A KÚRIA
végzése
Az ügy száma: Kpkf.IV.37.485/2019/3.
A tanács tagja: dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; dr. Balogh Zsolt előadó bíró, dr. Farkas Attila bíró
Kérelmező: hivatalból
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.IV.21.749/2016/9. számú ítéletének megsemmisítését követő eljárás meghatározása
Rendelkező rész
A Kúria, az Alkotmánybíróság 3069/2019. (IV. 10.) AB határozata alapján a Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.510/2016/6-II. számú ítéletét – az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék 70.P.24.522/2015/4. számú ítéletére kiterjedő hatállyal – hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az ügy alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes – miután közérdekű adatigénylésének teljesítését elutasították és az adatkezelő a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) felhívásának sem tett eleget – azt kérte a bíróságtól, hogy kötelezze az alperest (azaz a Kúriát) a 6/2013. számú PJE határozat előkészítésével kapcsolatban a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 36. § (1) bekezdése alapján beszerzett véleményekkel összefüggésben a következő adatok kiadására:
„1. a véleményadásra felkért szervezetek, személyek neve;
2. a véleményt adó szervezetek, személyek neve;
3. hány és milyen kérdésekben kért véleményt az alperes;
4. a véleményt adók eredeti rögzített véleményének a másolata;
5. a 6/2013. PJE határozat kapcsán ellen- és különvéleményt megfogalmazó bírók neve”.
[2] Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék 70.P.24.522/2015/4. számú ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint az igényelt adatok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) alapján közérdekű adatok, azonban az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontja értelmében a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot törvény bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel korlátozhatja. A Bszi. 37. § (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a jogegységi tanács ülése nem nyilvános, amiből az következik, hogy a döntéshozatalt előkészítő anyagok sem minősülnek nyilvánosnak. A Bszi. speciális rendelkezései folytán a bíróság szerint az Infotv. 27. § (5)–(6) bekezdései (döntés megalapozását szolgáló adatok megismerhetőségének szabályai) alkalmazásának nincs helye az ügyben.
[3] E döntést a Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.510/2016/6-II. számú ítéletével részben megváltoztatta, és az 1–4. pontok szerinti adatok kiadására kötelezte a Kúriát. A másodfokú bíróság érvelése szerint a Bszi. 37. § (1) bekezdése csak a jogegységi tanács ülésére vonatkozó előírás, kifejezett korlátozó szabály hiányában ezért az eljárás többi része, így az előkészítés során keletkezett adatok is korlátozás-mentesen megismerhetők. A másodfokú bíróság az Infotv. 27. § (5)–(6) bekezdéseivel összefüggésben rámutatott, hogy az alperes csak általánosságban, konkrétumok megjelölése és bizonyítása nélkül hivatkozott arra, hogy a bekért vélemények jövőbeni döntések megalapozását is szolgálják. Azt a hivatkozást pedig, hogy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné, a bíróság részletes indokolás mellett nem fogadta el. Elvi éllel jegyezte meg a másodfokú bíróság, hogy az alperes csak érintőlegesen hivatkozott rá, de semmiféle konkrétumot nem jelölt meg, illetve bizonyított arra vonatkozóan, hogy a véleményekkel összefüggésben személyes adatokat kezelne vagy lennének az igényelt adatok között szerzői jogi védelem alatt álló művek. Állami szervek, illetve társadalmi szervezetek nevében eljáró személyek esetében azonban nem is lenne megalapozott a személyes adatok védelmére való hivatkozás, és önmagában a szerzői jog sem gátja a közérdekű adatok megismerhetőségének.
[4] A felülvizsgálati jogkörben eljáró Kúria Pfv.IV.21.749/2016/9. számú ítélete szerint a véleményadásra felkért és a véleményt adó szervezetek nevét, illetve azt az adatot kell kiadni, hogy hány és milyen kérdésekben kért véleményt az alperes a jogegységi határozat meghozatalát megelőzően. A Kúria osztotta ugyanis a másodfokú bíróság álláspontját abban a kérdésben, hogy a jogegységi tanács ülésének zártságára vonatkozó rendelkezés nem alapozza meg a jogegységi eljárásban beszerzett külső vélemények kiadásának megtagadását. A közérdekű adatok nyilvánosságát korlátozó rendelkezéseket megszorítóan kell értelmezni, tehát ehhez az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontja alapján kifejezett és egyértelmű – az adatfajta megjelölését is tartalmazó – törvényi rendelkezés lett volna szükséges. A vélemény adására felkért szervezetek esetében alappal nem feltételezhető, hogy a Kúria hivatalos felkérését elhárítanák/elháríthatnák, illetve hogy az esetleges reakciótól való félelem a véleményüket befolyásolná.
A másodfokú bíróságétól eltérő következtetésre jutott azonban a Kúria a vélemények tartalmának megismerhetősége kérdésében (4. kereseti kérelem) és a természetes személy véleményadásra felkértek (véleményt adók) neve vonatkozásában (1–2. kereseti kérelem). Egyrészt a Kúria álláspontja szerint a „vélemény adására felkért, illetve véleményt adó természetes személyek neve egyértelműen személyes adatnak minősül [Infotv. 3. § 2. pont], ezért azt az érintett hozzájárulása nélkül [Infotv. 5. § (1) bekezdés] nem lehet kiadni és nem állnak fenn az Infotv. 6. §-ában szabályozott kivételes okok sem.”
A vélemények tartalmának megismerhetőségét érintően pedig a Kúria úgy érvelt, hogy az Infotv. 27. § (5)–(6) bekezdései alapján az adatigénylés megtagadása nem volt okszerűtlen: a külső véleményadókat – a Kúriával ellentétben – nem terheli fokozott tűrési kötelezettség a tevékenységüket érintően megfogalmazott kritikák tekintetében. Amennyiben személyükben támadhatóvá válnak, az befolyásolhatja közreműködési hajlandóságukat, illetve véleményük befolyás-mentességét is. A külső, befolyásmentes vélemények hiánya, elmaradása pedig alkalmas lehet a Kúria tevékenységének veszélyeztetésére is. Mindezek mellett a „véleményekről alappal feltételezhető, hogy azok a szerzői jog hatálya alá tartozó tudományos művek”, és ebben az esetben azok nyilvánosságra hozataláról a szerző határoz, márpedig a vizsgált esetben nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy az alperes ilyen hozzájárulást kért, illetve kapott volna. Megjegyezte a Kúria végezetül azt is, hogy mivel a jogegységi döntés nyilvános, a felperes „közvetve megismerhette a döntést megalapozó álláspontokat is, így a kereset részleges elutasítása jelentős érdeksérelmet számára nem okozhat”.
[5] A Kúria Pfv.IV.21.749/2016/9. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panasz alapján eljáró Alkotmánybíróság a 3069/2019. (IV. 10.) AB határozatában a kúriai ítéletet megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy az adatkezelő által előadott megtagadási okok megalapozottságának, okszerűségének az érdemi felülvizsgálata – s ekként az önkényes adatkezelői döntés kizárása – nem lehetséges az iratok tartalmának az ismerete nélkül. A Kúria érvelésében szereplő mérlegelési szempontok, aggályok („a véleményadók személyükben támadhatóvá válnak”, ami befolyásolhatja jövőbeni „közreműködési hajlandóságukat, illetve véleményük befolyás-mentességét”) egyrészt nem feltétlenül azonosak természetes személyek és szervezetek esetében, valamint közfeladatot ellátó személyek/szervek és ilyen funkcióval nem rendelkezők esetében. Másrészt ezek az aggályok adott esetben anonimizálással is kiküszöbölhetők. Mindez azonban szintén feltételezi azt, hogy a bíróság a szakmai anyagok tartalmának és a véleményadók személyének ismeretében, és nem pusztán az adatkezelő állításai és a jogegységi határozattal kapcsolatos esetleges fokozott társadalmi érdeklődésre alapított aggályok alapján hozza meg a döntését. Ugyan így az Infotv. 27. § (2) bekezdésének alkalmazása körében sem lehet teljesen hipotetikus a bírósági felülvizsgálat: az adatszolgáltatás-megtagadás jogcímének és tartalmi indokoltságának vizsgálata körében nem elegendő annak puszta feltételezése, hogy a kiadni kért adatok a „szerzői jog hatálya alá tartozó tudományos művek”.
Az Alkotmánybíróság rámutatott: a tartalmi vizsgálat hiánya – az, hogy az igényelt dokumentumokat tartalmukra tekintet nélkül, egészében véve helyezték nyilvánosság-korlátozás alá – jelen esetben egyúttal az adatelv sérelmét is jelenti. A bírósági eljárást megelőzően a felperes (az alkotmánybírósági eljárásban: indítványozó) által megkeresett NAIH is úgy foglalt állást – kérve egyúttal a Kúriát, hogy teljesítse az adatigénylést –, hogy a „felhasznált vélemények másolatának megismerésével kapcsolatban sem alkalmazható a dokumentumok egészére az Infotv. 27. § (6) bekezdés, azokból legfeljebb – az Infotv. 30. § (1) bekezdése az adatelv alapján – a külső befolyásolástól mentes működést ténylegesen veszélyeztető adatok tehetők felismerhetetlenné”.
[6] Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésében található közérdekű adatok megismeréséhez való jog sérelmét állapította meg, s a Kúria Pfv.IV.21.749/2016/9. számú ítéletét megsemmisítette.
A döntés indokolása
[7] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.
[8] A Pp. 427. § (2) bekezdés c) pontja szerint a Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében – ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette – az Alkotmánybíróság határozatából következően az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.
[9] A Kúria jelen ügyben úgy ítélte meg, hogy az Alkotmánybíróság 3069/2019. (IV. 10.) AB határozata csupán kijelölte a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének alkotmányos kereteit, azonban az alkotmánybírósági határozatot követő konkrét bírói döntés tekintetében tiszteletben tartotta a bíróságok döntési szabadságát. Erre – valamint az esetleges későbbi jogorvoslati igényekre – tekintettel a Kúria hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla és az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék ítéletét is, és a Fővárosi Törvényszéket új eljárásra utasította. Az új eljárásra a Kúria a következő iránymutatást adja: Az Alkotmánybíróság határozatából a kért adatok megismerhetővé tételére irányuló közvetlen kötelezettség nem származik. Az új eljárás során azonban figyelemmel kell lennie az alkotmánybírósági határozatból következő azon elvre, hogy nyilvánosság-korlátozást eredményező döntés meghozatala esetében az iratok tartalmi vizsgálata szükséges, továbbá figyelembe kell venni, hogy ha a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni [Infotv. 30. § (1) bekezdése].
Záró rész
[10] A végzés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.
Budapest, 2019. május 14.
dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke;
dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
dr. Farkas Attila s.k. bíró