Kpkf.37.135/2018/2. számú határozat

Dátum

A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
v é g z é s e

Az ügy száma: Kpkf.IV.37.135/2018/2.szám

A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró, Dr. Horváth Tamás bíró

Az I. r. kérelmező: Gy. T.

Az I. r. kérelmező képviselője: Dr. Bács Márton ügyvéd
                (1126 Budapest, XII., Királyhágó u. 2.)

A II. kérelmező:  Z. P. I. Kft.

A II. kérelmező: képviselője: Szabó és Társai Ügyvédi Iroda
                                 Dr. Komáromi András ügyvéd
                                (1024 Budapest, Lövőház u. 39.)   

A kérelmezett: Budapest Főváros VII. kerület Helyi Választási Bizottsága   
                          (1073 Budapest, Erzsébet krt. 6.)   

A kérelmezett képviselője: Dr. Révész Tibor ügyvéd
                (1114 Budapest, XI., Bukarest u. 7. III/4.)

A per tárgya: végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem   

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: II. kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 2.Kpk.670.453/2017/9. számú végzése

Rendelkező rész

A Kúria

–     a Fővárosi Törvényszék 2.Kpk.670.453/2017/9. számú végzését helyben hagyja;

–     kötelezi a II. rendű kérelmezőt, hogy 15 napon belül fizessen meg a kérelmezettnek 15.000 (tizenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget;

–     kötelezi a II. r. kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 15.000 (tizenötezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A tényállás és az eljárt bíróság végzése

[1] A kérelmezett helyi népszavazási ügyben hozott 7/2017.(X. 16.) számú határozatában az

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete Budapest VII. ker. Károly krt.-Király utca-Erzsébet krt.- Rákóczi út által lehatárolt területén úgy szabályozza az üzletek nyitvatartási rendjét, hogy a vendéglátást folytató üzletek 24 óra és 6 óra között nem tarthatnak nyitva?”

kérdés hitelesítéséről döntött.

[2] A Fővárosi Törvényszék a kérelmezett ellen a helyi népszavazási ügyben hozott határozata bírósági felülvizsgálata iránti nemperes eljárásban meghozott 2.Kpk.670.453/2017/4. számú végzésével helybenhagyta a kérelmezett 7/2017.(X. 16.) számú határozatát. A II. kérelmező a végzéssel szemben alkotmányjogi panaszt nyújtott be, egyúttal kérte a végzés végrehajtásának felfüggesztését is a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 359/C. § (1) bekezdése, továbbá az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 53. § (4) bekezdése alapján. Kérelmében előadta, hogy a tilalom hatályosulása esetén a tulajdonában álló ingatlanok bérlői nem tudnák kitermelni a bérleti díj összegét, így a bérleti díjak csökkennének, illetve a bérlők vendéglátó tevékenységüket abba hagyni kényszerülnének, melynek következtében jelentősen csökkenne a fő bevételi forrása, illetve romlana az érintett ingatlanok piaci és hitelfedezeti értéke. A kérelmező szerint a tilalom életbelépésének további hátrányos következménye, hogy a VII. kerületben működő számos éjjeli vendéglátó és szórakoztató iparban dolgozó munkavállaló munkaviszonya szűnne meg.

[3] A kérelmezett észrevételében a Pp. 332. § (2c) bekezdés e) pontjára hivatkozva kérte a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem elutasítását. Álláspontja szerint a kérelmezetti döntés és az azt helybenhagyó bírósági végzés nem minősül végrehajtható okiratnak, mert a döntések a kérelmezőre sem közvetlenül, sem közvetve nem állapítanak meg kötelezettséget.

[4] A Fővárosi Törvényszék a 2.Kpk.670.453/2017/9. számú végzésével a II. r. kérelmező végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmét elutasította. A végzés indokolása szerint a Pp. 359/C. § (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy a törvényszék az eset körülményeit mérlegelve döntsön a végrehajtás felfüggesztésének kérdéséről. Mérlegelése szempontjait sem a Pp., sem az Abtv. nem szabályozza, ezért annak alapját a kérelemben foglaltak képezik. A törvényszék vizsgálta, hogy a végrehajtás felfüggesztését közérdek, illetve az ügyfél nyomós érdeke indokolja-e, továbbá a határozat esetleges végrehajtása a kérelmezőre nézve milyen következményekkel járna és megállapította, hogy a kérdés hitelesítése nem okoz közvetlen kárt a kérelmezőnek és az általa hivatkozott magánszemélyeknek. A kérelemben előadottakat a Pp. 206. § (1) bekezdése alapján értékelte, melynek során azt a következtetést vonta le, hogy a kérelmező nem hozott fel olyan érvet és nem tárt fel olyan bizonyítékot, amely megalapozná a végrehajtás felfüggesztését. Az a vélekedés, hogy a népszavazást követően megalkotásra kerülő önkormányzati rendelet a kérelmező gazdasági érdekeire kedvezőtlenül hathat, nem teszi lehetővé a népszavazási kérdés hitelesítését helybenhagyó végzés végrehajtásának a felfüggesztését.

A fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem

[5] A II. r. kérelmező a törvényszék 2.Kpk.670.453/2017/9. számú végzésével szemben fellebbezést és soron kívüli eljárás iránti kérelmet nyújtott be a Kúriára. A fellebbezésében kérte a Fővárosi Törvényszék végzésének megváltoztatását akként, hogy a Kúria rendelje el a Fővárosi Törvényszék 2.Kpk.670.453/2017/4. számú végzése végrehajtásának felfüggesztését a Pp. 359/C., § (1) bekezdése és az Abtv. 53. § (4) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig. Kérte továbbá a Kúriát, hogy a fellebbezését a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002.(VIII.1.) IM rendelet 33. § (2) bekezdése alapján soron kívüli eljárásban bírálja el. A soron kívüli eljárás iránti kérelmét azzal indokolta, hogy a népszavazás időpontját a kérelmezett 2018. február 18. napjára tűzte ki. A végzés végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelmében foglaltakat fenntartva, új tényként és körülményként hivatkozott a 2018. február 18. napjára kitűzött helyi népszavazásra, melynek megtartása helyrehozhatatlan társadalmi és gazdasági következményekkel járna és jelentős kárt okozna nem csak számára, hanem számos vállalkozónak és munkavállalónak. A hátrányok reparálása ugyanis nem lehetséges, vagy csak jelentős költség árán, ha utóbb az Alkotmánybíróság által megsemmisítésre kerülne a népszavazási kérdést hitelesítő bírósági döntés. Álláspontja szerint ennek igazolása szükségtelen, a konkrét számszaki bizonyítás lefolytatása pedig jelenleg lehetetlen, ugyanakkor a fenti következtetések köztudomású tények alapján is levonhatóak, amelynek bizonyítása a Pp. 163. § (3) bekezdése alapján nem szükséges. A kérelmező álláspontja szerint ügyében fennállnak az Abtv. 61. § (1) bekezdés c) pontjában, illetve a b) pontban foglalt indokok, mely indokolja a bírósági végzés végrehajtásának felfüggesztését. Végezetül azt hangsúlyozta, hogy a végrehajtás felfüggesztése azért sem okoz aránytalan hátrányt, mivel az önkormányzat a népszavazástól függetlenül is jogosult lenne a feltett kérdés tárgyát képező tilalom bevezetéséről döntést hozni, amennyiben azt szükségszerűnek tartaná.

[6] A kérelmezett fellebbezési ellenkérelmében a Fővárosi Törvényszék végzésének helybenhagyását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai

[7] A Pp. 359/C. § (1) bekezdése értelmében az első fokon eljárt bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott határozat végrehajtását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti, e határozat ellen külön fellebbezésnek van helye. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése alapján az első fokon eljárt bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott határozat végrehajtását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggeszti, ha az Alkotmánybíróság erre hívja fel a bíróságot. E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

[8] Az Abtv. 53. § (4) bekezdése szerint a bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott döntés végrehajtását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti.

[9] Az Abtv. 61. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság eljárásában kivételesen a kifogásolt döntés végrehajtásának felfüggesztésére hívja fel a bíróságot, ha az
a) az alkotmánybírósági eljárás várható tartamára vagy a várható döntésre tekintettel,
b) súlyos és helyrehozhatatlan kár vagy hátrány elkerülése érdekében, vagy
c) más fontos okból
indokolt, és a bíróság az 53. § (4) bekezdése alapján a döntés végrehajtását nem függesztette fel.

[10] A fent idézett rendelkezések alapján az alkotmányjogi panasszal támadott határozat végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelem elbírálása során a bíróság szabadon mérlegelhet a végrehajtás felfüggesztésének elrendelése körében, kivéve ha az Alkotmánybíróság a támadott végzés végrehajtásának felfüggesztésére hívja fel. Jelen ügyben nem merült fel adat arra nézve, hogy Alkotmánybíróság az Abtv. 61.§-a szerinti felhívást adott volna ki.

[11] A törvényszéknek ezért a kérelmet törvényben meghatározott mérlegelési szempontok hiányában a kérelemben foglalt tényállítások és érvek mentén kellett megvizsgálnia.

[12] A Kúria álláspontja szerint a törvényszék e mérlegelés eredményeként okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a végrehajtás felfüggesztését adott körülmények között sem a közérdek, illetve a kérelmező nyomós érdeke nem indokolja, mert a népszavazási kérdés hitelesítése és a kérelemben részletezett lehetséges „társadalmi és gazdasági következmények” és jövőben bekövetkező feltételezett vagyoni kár és anyagi hátrány nincs egymással ok-okozati összefüggésben. Az önkormányzat a népszavazásra feltett kérdés tárgyát képező tilalom bevezetéséről, a népszavazás kiírásától és annak eredményétől függetlenül is jogosult döntést hozni, melyre éppen a kérelmező hivatkozott fellebbezésében.

[13] A Kúria mindehhez azt teszi hozzá, hogy egy népszavazási eljárás végrehajtásának felfüggesztése más tényezők figyelembe vétele alapján ítélhető meg, mint a végrehajtás felfüggesztésének általános szempontjai. A népszavazás a népszuverenitás gyakorlásának közvetlen formája, amely ha megvalósul, akkor a közvetett hatalomgyakorlást, jelen esetben az önkormányzati képviselő-testületi döntéshozatalt is köti. A népszavazási eljárás leállítása, azaz a végrehajtás felfüggesztése ezért csak közjogi okok miatt lehetséges. Jellemzően ilyen a sikeres alkotmányjogi panasz alapján meghozott alkotmánybírósági döntés [vagy az Abtv. 61. § (1) bekezdés a) pontja alapján várható döntés], azaz ha a népszavazás elrendelése vagy kitűzése alaptörvény-ellenes. Ezért telepíti mind a Pp. mind az Abtv. felhívott rendelkezése az Alkotmánybíróság felhívásához a bírósági döntés végrehajtása felfüggesztésének kötelező esetét. A bíróság által mérlegelés alapján elrendelhető esetek pedig – a népszavazáshoz kapcsolódva – szintén közjogi okokkal kell, hogy összefüggésben álljanak (pl. megváltozik a jogszabályi környezet). A népszavazás esetleges magánjogi következményei (mint pl. a jelen kérelemben jelölt bevételcsökkenés) önmagukban nem adnak alapot a népszavazási eljárás végrehajtásának felfüggesztésére [kivéve ha az Alkotmánybíróság az Abtv. 61. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján erre felhív].

[14] A népszavazás minél közelebb áll a megvalósulásához, annál nagyobb védelmet élvez (pl. a népszavazás elrendelésénél már nem mérlegelhető a kérdés egyértelműsége). A már elrendelt és kitűzött népszavazás, azaz a közvetlen hatalomgyakorlás megvalósulási folyamatába csak kivételesen lehet beavatkozni, erre vonatkozó közjogi indokok fennállása esetén.

[15] A Kúria a fentiek hangsúlyozása mellett a fellebbezéssel támadott végzést a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helyes indokainál fogva helybenhagyta.

Záró rész

[16] A Kúria a fellebbezést a Pp. 257. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.

[17] A Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 47. § (1) bekezdése alapján rendelkezett a fellebbezési illeték viseléséről, valamint a Pp. 78. § (1) bekezdése megfelelő alkalmazásával a kérelmezettnél felmerült eljárási költségről.

Budapest, 2018. február 1.

Dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke,
Dr. Dobó Viola s. k. előadó bíró,
Dr. Horváth Tamás s. k. bíró