A KÚRIA
mint elsőfokú bíróság
ítélete
Az ügy száma: K.III.39.536/2020/2.
A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró
A felperes:
A felperes képviselője: Dr. Szalai Péter ügyvéd
Az alperes: Győri Rendőrkapitányság
Az alperes képviselője: ... rendőr alezredes
A per tárgya: gyülekezési ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálni kért határozat száma: a Győri Rendőrkapitányság 2020. július 24. napján hozott 08010-160/160/2020. rendb. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria az alperes 08010-160/160/2020. rendb. számú határozatát megsemmisíti és az alperest új eljárásra kötelezi.
Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 24.000.- (huszonnégyezer) forint eljárási költséget.
Az eljárási illeték az állam terhén marad.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A bírósági felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes a Momentum Győri Szervezete nevében 2020. július 31. napjára gyűlést jelentett be a 9021 Győr, Dunakapu térre. A gyűlés céljaként jelölte meg, hogy a rendezvényen a Momentum helyi szervezetének tagjaival, aktivistáival, valamint a gyűléshez a helyszínen esetlegesen csatlakozókkal közösen kíván tiltakozni és véleményt nyilvánítani a kormány által indított, propagandaeszközként használt nemzeti konzultáció ellen. A velük egyetértő szimpatizánsok támogatásukat a helyszínen a konzultációs íveik leadásával és egy alternatív konzultációs ív kitöltésével is kifejezhetik. A gyűlés megjelölt napirendje információs pult kihelyezéséből, gyülekezésből, az esetleges érdeklődőkkel tiltakozás a nemzeti konzultáció ellen, majd a gyűlés befejezéséből állt.
[2] Az alperes határozatában a kérelmet az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 46. § (1) bekezdés a) pontja alapján – figyelemmel az Ákr. 17. §-ában foglaltakra - hatáskör hiányára történt hivatkozással visszautasította.
[3] Az indokolásában kiemelte, hogy a bejelentett esemény nem tartozik a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) hatálya alá, az ugyanis nem meríti ki a Gytv. 2. § (1) bekezdése szerinti fogalmat. Hangsúlyozta, hogy az eseményen megjelenő személyek olyan kommunikációt kívánnak folytatni, amelynek célja nem a közös véleménynyilvánítás lenne, hanem vélemények, közös álláspontok előtérbe helyezése, szimpatizánsokkal való elbeszélgetés, illetve kapcsolatfelvétel. Az esetleges érdeklődők egyenként hoznák véleményüket a szervezők tudomására a bejelentésben meghatározott konzultációs ívek kitöltésének keretében, így az együttes fellépési cél, mint törvényi feltétel nem valósul meg. Az alperes érvelése alátámasztására felhívta az alapvető jogok biztosának 2013. szeptember 16-án kelt AJB-2014/2013.számú ügyben folytatott vizsgálatról szóló jelentésére (a továbbiakban: Jelentés).
A kereset és az alperes védekezése
[4] Az alperes határozatával szemben a felperes keresetet terjesztett elő annak hatályon kívül helyezése iránt.
[5] Álláspontja szerint az alperes tévesen állapította meg hatáskörének hiányát, a felperes által bejelentett rendezvény ugyanis a Gytv. hatálya alá tartozó gyűlésnek minősül. Hangsúlyozta, a Gytv. 2. § (1) bekezdése szerinti gyülekezés fogalmának lényegi eleme, hogy legalább ketten, ideiglenes jelleggel, közügyben való véleménynyilvánítás céljával, nyilvános rendezvényre gyűljenek össze. A gyülekezési jog védelemben részesíti azon rendezvényeket, amelyek elsődleges és jellemző célja a közügyekről szóló nyilvános vitában, illetve véleményképzésben való részvétel. A közügy fogalmának meghatározása kapcsán hivatkozott az Alkotmánybíróság 55/2001. (XI. 29.) AB határozatában és a 75/2008. (V. 29.) AB határozatában foglaltakra, melyek szerint minden olyan ügyet közügynek kell tekinteni, amely nem korlátozódik egyes magánjogi jogalanyok magánérdekeire, hanem a legszélesebb értelemben vett közállapotokkal, közérdekű kérdésekkel kapcsolatos vita tárgya.
[6] A Gytv. szerinti gyűlés fogalmi elemei az általa bejelentett rendezvényt illetően megvalósultak, tekintettel arra, hogy a bejelentés a három fő szervezővel és a közügyben való véleménynyilvánítás céljának megjelölésével történt. A bejelentésben megjelölt, közügynek minősülő kérdések megvitatása és az ezen kérdésekhez kapcsolódó véleménynek a konzultációs ívek leadása és alternatív konzultációs ívek kitöltése által kifejezésre juttatása egyértelműen a Gytv. hatálya alá tartozó gyűlésnek tekintendő, amelyen nem változtat az a körülmény sem, hogy a bejelentett eseményen pulttal való kitelepülésre, az érdeklődők számára nyújtott tájékoztatásra, konzultációs ívek kitöltésére is sor kerül a politikai véleménynyilvánítás megerősítésére szolgáló cselekményekként.
[7] A Jelentés kapcsán kiemelte, hogy az nem minősül jogszabálynak, kötelező erővel nem bír, egyebekben pedig az abban foglaltak ellentétesek a Gytv.-ben és a hivatkozott AB határozatokban foglaltakkal is. Utalt továbbá a Fővárosi Törvényszék 105.K.700.890/2018/2. és a 105.K.700.013/2019/3. számú ítéleteiben kifejtettekre.
[8] Eljárási kifogásként hivatkozott a határozat kézbesítésének szabálytalanságára, ugyanis azt - annak ellenére, hogy a bejelentését elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül nyújtott be - egyszerű e-mail üzenetben küldte meg a részére. Az Ákr. 85. § (3) bekezdése értelmében azonban a hatóság a döntést – írásbeli kapcsolattartás esetén – hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton köteles kézbesíteni. Ezen törvényi kötelezettséget nem váltja ki az sem, ha az alperes a 26/2018. (IX. 27.) BM rendelet 8. §-a alapján a határozatot a police.hu oldalon közhírré teszi.
[9] Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[10] A kereset az alábbiak szerint alapos.
[11] A kereset elbírálására a Kúria hatáskörét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 12. § (2) bekezdés d) pontja alapítja meg.
[12] A Gytv. 11. § (1) bekezdése értelmében a bejelentés elintézésére a közigazgatási eljárások általános szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
[13] A Kúria rámutat, a Gytv. 11. § (1) bekezdésére tekintettel gyülekezési ügyekben elsődlegesen a Gytv. alkalmazandó, mögöttesen az Ákr. és Kp. szabályai az irányadók.
[14] Az alperes döntését az Ákr. 17. §-ában foglaltakra figyelemmel, az Ákr. 46. § (1) bekezdés a) pontjára alapította.
[15] Az Ákr. 80. § (1) bekezdése szerint a döntés határozat vagy végzés. A 46. § (1) bekezdés a) pontja alapján a hatóság a kérelmet visszautasítja, ha az eljárás megindításának jogszabályban meghatározott feltétele hiányzik, és e törvény ahhoz más jogkövetkezményt nem fűz. A 17. § kimondja, a hatóság a hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja. Ha valamelyik hiányát észleli, és kétséget kizárólag megállapítható az ügyben illetékességgel rendelkező hatóság, az ügyet átteszi, ennek hiányában a kérelmet visszautasítja, vagy az eljárást megszünteti.
[16] A Kúria megítélése szerint az ügyben elsődlegesen alkalmazandó Gytv. kizárólag a hatóság érdemi döntésére, azaz a határozati formában hozott döntésekre tartalmaz eltérő rendelkezést. Ugyanakkor jelen esetben az alperes nem érdemben döntött, ezért az Ákr. rendelkezései irányadók, vagyis a hivatkozott 17. §, 46. § (1) bekezdés a) pontja és 80. § (1) bekezdése. Ezen rendelkezéseknek megfelelően a hatáskör hiányában történő visszautasítás esetén a helyes döntési forma nem a határozat, hanem a végzés.
[17] A Kp. 45. § (2) bekezdése értelmében a bíróság a téves formában megvalósított közigazgatási tevékenységet a tartamának megfelelő eljárási rendben bírálja el, amiről végzést hoz. A végzés ellen fellebbezésnek van helye.
[18] A Kúria a Kp. 45.§ (2) bekezdése szerinti külön végzés meghozatalát mellőzte, mivel határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye.
[19] A nem megfelelő döntési forma az ügy érdemét nem befolyásolja, így a Kúria a keresetet érdemben bírálta el.
[20] Az ügy érdemében a Kúriának arról kellett döntenie, hogy a felperes által bejelentett rendezvény megfelel-e a Gytv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott „gyűlés” fogalmának, ehhez kapcsolódóan a rendezvény a Gytv. hatálya alá tartozik, avagy nem.
[21] Az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. A IX. cikk (1) bekezdése rögzíti, mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.
[22] E körben a Kúria elsődlegesen kiemeli, hogy a 3/2013. (II.14.) AB számú határozatra tekintettel az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a gyülekezési jogról szóló törvény szerinti bírósági felülvizsgálatnak van helye a rendőrségnek a rendezvény bejelentéséről hozott, hatáskör hiányát megállapító döntésével szemben. A bíróság ezen döntés jogszerűségét és megalapozottságát érdemben vizsgálja.
[23] A Gytv. 2. § (1) bekezdése értelmében e törvény alkalmazása során gyűlés a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel.
[24] Az Alaptörvény 28. cikke alapján a jogértelmezés során kötelezően figyelembe veendő - a Gytv. 2. §-ára vonatkozó – jogalkotói indokolás szerint a Gytv. egyértelműsíti azokat a tartalmi kritériumokat, amelyekre figyelemmel a gyülekezési jog által védett magatartások a „sokaságtól” megkülönböztethetőek. Így ki kell mondani, hogy a törvény a közügyben való véleménynyilvánítás céljából zajló nyilvános gyűléseket tekinti a hatálya alá tartozónak. Az Alkotmánybíróság a gyülekezési jog hatálya alá tartozó gyűlésekkel összefüggésben már egy korai határozatában (30/1992. (V.26.) AB határozat) megállapította, hogy „a gyülekezési jog szorosan kapcsolódik a véleménynyilvánítás szabadságához, mivel a gyűlések megszervezése, megtartása, illetve az azokon való részvétel ad lehetőséget a vélemény közös kialakítására”. A cél ilyen meghatározása biztosítja azt, hogy a nem ilyen célú gyűléseket a jogalkalmazó ne tekintse gyülekezési jog által védettnek, és gátat vessen a joggal való visszaéléseknek, valamint az elhúzódó, nyilvánvalóan nem a közügyekben való véleménynyilvánításra, hanem zaklatásra irányuló gyűléseknek. A gyülekezés fogalmával összefüggésben fontos kiemelni azt is, hogy azt, hogy mit tekintünk „közügynek való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel” fogalmában közügynek, azt az Alkotmánybíróság a gyűlés definiálásánál az 55/2001. (IX.29.) AB határozatában, és a 75/2008. (V.29.) AB határozatában is meghatározta. E szerint minden olyan ügyet közügynek kell tekinti, amely nem korlátozódik egyes magánjogi jogalanyok magánérdekeire, hanem a legszélesebb értelemben vett közállapotokkal, közérdekű kérdésekkel kapcsolatos vita tárgya. A közügyekben való véleménynyilvánítás köre nem szorítkozik kizárólag a széles értelemben politikai kérdésekre, utóbbi ugyanis egyik fontos, de nem kizárólagos eleme a közügyeknek.
[25] A Kúria hangsúlyozza, a gyülekezési ügyben eljáró hatóság kötve van a bejelentésben foglaltakhoz, az abban írtakat tartama szerint kell megvizsgálnia. Amennyiben a bejelentésben szereplő egyik elem megfelel a Gyvt. 2 § (1) bekezdésben írt gyűlés fogalmának, akkor a megtartani kívánt rendezvény gyűlésnek minősül és a Gyvt. hatálya alá tartozik. A bíróság a keresettel támadott döntés felülvizsgálata során kizárólag a Gyvt. hatálya alá eső bejelentési részt jogosult vizsgálni.
[26] Az alperes a Gytv. 11. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a felperest, mint a rendezvény bejelentőjét egyeztetésre hívta fel, a megjelölt időpontban a felperes megjelent. Az alperes döntését egyebek mellett a személyes egyeztetésen elhangzottakra alapította, az egyeztetésen elhangzottakat a határozat nem tartalmazza, az egyeztetésről feljegyzést, jegyzőkönyvet vagy más iratot az alperes a Kúria felé nem küldött meg. A fentiekre tekintettel a Kúria döntése meghozatalakor nem vehette figyelembe az egyeztetésen elmondottakat.
[27] A Kúria megítélése szerint a felperes által bejelentett rendezvény megfelel a Gyvt. 2. § (1) bekezdése szerinti gyűlés fogalmának, mert annak célja közügyben való véleménynyilvánítás, konkrétan a nemzeti konzultáció elleni tiltakozás és az ahhoz kapcsolódó véleménynyilvánítás. Az, hogy a gyűlésen konzultációs ívek leadása és egy alternatív konzultációs ív kitöltése is lehetséges, nem befolyásolja a gyűlés fő célját, vagyis a bejelentésben megjelölt tárgykörben – nemzeti konzultáció – való közös véleménynyilvánítást, az azzal szembeni tiltakozást.
[28] A fentiekkel ellentétes alperesi érvelés nem foghat helyt, mert egyrészt az alperes a bejelentésben foglaltakkal szemben rögzíti azt az álláspontját, hogy a rendezvény célja nem közös véleménynyilvánítás. Másrészt – a korábban írtaknak megfelelően – a konzultációs ívek leadásának és egy alternatív konzultációs ív kitöltésének lehetősége nem befolyásolja a megtartandó rendezvény fő céljának jogi megítélését.
[29] Az alperes a Gytv. 2. § (1) bekezdését – és ezen keresztül az Ákr. 17. §-át és 46. § (1) bekezdés a) pontját – megsértve utasította vissza hatáskör hiányában a felperes bejelentését.
[30] A Kúria jelen ítélete az eltérő tényállás okán nem ellentétes a Kúria másik tanácsának K.I.39.441/2020/4. számú ítéletével.
[31] A felperes állította, annak ellenére, hogy bejelentését elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül nyújtotta be, az alperes határozatát részére e-mail üzenetbe küldte meg. A bejelentés ügyfélkapun való előterjesztésének ténye az iratokból megállapítható, ugyanakkor az alperesi határozat megküldésének módja nem tisztázható, az az iratokból nem derül ki, az alperes nyilatkozata erre nem tér ki.
[32] A Gytv. 15. § (1) bekezdése kimondja, a gyülekezési hatóság határozatát haladéktalanul írásban közli a szervezővel, és azt közhírré teszi. Kétség esetén a közlés időpontjának a közhírré tétel időpontját kell tekinteni. A mögöttesen alkalmazandó Ákr. szabályainak megfelelően az e-mailben történő megküldés nem minősül írásban történő közlésnek. Az Ákr. 85. § (3) bekezdése előírja, hogy a hatóság a döntést írásbeli kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti.
[33] A Kúria nézete szerint, ha az alperes döntését a felperessel e-mailben közölte, úgy megsértette az Ákr. 85. § (3) bekezdését. A Kúria ebben a körben hiánypótlást nem rendelt el, mert az esetleges eljárási jogszabálysértés az ügy érdemét nem befolyásolta, a felperes jogorvoslati jogával a törvényes határidőn belül tudott élni.
[34] Kúria a Gytv. 11. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 89. § (1) bekezdés b) pontját alkalmazva az alperes határozatát megsemmisítette, és az alperest új eljárásra kötelezte. A Kúria figyelembe vette azt a tényt, hogy jelen ítélet kelte 2020. július 29-e, vagyis az alperes érdemi döntését a bejelentéssel érintett rendezvény időpontjáig meg tudja hozni.
[35] Az alperes az új eljárás során a bejelentést köteles érdemben elbírálni.
A döntés elvi tartalma
[36] Ha a tervezett rendezvény legalább egyik elemének célja közügyben való véleménynyilvánítás, úgy az – egyéb feltételek fennállása esetén – a Gytv. 2. § (1) bekezdése szerinti gyűlésnek minősül, és az arra vonatkozó bejelentésről a gyülekezési hatóságnak érdemben kell döntenie.
Záró rész
[37] A Kúria a keresetet a Kp. 124. § (2) bekezdés d) pontjára alapítottan az egyszerűsített per szabályai szerint tárgyaláson kívül bírálta el.
[38] A perköltség viseléséről a Kúria a Kp. 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tv. 83. § (1) bekezdésének megfelelően döntött. Az alperes köteles megfizetni a felperes által felszámított 24.000 forint költséget.
[39] Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 5. § (1) bekezdés c) pontjára figyelemmel teljes személyes illetékmentes, így a feljegyzett illeték az állam terhén marad.
[40] Az ítélettel szembeni felülvizsgálatot a Kp. 116. § d) pontja.
Budapest, 2020. július 30.
Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke,
Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró,
Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró