A KÚRIA
végzése
Az ügy száma: Kpkf.IV.38.282/2019/2.
A tanács tagja: dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; dr. Balogh Zsolt előadó bíró, dr. Sperka Kálmán bíró
Kérelmező: hivatalból
Alkotmánybírósági határozat száma: IV/1647-4/2019.
Az ügy tárgya: a Fővárosi Ítélőtábla 32.Pk.50.036/2019/2. számú ítéletének megsemmisítését követő eljárás meghatározása
Rendelkező rész
A Kúria az Alkotmánybíróság IV/1647-4/2019. számú határozata alapján a Fővárosi Ítélőtáblát új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az ügy alapjául szolgáló tényállás
[1] 1. 2019. szeptember 26. napján kifogás érkezett Érd Megyei Jogú Városi Helyi Választási Bizottsághoz, amelyben kérték annak megállapítását, hogy T. Mészáros András polgármesterjelölt és 12 képviselőjelölt továbbá a Fidesz-KDNP-Összefogás Egyesület, mint jelölő szervezetek, megsértették és folyamatosan fennálló jogsértő állapotra tekintettel jelenleg is megsértik a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, választások tisztaságára, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között és e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. Kérték, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdésének b) pontja alapján nevezetteket a további jogszabálysértéstől tiltsák el és c) pont alapján, a szándékos jogsértés miatt bírságot szabjanak ki a jelöltekre és jelölő szervezetekre is. Előadták, hogy Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2019. évben az Érdi Modern Városok Program kommunikációjának részeként egységes arculatot alakított ki egy gazdasági társasággal kötött szerződés alapján. Az egységes arculati elemek felhasználásával végzi az Önkormányzat a 2019-es költségvetési évben közel 52 milliárd forintos Modern Városok Program kommunikációját a hivatalos honlapon, az események meghívóiban, a közzétett hirdetéseken. A választási kampányidőszak kezdetétől a megnevezett jelöltek és jelölő szervezetek olyan kampányeszközöket használnak, amelyek arculati elemei oly mértékben azonosak a közpénzből folytatott kommunikációs (reklám) tevékenységgel, hogy a különbség tudatosan nem, vagy nehezen észlelhető.
[2] Mindez jogsértő módon nagyfokú versenyelőnyt biztosít T. Mészáros András és a Fidesz-KDNP-Összefogás Egyesület jelölő szervezet és valamennyi jelöltje számára, ami sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiba foglalt alapelveket.
[3] 2. Érd Megyei Jogú Városi Helyi Választási Bizottság 135/2019. (IX. 26.) számú határozatával a kifogást elutasította. A határozattal szemben a kifogástevők képviselőjük útján fellebbezést nyújtottak be a Pest Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB), a TVB 153/2019. (X. 2.) számú határozatával a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[4] 3. A TVB határozatával szemben a Magyar Szocialista Párt (kérelmező) nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amely kapcsán eljárt Fővárosi Ítélőtábla, a 32.Pk.50.036/2019/2. sorszámú végzésében a Pest Megyei Területi Bizottság 153/2019. (X. 2.) FVB számú határozatát – az Érd Megyei Jogú Városi Helyi Választási Bizottság 135/2019. (IX. 26.) számú határozatára kiterjedően – részben megváltoztatta és megállapította, hogy „T. Mészáros András polgármesterjelölt, Antunovits Antal, Simó Károly, Riebel Zsófia, Dr. Bács István, Recsnyik Richárd, Kopor Tihamér, Józsa Csaba László, Demjén Attila, Fülöp Sándorné, Zólyomi Ádám, Barits Máté és Takács Éva képviselőjelöltek, továbbá a Fidesz-KDNP-Összefogás Egyesület, mint jelölő szervezetek, megsértették és folyamatosan fennálló jogsértő állapotra tekintettel jelenleg is megsértik a választás tisztaságának, a jelöltek és a jelölő szervezetek között esélyegyenlőség, továbbá a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét azzal, hogy olyan kampányeszközöket használnak, amelyek arculati elemei, a választói akarat befolyásolására alkalmas módon azonosak az Önkormányzat által a Modern Városok Programban használt arculati elemekkel. A nevezetteket a további jogszabálysértéstől eltiltja. Egyebekben az Érd Megyei Jogú Helyi Választási Bizottság 135/2019. (IX. 26.) számú határozatát helybenhagyja.”
[5] 4. A Fővárosi Ítélőtábla döntésével szemben benyújtott alkotmányjogi panasz alapján eljárt Alkotmánybíróság a IV/1647-4/2019. számú határozatában megállapította, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 32.Pk.50.036/2019/2. sorszámú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ítélőtábla a végzésében foglalt értelmezéssel továbblépett a Kúria korábbi, Kvk.IV.37.360/2014/2. számú végzésén, s a Ve. alapelveit értelmezéssel kiegészítette oly módon, hogy abba beletartozik az önkormányzat által 2019 januárjában, vagyis hónapokkal a választási kampány előtt használt hirdetés egyes elemeivel összehasonlítható, de a jelölő szervezet által közzétett választási plakátok használatának a tiltása is. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a bírói döntés nem állapítja meg, hogy az önkormányzat segítette volna a jelölő szervezetek kampányát. Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy a bíróság értelmezésében nem ismerhetőek fel az alapjogi korlátozás alkotmányosságának mérlegelési szempontjai, sőt, a döntésében nem is volt figyelemmel a jogsértőnek minősített magatartás alapjogi összefüggésére. Az Alkotmánybíróság szerint az Ítélőtábla a jogalkalmazás során az Alaptörvény 28. cikkébe ütköző módon nem az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésével összhangban járt el. Nem vette figyelembe azt a körülményt, hogy a jelölő szervezetek és jelöltek kommunikációja a vélemény kinyilvánításának minősül, amely a szólás- és sajtószabadság védelmi köréhez tartozik.
A döntés indokolása
[6] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 123. § (2) bekezdés értelmében, ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria az első vagy másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra utasítja vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Kúria az új eljárásra utasítást mellőzi, ha a jogsérelem utólagos orvoslására nincs lehetőség. A Kp. 123. § (1) bekezdés alapján az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
[7] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.
[8] A fentiek alapján – és arra tekintettel, hogy az alkotmánybírósági megsemmisítés következtében a Fővárosi Ítélőtábla előtt elbírálatlan felülvizsgálati kérelem van folyamatban – a Kúria a Fővárosi Ítélőtáblát új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásra a Kúria azt az iránymutatást adja, hogy az Ítélőtábla döntése meghozatalakor vegye figyelembe: az ügyben – az Alkotmánybíróság határozata szerint – nem merült fel, hogy az önkormányzat az adott jelölő szervezetek vagy jelöltek kampányát támogatta volna, továbbá legyen figyelemmel a minősíteni kívánt magatartás – az Alkotmánybíróság IV/1647-4/2019. számú határozatában feltárt – alapjogi összefüggéseire is.
Záró rész
[9] A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.
Budapest, 2019. november 15.
dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke;
dr. Balogh Zsolt s. k. előadó bíró,
dr. Sperka Kálmán s.k. bíró