A KÚRIA
v é g z é s e
Az ügy száma: Kpkf.IV.38.068/2018/2.
A tanács tagja: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Farkas Attila bíró
Kérelmező: hivatalból
Alkotmánybírósági határozat száma: 3027/2018. (II. 6.) AB határozat
Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.VI.21.031/2016/2. számú ítéletének megsemmisítését követő eljárás meghatározása
Rendelkező rész
A Kúria az Alkotmánybíróság 3027/2018. (II. 6.) AB határozata alapján elrendeli, hogy a Kúria a felülvizsgálati kérelem tárgyában hozzon új határozatot.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az ügy alapjául szolgáló tényállás
[1] 1. A felperes tisztességtelen verseny tilalmába ütköző magatartás megállapítása iránt indított pert az alkotmánybírósági eljárás indítványozói, mint alperesek ellen. A keresetben a felperes a tiltott magatartás folytán bekövetkezett kárának megtérítésére kérte kötelezni az indítványozókat. A Gyulai Törvényszék, mint elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, a másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős döntést hatályában fenntartotta.
[2] A felperes perújítási kérelmében keresetének alátámasztására új bizonyítékra hivatkozott, és kérte az elsőfokú és a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az indítványozók keresetnek megfelelő marasztalását. A Gyulai Törvényszék a perújítási eljárás lefolytatása eredményeként arra jutott, hogy a felperesi követelés jogalapja fennáll, és erről közbenső ítéletet hozott. A közbenső ítélet ellen az alperesek fellebbezéssel éltek. A Szegedi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a korábbi jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, és kérte, hogy a Kúria tartson tárgyalást. A Kúria a felülvizsgálati tárgyalást kitűzte, az indítványozóknak a felülvizsgálati kérelmet az idézéssel együtt kézbesítették. Az indítványozók felülvizsgálati ellenkérelmeiket a tárgyalás előtt írásban benyújtották a Kúriához. Ezekben tárgyalás tartását külön nem kérték, mivel a Kúria azt már kitűzte. A Kúria a tárgyalást megtartotta, és (az első) közbenső ítéletével (Gfv.VII.30.308/2015/5. szám, kelte: 2016. március 8.) a Szegedi Ítélőtábla jogerős ítéletét hatályon kívül helyezte, és a Gyulai Törvényszék perújítási eljárásban hozott elsőfokú közbenső ítéletét helybenhagyta. A Kúria ezt követően végzésében (Gfv.VII.30.308/2015/6. szám, kelte: 2016. április 29.) megállapította, hogy a közbenső ítélete hatálytalan, mert olyan bírói tanács hozta, amelynek egyik tagjával szemben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 21. § (2) és (3) bekezdése alapján kizáró ok állt fenn, ugyanis a bíró a perújítással érintett jogerős ítélet elleni korábbi felülvizsgálati eljárásban hozott ítélet meghozatalában is részt vett. A Kúria a végzésben megkereste a Gyulai Törvényszéket az ügy iratainak ismételt felterjesztése érdekében, és kifejtette, hogy a peres iratok felterjesztését követően lesz a Kúria abban a helyzetben, hogy új bírói tanács kijelölésével, a perújító felperes felülvizsgálati kérelmének ismételt elbírálása végett soron kívül tárgyalást tűzzön ki. Ezt követően a Kúria meghozta második közbenső ítéletét (Pfv.VI.21.031/2016/2. szám, kelte: 2016. június 28.), melynek rendelkező része a per fő tárgya tekintetében megegyezik az első kúriai ítélet rendelkező részével. A második ítélet indokolása kitért arra, hogy a felperes újabb felülvizsgálati tárgyalás megtartását nem kérte.
[3] 2. Az alkotmánybírósági eljárás egyik indítványozója azért kérte az Alkotmánybíróságtól a támadott (második közbenső) kúriai ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, mert álláspontja szerint a Kúria megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát. A sérelem azáltal következett be, hogy az újabb felülvizsgálati eljárásban, vagyis egy másik tanácsban eljárva a Kúria nem tartott tárgyalást, így az indítványozónak nem volt lehetősége arra, hogy jogi álláspontját szóban előadja. A másik indítványozó szerint – figyelemmel a támadott ítélet indokolásában foglaltakra, nevezetesen, hogy a felperes úgy nyilatkozott, nem kéri tárgyalás tartását – a felperesi nyilatkozatról nem kaptak tájékoztatást, holott egy példányt számukra is meg kellett volna küldenie a Kúriának. Az indítványozók sérelmezték azt is, hogy a korábbi, utóbb hatálytalanított kúriai ítélet szövege többé-kevésbé azonos az új ítélet indokolásával, egyes szövegrészek szó szerint kerültek át az új ítéletbe. Egyúttal azonban kikerültek olyan fontos, az alapügyben keletkezett megállapítások, melyek a perújítási kérelem elbírálása során is jelentőséggel bírtak. Az indítványozók szerint a Kúria az alapügyben kifejtett jogkérdésben is állást foglalt, azt felülbírálta és azzal ellentétes álláspontra helyezkedett, emiatt a Kúria jogszabálysértő módon járt el. Az indítványozók az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmét állították.
[4] 3. Az Alkotmánybíróság a 3027/2018. (II. 6.) AB határozatában megállapította, hogy a Kúria Pfv.VI.21.031/2016/2. számú közbenső ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.
[5] Az Alkotmánybíróság szerint jelen ügyben a Kúriának a felülvizsgálati kérelemről való döntés meghozatalához az alapeljárásban született döntések és iratok áttanulmányozására, azok értelmezésére volt szükség. Ezen iratok és a felek felülvizsgálati kérelme, illetve ellenkérelmei és észrevételei alapján a Kúria abban a helyzetben volt, hogy megalapozott döntést hozhasson. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság úgy találta, hogy a felek szóbeli meghallgatása e tekintetben nem volt nélkülözhetetlenül szükséges. Az Alkotmánybíróság akként összegezte álláspontját, hogy az, miszerint a második felülvizsgálati eljárásban a Kúria nem tartott tárgyalást, nem eredményezte az indítványozók tisztességes bírósági eljáráshoz való jogának sérelmét.
[6] Az Alkotmánybíróság szerint az alkotmányjogi panasz megalapozottságának oka az első kúriai ítélet jogerejének áttörését jelentő végzés nyomán és azzal összefüggésben hozott második kúriai ítéletnek az első ítélettel való jelentős mértékű azonosságában keresendő, különös tekintettel a két ítélet meghozatala közötti aránytalanul rövid időtartamra. Az Alkotmánybíróság a problémát abban látta, hogy az új eljárásban a bíróság nem az egész eljárást, csupán a határozathozatalt ismételte meg, ami sérti a tisztességes eljárás alkotmányos követelményét. Az Alkotmánybíróság kiemelte, hogy az alkotmányjogi panasszal támadott ítélet oly fokban követi az első kúriai ítélet logikai felépítését és szövegezését, hogy nem alkalmas a pártatlanság látszatának biztosításához szükséges befolyás-mentesség biztosításához. A második tanács által alkalmazott módszer ugyanis alkalmatlan annak alátámasztására, hogy a Kúria a kifogásolt döntésében a felek kérelmei által felvetett kérdésekre az ügy iratai alapján adott közvetlenül választ, és nem az első ítélet közvetítésével (befolyásával). Leginkább pedig nem alkalmas annak a gyanúnak a kívülállók részéről való kizárására, hogy a második eljárásban a tanács tagjai csupán formálisan javították ki a kizárási szabály megsértése miatt keletkezett hibát, érdemben azonban nem vizsgálták meg az ügyet.
[7] Ezen okokból az Alkotmánybíróság úgy találta, hogy az alapul fekvő ügyben a jogerő áttörését követően és azzal összefüggésben a pártatlanság látszata csorbát szenvedett, ezért sérült az indítványozóknak az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított alapjoga.
A döntés indokolása
[8] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: új Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.
[9] Az új Pp. 427. § (2) bekezdés c) pontja szerint a Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében – ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette – az Alkotmánybíróság határozatából következően az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. Az új Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s az új Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.
[10] A fentiekre tekintettel a Kúria elrendelte, hogy a Kúria a felülvizsgálati kérelem tárgyában hozzon új határozatot. Az új eljárásra a Kúria – figyelembe véve a 3027/2018. (II. 6.) AB határozat megállapításait – azt az iránymutatást adja a felülvizsgálati tanácsának, hogy a pártatlanság látszatának biztosításához a felek és a perben nem érintett személyek számára is azt kell meggyőzően igazolni, hogy a kizárással érintett bíró közreműködésével lefolyt eljárás (eljárási szakasz) és meghozott ítélet nem volt befolyással az új eljárásra és döntéshozatalra. Ha egyetért a második tanács az első ítéletben foglalt döntéssel és érveléssel, ennek az egyezésnek a saját gondolatmenet alapján kell megjelennie az új ítéletben.
Záró rész
[11] A döntés elleni jogorvoslatot az új Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.
Budapest, 2018. október 18.
Dr. Kalas Tibor s. k. a tanács elnöke;
Dr. Balogh Zsolt s. k. előadó bíró,
Dr. Farkas Attila s. k. bíró