A KÚRIA
végzése
Az ügy száma: Kpkf.IV.37.112/2019/2.
A tanács tagja: dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; dr. Balogh Zsolt előadó bíró,
dr. Sugár Tamás bíró
Kérelmező: hivatalból
Az ügy tárgya: a Budapest Környéki Törvényszék 24.Kf.20.623/2016/3. számú ítéletének – a 18/2018. (XI. 12.) AB határozat (belső ügyszám: IV/1963-23/2016.) által történő – megsemmisítését követő eljárás meghatározása
Rendelkező rész
A Kúria az Alkotmánybíróság 18/2018. (XI. 12.) AB határozata alapján a Budapest Környéki Törvényszéket új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az ügy alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperest a Dabasi Járási Hivatal 2013. február 19-én kelt határozatával termőföld engedély nélküli igénybevétele miatt 30 000 Ft földvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. A felperes 2014. október 27-én vevőként adásvételi szerződést kötött egy szántó művelési ágú ingatlanra. A Pest Megyei Kormányhivatal 2015. szeptember 21-én kelt határozatával az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyását a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) 27. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjára hivatkozással megtagadta. A rendelkezés értelmében az adásvételi szerződés jóváhagyását meg kell tagadni, ha a vevővel szemben a birtokában álló föld jogellenes más célú hasznosítása, vagy a hasznosítási kötelezettség megsértése miatt az adásvételi szerződés közlését megelőző öt éven belül jogerősen földvédelmi bírság került kiszabásra.
[2] A határozattal szemben a felperes bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett. Az első fokon eljáró Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2016. február 16-án kelt ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú ítélet rögzítette, hogy a Földforgalmi törvény 27. §-a – a törvény 69. § (4) bekezdése értelmében – 2014. május 1-jén lépett hatályba, ezért a 2014. október 27. napján megkötött szerződés esetében a Földforgalmi törvény 27. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában rögzített szabályt alkalmazni kellett. A felperes fellebbezése nyomán másodfokon eljárt Budapest Környéki Törvényszék 2016. július 12-én kelt ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[3] Ezt követően a felperes (továbbiakban: indítványozó) alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz a jogerős ítélettel szemben. Az indítványozó a Földforgalmi törvény 27. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvéhez kötődő visszaható hatályú jogalkotás tilalmának elvét a tulajdonhoz való joggal összefüggésben, ha a Földforgalmi törvény adott rendelkezésének hatályba lépését megelőzően kiszabott földvédelmi bírság miatt is kötelezően meg kell tagadni az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyását. Ezzel pedig a Földforgalmi törvény a hatályba lépését megelőző időre tenné terhesebbé egy jogellenes magatartás következményeit.
[4] Az Alkotmánybíróság a 18/2018. (XI. 12.) AB határozatában a Földforgalmi törvény 27. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjával kapcsolatban az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelményként határozta meg, hogy e rendelkezés hatálybalépését – 2014. május 1-jét – követően jogerősen kiszabott földvédelmi bírság esetén kell az adásvételi szerződés jóváhagyását az adott rendelkezés értelmében megtagadni. Az alkotmányos követelmény meghatározására tekintettel az Alkotmánybíróság a Földforgalmi törvény 27. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
[5] Mindezek mellett a 18/2018. (XI. 12.) AB határozat a Budapest Környéki Törvényszék 24.Kf.20.623/2016/3. számú ítéletét megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság szerint a bíróság jogértelmezése a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik.
A döntés indokolása
[6] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 123. § (2) bekezdés értelmében ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria az első vagy másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra utasítja vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Kúria az új eljárásra utasítást mellőzi, ha a jogsérelem utólagos orvoslására nincs lehetőség. A Kp. 123. § (1) bekezdés alapján az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
[7] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.
[8] Arra tekintettel, hogy a megsemmisítés következtében elbírálatlan fellebbezés maradt a Budapest Környéki Törvényszék előtt, a Kúria a Törvényszéket új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. Az új eljárásra a Kúria azt az iránymutatást adja, hogy a Földforgalmi törvény 27. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontját az ügyben akként értelmezze, hogy az ne sértse az Alkotmánybíróság által kimondott visszaható hatály tilalmát.
Záró rész
[9] A végzés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.
Budapest, 2019. február 18.
dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke;
dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
dr. Sugár Tamás s.k. bíró