A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kpkf.IV.38.297/2019/2.
A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor tanácselnök, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán bíró
A kérelmező: hivatalból
Alkotmánybírósági határozat száma: IV/1734-2/2019.
Az ügy tárgya: a Pécsi Ítélőtábla Pk.III.50.014/2019/4. számú végzésének megsemmisítését követő eljárás meghatározása
Rendelkező rész
A Kúria az Alkotmánybíróság IV/1734-2/2019. számú határozata alapján a Pécsi Ítélőtáblát új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az ügy alapjául szolgáló tényállás
[1] 2019. október 6-án a Szekszárd Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottságához (a továbbiakban: HVB) érkezett, magánszemély által benyújtott kifogás alapján Ács Rezső polgármester és egyben a FIDESZ-KDNP polgármesterjelöltje Facebook oldalán 2019. szeptember 25-én megjelent bejegyzés szerint a Mészáros Lázár utcában parkolót építenek. A kifogást benyújtó – képviselőként és a gazdasági bizottság tagjaként – állította, hogy a beruházás Szekszárd Megyei Jogú Város költségvetésében nem szerepel, ilyen beruházásról a képviselő-testület, illetve a gazdasági bizottság nem döntött. A kifogástevő álláspontja szerint Ács Rezső tiltott módon, az önkormányzatnak kárt okozva, saját és Tóth Róbert, a FIDESZ-KDNP képviselőjelöltje kampányának segítése érdekében közpénz és önkormányzati vagyon felhasználásával kívánta befolyásolni a választás eredményét a választói akarat befolyásolására alkalmas, a kifogásban írt tevékenységgel és annak a Facebookon való hirdetésével, amellyel – Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata, Ács Rezső, valamint Tóth Róbert – megsértették a választás tisztasága megóvása, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási eljárási alapelveket.
[2] A HVB 2019. október 9-én kelt 78/2019. (X. 9.) HVB határozatában a magánszemély beadványozó kifogását elutasította. A HVB határozata ellen az Éljen Szekszárd Egyesület mint jelölőszervezet terjesztett elő fellebbezést. A Tolna Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 58/2019. (X. 15.) TVB határozatával a HVB határozatát megváltoztatta és megállapította, hogy Ács Rezső Szekszárd Város polgármestere megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, esélyegyenlőség a jelöltek és jelölőszervezet között alapelvet.
[3] A TVB határozatának indokolásában kifejtette, hogy Ács Rezső mint Szekszárd Város polgármestere ún. „bújtatott kampányt” folytatott azáltal, hogy kampányidőszakban a Facebook oldalán közzétett bejegyzésben egy képviselőjelölt körzetében megvalósuló beruházásról fényképfelvételeket tett közzé, mivel e tevékenység alkalmas a választói akarat befolyásolására. A TVB határozat szerint az önkormányzati feladatokat és azok megjelölését el kell különíteni a kampánytevékenységtől, azonban Ács Rezső a Facebook oldalon önkormányzati és polgármester-jelölti feladatait nem különítette el.
[4] A TVB határozatával szemben Ács Rezső mint kérelmező terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A Pécsi Ítélőtábla a Pk.III.50.014/2019/4. számú végzésében az 58/2019. (X. 15.) TVB határozatot helybenhagyta. Hangsúlyozta, hogy a kérelmező, mint a beruházó önkormányzat polgármestere, a jelölti minőségétől elválasztva, a választási kampányt a lehető legkevésbé érintve adhatott volna a Ve. alapelveit, az esélyegyenlőséget nem sértő tájékoztatást pl. az önkormányzat honlapján, vagy akár a város Facebook oldalán. A polgármester tevékenységét az tette jogszerűtlen kampánytevékenységgé, a tényleges polgármesteri feladatok teljesítésétől eltérővé, hogy olyan általa használt közösségi oldalon jelentette meg a közleményt, amelyen az őt jelölő politikai pártok logója és általában a választásokkal kapcsolatos bejegyzések is szerepelnek. Ebben az esetben a közpénzen megvalósuló beruházásról szóló tájékoztatást saját maga újraválasztása érdekében használta fel, amelyre más jelölteknek lehetősége, esélye nem volt. Emiatt pedig sérült a Ve. 2. § c) pontja, mint az esélyegyenlőséget sértő kampánytevékenységre vonatkozó tilalmi rendelkezés.
[5] A Pécsi Ítélőtábla döntésével szemben benyújtott alkotmányjogi panasz alapján eljárt Alkotmánybíróság a IV/1734-2/2019. számú határozatában megállapította, hogy a Pécsi Ítélőtábla Pk.III.50.014/2019/4. sorszámú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ítélőtábla az esélyegyenlőség alapelvének alkotmányosan nem igazolható, kiterjesztő értelmezésével súlyosan korlátozta a hivatalban lévő, a választásokon jelöltként is induló polgármester véleménynyilvánítási szabadságát kampányidőszakban, ugyanis az értelmezése lehetetlenné tenné a hivatalban lévő politikai szereplők számára, hogy saját rátermettségüket a már elért eredményeik felmutatásával támasszák alá. Az Alkotmánybíróság a 3154/2018. (V. 11.) AB határozatában kimondottakkal összhangban kifejtette, hogy egy polgármester vagy más önkormányzati képviselő kampányidőszakban is gyakorolhatja fennálló megbízatásából fakadó jogait, illetve teljesítheti kötelezettségeit. Pusztán arra tekintettel, hogy újabb választáson meg kívánja mérettetni magát, vagyis jelöltként részt vesz a kampányban, közhivatal viseléséhez való jogának gyakorlása és véleménynyilvánítási szabadsága általában nem korlátozható. Az Alkotmánybíróság kiemelte azt is, hogy sem a TVB, sem az Ítélőtábla nem hivatkozott a Ve. alapelvei értelmezésénél olyan különös törvényi korlátozó szabályra, amely a hivatalban lévő jelölt véleményszabadsága gyakorlása elé tartalmi korlátot állítana, e nélkül azonban az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése szerinti véleménynyilvánításhoz való jog korlátozásának alaptörvényi feltétele nem áll fenn. Kifejezett törvényi szabály hiánya esetében ugyanis – tekintettel az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerinti alapjog-korlátozási tesztre – az alapjog-korlátozás szükségességét nem lehet bírói jogértelmezéssel pótolni.
A döntés indokolása
[6] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 123. § (2) bekezdés értelmében, ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria az első vagy másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra utasítja vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Kúria az új eljárásra utasítást mellőzi, ha a jogsérelem utólagos orvoslására nincs lehetőség. A Kp. 123. § (1) bekezdés alapján az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
[7] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.
[8] A fentiek alapján – és arra tekintettel, hogy az alkotmánybírósági megsemmisítés következtében a Pécsi Ítélőtábla előtt elbírálatlan felülvizsgálati kérelem van folyamatban – a Kúria a Pécsi Ítélőtáblát új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásra a Kúria azt az iránymutatást adja, hogy az Ítélőtábla döntése meghozatalakor vegye figyelembe: az ügyben – az Alkotmánybíróság határozata szerint – nem merült fel olyan különös törvényi korlátozó szabály, amely a hivatalban lévő polgármester-jelölt véleményszabadsága gyakorlása elé tartalmi korlátot állított volna, továbbá legyen figyelemmel a minősíteni kívánt magatartás értékelésekor – az Alkotmánybíróság IV/1734-2/2019. számú határozatában feltárt – alapjog korlátozással összefüggő követelményekre is.
Záró rész
[9] A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.
Budapest, 2019. november 21.
Dr. Kalas Tibor s.k. tanácselnök,
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró