesen szabályozott tartalmi elemeket nélkülözi.

[15] A Bszi. 41/B. § (6) bekezdése értelmében a jogegységi panaszban – a beadványra vonatkozó általános szabályokon túl – meg kell jelölni:

a) azt a határozatot, amellyel szemben a fél a panaszt előterjeszti,

b) azt a közzétett kúriai határozatot, amelytől jogkérdésben való eltérést állít a fél.

[16] A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa megállapítása szerint a felperesi beadvány a Bszi. 41/B. § (6) bekezdés b) pontjára vonatkozó előadást egyáltalán nem tartalmaz.

[17] Rámutat arra a Kúria, hogy a b) pont szerinti törvényi elvárás nem egy bármilyen tartalmú közzétett kúriai határozat megjelölését jelenti, hanem az állított jogkérdésben eltérés konkrét ismertetését igényli, ennek vizsgálata ugyanis – a panasz befogadása esetén – az eljárás lényege, ennek hiányában az eredménnyel nem folytatható le.

[18] A Bszi. 41/B. § (9) bekezdés szerint a Jogegységi Panasz Tanács – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a jogegységi panaszt visszautasítja, ha

e) az a 41/B. § (1) bekezdése alapján kerül előterjesztésre, de a felülvizsgálati kérelemben vagy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény szerinti fellebbezésben az előterjesztő nem hivatkozott a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre, vagy

f) az nem tartalmazza a (6) bekezdésben foglaltakat, és a megfelelő kiegészítés az (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem történt meg.

[19] A fenti törvényi előírásokból következően a felperes jogegységi panasza befogadásának törvényes akadálya merült fel, a jogegységi panasz hiányosságát a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa olyan befogadást gátló okként azonosította, amely miatt a panasz érdemi elbírálására nem kerülhetett sor, így a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa azt a Bszi. 41/B. § (9) bekezdés f) pontja alapján visszautasította.

Záró rész

[20] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel illetékmentes.

[21] A határozat ellen sem a Bszi., sem más jogszabály jogorvoslatot nem biztosít.

Budapest, 2021. február 1.

Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Fekete Ildikó s.k. előadó bíró,
Dr. Patyi András s.k. bíró,
Dr. Lomnici Zoltán s.k. bíró,
Dr. Kalas Tibor s.k. bíró,
Dr. Csák Zsolt s.k. bíró,
Dr. Márki Zoltán s.k. bíró,
Dr. Orosz Árpád s.k. bíró,
Salamonné Dr. Piltz Judit s.k. bíró