A KÚRIA
végzése
Az ügy száma: Kpkf.IV.38.335/2018/2.
A tanács tagja: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; Dr. Balogh Zsolt előadó bíró,
Dr. Farkas Attila bíró
Kérelmező: hivatalból
Alkotmánybírósági határozat száma: 3348/2018. (XI. 12.) AB határozat (belső ügyszám: IV/1665-12/2016.)
Az ügy tárgya: a Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.534/2016/4. számú ítéletének megsemmisítését követő eljárás meghatározása
Rendelkező rész
A Kúria az Alkotmánybíróság 3348/2018. (XI. 12.) AB határozata alapján a Fővárosi Ítélőtáblát új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az ügy alapjául szolgáló tényállás
[1] Az ügy alperese internetes hírportál kiadója. A hírportálon az alperes 2015. február 1-jén cikket közölt „Szilvásy: Az ügyészek bocsánatot kértek tőlem a koholt vádak miatt!” címmel, amelyet a felperesről készült fényképpel illusztrált. Ezt az illusztrációként használt fényképet a felperesről korábban egy bírósági büntető eljárás során, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, a 2011. április 12–13. napjain megtartott tárgyaláson készítette egy másik hírportál munkatársa, az érintett hozzájárulása nélkül. Akkor a fénykép közlése miatt a felperes személyiségi jogi pert indított e hírportál ellen, amelyet meg is nyert.
[2] Az alperes ezt a jogsértően készített és bemutatott fényképet használta fel a 2015. február 1-jén megjelent cikk illusztrálására. A cikk a felperes egy hetilapnak adott interjúját elemezte. A cikk szerint a felperes elmondta, hogy szinte mindegyik ellene indított büntetőügyben előfordult, hogy az ügyészség egyik képviselője elnézést kért tőle, és elmondta, hogy parancsot teljesít. A cikk kitér rá, hogy a felperest a bíróság immár jogerősen felmentette a hivatali visszaélés vádja alól.
[3] A felperes az alperes ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt pert indított. A Fővárosi Törvényszék a 40.P.23/702/2015/4. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. A Törvényszék szerint a fénykép 2015. február 1-jei felhasználásának megítélését döntően befolyásolja, hogy időközben hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.). A bíróság megállapította, hogy a felperes közszereplő volt a kérdéses büntetőeljárás megindításakor, és annak tartama alatt is, ugyanis 1990-től 2005-ig különböző magas kormányzati és egyéb állami tisztségeket töltött be. Az ügyek a felperes, mint közszereplő magatartásával foglalkoztak, ezért jelentős közérdeklődés kísérte őket, az eljárások a sajtón keresztül országos nyilvánosság előtt zajlottak. E tekintetben hozott jelentős változást a Ptk. a régi Ptk.-hoz képest: A Ptk. 2:44. §-a szerint „[a] közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja”; a bíróság pedig úgy találta, hogy e rendelkezés alapján méltányolható közérdek szól a felperes időközben már befejeződött büntető ügyével kapcsolatos kérdések nyilvánosság előtti megvitatásához. Méltányolható az is, hogy az erről szóló cikket az indítványozó egy fényképpel kívánta illusztrálni. A bíróság részletesen elemezte a kérdéses fényképet, és azt nem találta öncélúnak, gúnyosnak, bántónak, a felperes emberi méltóságát sértőnek.
[4] Az elsőfokú ítélet ellen a felperes fellebbezett. A fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla a 7.Pf.20.534/2016/4. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, megállapította a felperes képmáshoz való jogának megsértését. A Fővárosi Ítélőtábla az alperest a további jogsértéstől eltiltotta, kötelezte a fénykép eltávolítására az internetes hírportálról, továbbá kötelezte, hogy a felperestől magánlevélben kérjen elnézést, és fizessen meg a részére 500 000 Ft-ot és annak 2015. február 1-jétől járó késedelmi kamatát. A Fővárosi Ítélőtábla szerint jelen ügyben annak van jelentősége, hogy a fénykép készítésekor a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: régi Be.) 74/B. § (1) bekezdés első mondata úgy szólt, hogy „a bírósági tárgyalásról a nyilvánosság tájékoztatása érdekében hang- vagy képfelvételt a tanács elnöke engedélyével, a bírósági tárgyaláson jelenlévő személyről – a bíróság tagjain, a jegyzőkönyvvezetőn, az ügyészen és a védőn kívül – csak az érintett hozzájárulásával szabad készíteni.” Ez a szabályozás nem tett különbséget a jelenlévők között közszereplői minőségük szerint, ezért a büntetőeljárásban tartott bírósági tárgyaláson közszereplő személyről is csak a hozzájárulása alapján készíthető hang- vagy képfelvétel. Ezt a konkrét esetben a felperes kifejezetten megtiltotta, emiatt pedig a róla a tárgyalóteremben készült fénykép nyilvánosságra hozatala jogellenes.
[5] Az alperes (indítványozó) alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.534/2016/4. számú ítélete ellen. A panasz alapján eljárt Alkotmánybíróság a 3348/2018. (XI. 12.) AB határozatában a Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.534/2016/4. számú ítéletét megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jogvita tárgyát képező fénykép, és a cikk, amelyhez kapcsolódott, közérdeklődésre számot tartó eseményről szóló tudósításnak, a jelenkor történései bemutatásának minősül, amelyben a közéleti szereplő felperes – mint korábbi miniszter, a közügyek alakítója és közvetlen közhatalmat gyakorló személy – érintettsége köztudomású tény. Az indítványozó által közölt, illusztrált cikkre ezért vonatkozik a közügyek vitatását megillető kiemelkedő alkotmányos védelem, melynek értelmében a szólás- és sajtószabadság a közéleti szereplők személyiségének védelmében csak szűk körben korlátozható. Az Alkotmánybíróság szerint a jogvita tárgyát képező fényképnek a felperes hozzájárulása nélküli felhasználása illusztrációként a jelen ügyben szereplő cikkben nem alkalmas az objektív méltóságérzet megsértésére, a felperes képmáshoz fűződő jogának arányos korlátozását jelenti, és nem minősül visszaélésnek a sajtószabadság gyakorlásával.
A döntés indokolása
[6] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.
[7] A Pp. 427. § (2) bekezdés c) pontja szerint a Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében – ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette – az Alkotmánybíróság határozatából következően az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.
[8] Jelen ügyben az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.534/2016/4. számú ítélet megsemmisítette, ezáltal elbírálatlan fellebbezés maradt a Fővárosi Ítélőtábla előtt. A Kúria a Fővárosi Ítélőtáblát a fellebbezés elbírálása tekintetében új eljárásra és új határozat hozatalára utasította, az új eljárásra pedig azt az iránymutatást adja, hogy vegye figyelembe az Alkotmánybíróság 3348/2018. (XI. 12.) AB határozatában kifejtett, az ügyre vonatkozó értelmezését.
Záró rész
[9] A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.
Budapest, 2019. január 23.
Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke;
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
Dr. Farkas Attila s.k. bíró