Kpkf.IV.38.231/2019/3. számú határozat

Dátum

A KÚRIA
végzése

Az ügy száma: Kpkf.IV.38.231/2019/3.

A tanács tagja: dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; dr. Balogh Zsolt előadó bíró, dr. Farkas Attila bíró

Kérelmező: hivatalból

Az ügy tárgya: a Szolnoki Törvényszék 4.Pf.21.461/2016/8. számú ítéletének megsemmisítését követő eljárás meghatározása

Rendelkező rész

A Kúria, az Alkotmánybíróság 3221/2019. (X. 11.) AB határozata alapján a Jászberényi Járásbíróság 3.P.20.330/2016/10. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a Jászberényi Járásbíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes, mint gázszolgáltató és egy magánszemély alperes között gázszolgáltatásra vonatkozó fogyasztási szerződés jött létre. A felperes alkalmazottai a fogyasztási helyen ellenőrzést végeztek, amely során észlelték, hogy a plomba a gyári állapottól eltérő, és a szakértői vélemény megállapította, hogy a mérőműszeren tapasztalt anomáliák szabálytalan vételezésre (vagy annak lehetőségére) utalnak. A felperes ez alapján kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperes fogyasztót 390 000 Ft kötbér megfizetésére.

[2] Az első fokon eljárt Jászberényi Járásbíróság 3.P.20.330/2016/10. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. A bíróság hivatkozott a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének (Földgázelosztási Szabályzat, a továbbiakban: Gesz.) 18.5. pontjára, amely szerint a plomba sérülésmentes külsejére vonatkozóan is írásban kellett volna tájékoztatni az alperest. Az alperes azonban semmilyen dokumentációt, írásbeli vagy szóbeli tájékoztatást nem kapott a felperestől, a fogyasztásmérő átadása ezért nem a jogszabály által előírt követelmények alapján történt.

[3] Az elsőfokú ítélet ellen a felperes fellebbezése folytán másodfokon eljárt Szolnoki Törvényszék a fellebbezést nem találta alaposnak, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[4] A jogerős ítélettel szemben a felperes (a továbbiakban: indítványozó) nyújtott be alkotmányjogi panaszt. Álláspontja szerint a törvényszék döntése megsértette az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság elvét, a 15. cikk (4) bekezdését, amely előírja, hogy a Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz való alapjogát. A bíróság döntésének alaptörvény-ellenességét álláspontja szerint az okozza, hogy a Gesz. 18.5. pontját alkalmazta, mert annak időbeli és tárgyi hatálya nem terjed ki a peres igényre, a mérésügyi törvénnyel ellentétes, contra legem jogalkalmazást valósít meg.

[5] Az Alkotmánybíróság a 3221/2019. (X. 11.) AB határozatában (belső ügyszám: IV/1662-7/2017.) megállapította, hogy a Szolnoki Törvényszék 4.Pf.21.461/2016/8. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság utalt arra, hogy a jogbiztonság önmagában nem alapozza meg az alkotmányjogi panasz eljárást, mivel nem Alaptörvényben biztosított jogról van szó. Azonban az indítványozó a tisztességes eljáráshoz való jogra is hivatkozott, valamint a visszaható hatályú jogalkotás és jogalkalmazás tilalmára, amelyet az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján is védelemben részesít.

[6] A Gesz. 18.5. pontja szerint „[a] plomba sérülésére az engedélyes csak abban az esetben hivatkozhat, ha azt a felhasználó dokumentáltan, azonosítható módon, sérülésmentes állapotban vette át a földgázelosztótól. A plombák számára, azonosítójára és sérülésmentes külsejére vonatkozóan a felhasználót írásban tájékoztatni kell.”

[7] Az Alkotmánybíróság szerint az indítvány helytállóan mutatott rá, hogy a hivatkozott rendelkezés csak olyan fogyasztásmérő felszerelése körülményeinek vizsgálata körében alkalmazható, amelynek felszerelése időpontjában már hatályban volt. A 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet – amelynek a Gesz. a mellékletét képezi – egyes részei különböző időpontokban léptek hatályba, de legkorábban a rendelet kihirdetése napján, 2009. január 30-án. A perbeli fogyasztásmérő felszerelése azonban még 2008-ban történt, így erre a jogszabály rendelkezései nem lettek volna alkalmazhatóak.

[8] A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vizsgált bírósági ítélet a Gesz. 18.5. pontjának, azaz az elbírált időszakban még nem hatályos jogszabálynak az alkalmazásával döntött az indítványozó számára hátrányosan a kötbér megfizetésére vonatkozó igényről. A bírósági döntés tehát a vizsgált időszakban még nem létező jogszabályi kötelezettség megkövetelésével olyan körülményt értékelt a bizonyítási eljárás során az indítványozó terhére, amelyet az indítványozó 2009. január 30. napját megelőzően nyilvánvalóan nem vehetett figyelembe. Ezért az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgált bírósági döntés megsértette az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében garantált jogállamiság elvének részét képező visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmát.

[9] Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Szolnoki Törvényszék 4.Pf.21.461/2016/8. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.

A döntés indokolása

[10] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.

[11] A Pp. 427. § (2) bekezdés c) pontja szerint a Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében – ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette – az Alkotmánybíróság határozatából következően az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.

[12] Az Alkotmánybíróság a 3221/2019. (X. 11.) AB határozatában csak a Szolnoki Törvényszék 4.Pf.21.461/2016/8. számú, az elsőfokú ítéletet helybenhagyó döntését semmisítette meg, tehát az elsőfokú ítéletet nem érintette. A Kúria úgy ítélte meg, hogy az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében hatályon kívül helyezi az elsőfokú, a Jászberényi Járásbíróság 3.P.20.330/2016/10. számú ítéletét is, annak érdekében, hogy a felek az új eljárásban is élni tudjanak az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jogukkal.

[13] A Kúria az új eljárásra a Jászberényi Járásbíróságnak azt az iránymutatást adja, hogy a felperes keresetének eldöntésekor a Gesz. 18.5. pontját nem alkalmazhatja.

Záró rész

[14] A végzés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.

Budapest, 2019. november 13.

dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke;
dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
dr. Farkas Attila s.k. bíró