Kpk.39.533/2022/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2022. november 22.

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kpk.IV.39.533/2022/3.

A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin bíró

A kérelmező: hivatalból

Az ügy tárgya: a Kúria Kfv.III.37.217/2021/10. számú ítéletének, a Fővárosi Törvényszék 103.K.706.640/2020/7. számú ítéletének, valamint a Gazdasági Versenyhivatal VJ/8-31/2020. számú és a VJ/8-21/2020. számú végzéseinek – az Alkotmánybíróság IV/3571-22/2021. számú AB határozata által történő – megsemmisítését követő eljárás meghatározása

Az Alkotmánybíróság határozatának száma: IV/3571-22/2021. számú AB határozat

Rendelkező rész

A Kúria az Alkotmánybíróság IV/3571-22/2021. számú AB határozatának egyidejű megküldése mellett a megsemmisített döntést hozó közigazgatási szervet értesíti a szükséges intézkedések megtétele érdekében, és erről a panasz indítványozóját is tájékoztatja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes Magyar RTL Televízió Zrt. 2016. szeptember 23. napján üzletrész adásvételi szerződést kötött a céltársasággal, amely irányítási jogot biztosított a felperesnek a céltársaság felett. A felperes ezért a 2014. június 30-át követően benyújtott összefonódás engedélyezése iránti kérelemre rendszeresített űrlap (a továbbiakban: engedélyezéses űrlap) benyújtásával kérte a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) alperestől az összefonódás engedélyezését a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 24. §-a alapján. Az alperes a 2017. február 20. napján kelt VJ/87-197/2016. számú határozatával megtiltotta az összefonódást. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, a felperes fellebbezése folytán eljárt Kúria a Kf.IV.38.095/2018/10. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az alperes 197/2016. számú határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte.

[2] Az alperes a megismételt eljárásban a VJ/8-1/2020. számú végzésével felhívta a felperest, hogy töltse ki a 2017. január 15-én vagy azt követően létrejött összefonódások tekintetében, 2018. január 1. napjától alkalmazandó, a Tpvt. 24. §-a szerinti bejelentéshez rendszeresített űrlapot (a továbbiakban: bejelentéses űrlap). A felperes közölte, hogy a Kúria Kfv.IV.38.095/2018/10. számú ítélete folytán megismételt versenyfelügyeleti eljárásban nem egy új összefonódásról van szó, az előzményi eljárásban pedig már benyújtotta az összefonódás elbírálásához szükséges adatokat. Álláspontja szerint, az alperes szükségtelen és aránytalan terhet ró rá azzal, hogy a megújult szerkezetű bejelentéses űrlap teljeskörű kitöltésére kötelezte, hiszen már rendelkezésre állt a versenyhatások felméréséhez szükséges információk többsége, amelynek egyszerű frissítése is azonos eredményre vezetett volna.

[3] Az elsőfokú hatóság a 2020. június 12. napján kelt VJ/8-21/2020. számú végzésével a felperessel szemben 20.000.000.-forint eljárási bírságot szabott ki a Tpvt. 43/J. § (1) bekezdésére, 61. § (1) bekezdésére, 46. § (2) bekezdés a) pontjára, továbbá az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 6. § (1) és (2) bekezdéseire, valamint 64. § (2) bekezdésére hivatkozással. Indokolásában rögzítette, hogy a felperes a tényállás tisztázásának meghiúsítására törekedett, ellentmondó nyilatkozatai alapján nem lehetett megállapítani a tranzakció tartalmát, illetve magatartása az eljárás elhúzódását is eredményezte. Időközben a felperes tájékoztatta az alperest arról, hogy az üzletrész átruházására vonatkozó szerződés teljesítéséhez szükséges feltételek nem álltak rendelkezésre és a céltársaság a továbbiakban nem kívánta megvalósítani az összefonódást. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2020. június 30. napján hozott VJ/8-31/2020. számú végzésével az eljárási bírságot kiszabó végzést helybenhagyta.

[4] A felperes keresetet nyújtott be az alperes VJ/8-31/2020. számú végzésével szemben, amelyet az elsőfokú bíróság a 103.K.706.640/2020/7. számú ítéletével elutasított. Indokolásában kifejtette, hogy a felperesnek az adatszolgáltatási kötelezettségét teljeskörűen kellett volna teljesítenie, az előzményi eljárásban kitöltött űrlapra utalás nem volt elegendő. A bírság mértéke körében rögzítette, hogy nem volt megállapítható a kétszeres értékelés tilalma, a felperes az „egyéb módon beszerezhetőség” tényére mint enyhítő körülményre nem hivatkozhatott.

[5] A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Kfv.III.37.217/2021/10. számú ítéletével hatályában fenntartotta. Álláspontja szerint a megismételt eljárásban a közigazgatási hatóság köteles a bíróság iránymutatását követni, az ítélet rendelkező részétől, valamint az indokolástól való eltérés általában a döntés megsemmisítését eredményező jogszabálysértésnek minősül a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 97. § (4) bekezdése alapján. Hivatkozott a Kp. 85. § (2) bekezdésére, miszerint a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – a megvalósításának időpontjában fennállt tények alapján vizsgálja. Ugyanakkor a megismételt eljárásban is figyelemmel kell lenni a döntés szempontjából releváns tények megváltozására. A megváltozott tényállás mellett nem lehet semmisségre hivatkozással a döntés megsemmisítését kérni azon az alapon, hogy a közigazgatási szerv eltért az ítéletben foglalt iránymutatástól. A közigazgatási szervet ugyancsak nem köti az ítéletben foglalt előírás, ha időközben a jogszabály jellege, vagy kifejezett rendelkezése folytán a megismételt eljárásban már a megváltozott jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. A megismételt eljárásban a jogszabályi változás felmentést adhat a bírósági ítéletben foglaltak követése alól.

[6] A megismételt eljárásban a releváns tények megváltoztak, hiszen az alperes a VJ/8-1/2020. számú végzését a tervezett tranzakcióval és nem az eredeti, a 2016. szeptember 23. napján kötött üzletrész adásvételi szerződéssel összefüggésben adta ki. A megváltozott tényállás eredményeként, a módosított Tpvt. szerinti bejelentéses űrlap kitöltését írta elő, a Tpvt. összefonódás engedélyezésére vonatkozó szabályai helyett. A Tpvt. 95/E. § (1) bekezdése szerint, a Tpvt.-nek a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi CLXI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított rendelkezéseit az e rendelkezések hatálybalépését követően létrejött összefonódásokra vonatkozóan kell alkalmazni. A Tpvt. 95/E. § (2) bekezdése előírta, hogy a Tpvt.-nek a Módtv3.-mal hatályon kívül helyezett rendelkezéseit az e rendelkezések hatályon kívül helyezését megelőzően létrejött összefonódásokra vonatkozó eljárásokban továbbra is alkalmazni kell.

[7] A Kúria szerint, a felperes a felülvizsgálati eljárásban csak állította, de nem bizonyította, hogy a Tpvt. 95/E. § (1) és (2) bekezdései alapján a bejelentéses eljárás alkalmazásának nem volt helye. Erre a felperes által nyújtott adatszolgáltatásból, annak hiányos, ellentmondásos tartalmából alappal következtetni nem lehetett. Az engedélyezési és bejelentéses eljárás különböznek egymástól, ezért téves az a felperesi álláspont, hogy a bejelentéses eljárásban adott válaszai megegyeznek az engedélyezéses űrlapon adott válaszaival.

[8] A Kúria az ügy érdemével kapcsolatban kiemelte, hogy a közigazgatási hatósági eljárásban az alperes köteles a tényeket tisztázni és bizonyítani, de a felperes érdekkörébe tartozó adatokat neki kell felkutatnia. A felperes ugyanakkor a bejelentéses űrlap V. pontja szerinti adatokat hiányosan vagy nem az alperes kitöltési útmutatójának megfelelően szolgáltatta. Az ellentmondásos nyilatkozataiból a tranzakció tárgyát, tartalmát, a céltársaság személyét nem lehetett egyértelműen megállapítani. Az eljárás elhúzódását eredményező magatartás körében értékelte, hogy a meghosszabbított válaszadási határidő ellenére is hiányosak voltak a felperes válaszai. A bírság kiszabása körében pedig hangsúlyozta, hogy a tényállás feltárásának meghiúsítására irányuló, illetve az eljárás elhúzódását eredményező magatartás külön-külön is megalapozza az eljárási bírság kiszabását. Ezért, ha ugyanabban az eljárásban mindkettő megvalósul, akkor az súlyosító körülményként értékelhető anélkül, hogy az alperes végzése a kétszeres értékelés tilalmába ütközne.

[9] A felperes (a továbbiakban: indítványozó) az Alkotmánybírósághoz alkotmányjogi panaszt terjesztett elő a Kúria Kfv.III.37.217/2021/10. számú ítélete ellen, mert álláspontja szerint sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdését, XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseit, valamint a B) cikk (1) bekezdését.

Az Alkotmánybíróság határozata

[10] Az Alkotmánybíróság a IV/3571-22/2021. számú határozatában megállapította, hogy a Kúria Kfv.III.37.217/2021/10. számú ítélete, a Fővárosi Törvényszék 103.K.706.640/2020/7. számú ítélete, a GVH VJ/8-31/2020. számú és a VJ/8-21/2020. számú végzései alaptörvény-ellenesek, ezért azokat megsemmisítette.

[11] Az Alkotmánybíróság szerint az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvének részét képező visszaható hatályú jogalkalmazása tilalmával ellentétes, hogy GVH az indítványozó kérelmét nem az eredeti, engedélyezési eljárásrendben, hanem az újabb, bejelentéses eljárásrend szabályai szerint bírálta el.

[12] Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a visszaható hatályú jogalkalmazás sérelme akkor állapítható meg, ha a jogviszony vagy a jogvita létrejöttekor még nem létező – vagy nem hatályos – előírás alapján bírálnak el egy ügyet, és ez az indítványozóra nézve hátrányos [13/2015. (V. 14.) AB határozat, 3154/2019. (VII. 3.) AB határozat, 3221/2019. (X.11.) AB határozat].

[13] 2017. január 15-étől, a Módtv3. hatására, a korábbi engedélyezéses eljárásrendet felváltotta a bejelentéses eljárás és az összefonódás-bejelentési űrlap kötelező alkalmazása. A Tpvt. 95/E. § (1) bekezdése értelmében, az e rendelkezés hatálybalépését követően létrejött összefonódásokra vonatkozóan kell alkalmazni a Tpvt. 43/J. § (1) bekezdését, amely rögzíti, hogy az összefonódás-bejelentést a GVH által közzétett bejelentési űrlapon kell megtenni. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló 2017. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Módtv4.) 2018. január 1-jei hatállyal módosította a Tpvt. fúziós eljárásrendre vonatkozó szabályait is. A Tpvt. rendelkezései közé került 95/F. § (1) bekezdés akként rendelkezett, hogy a módosításokat az e rendelkezések hatálybalépését követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. A Módtv4. azonban nem helyezte hatályon kívül a Tpvt. 95/E. §-át.

[14] Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint, a Tpvt. 95/E. § (2) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a Tpvt. Módtv3.-mal hatályon kívül helyezett rendelkezéseit az e rendelkezések hatályon kívül helyezését megelőzően létrejött összefonódásokra vonatkozó eljárásokban továbbra is alkalmazni kell. A Tpvt. 95/E. § (2) bekezdése nem tesz különbséget az alap -és megismételt eljárások között, így a megismételt eljárásra is irányadó az átmeneti rendelkezés. Az Alkotmánybíróság indokolása értelmében, a 2017. január 15-e előtt létrejött összefonódásokra a Módtv3.-mal hatályon kívül helyezett engedélyezési eljárás (ún. kérelmes fúziós rezsim) alkalmazandó. Az indítványozó által kérelmezett összefonódás létrejöttének dátuma 2016. szeptember 23-a, hiszen ekkor kötött üzletrész adásvételi szerződést az indítványozó és a céltársaság. Az Alkotmánybíróság a fentiek alapján megállapította, hogy a GVH és az eljárt bíróságok a Tpvt. 95/E.§ (2) bekezdését figyelmen kívül hagyták és visszaható hatállyal alkalmazták a 2017. január 15-étől hatályos, új bejelentéses fúziós rezsimet.

[15] A visszaható hatályú jogalkalmazás csak akkor ütközik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe, amennyiben az az indítványozó számára hátrányos. Ezzel összefüggésben, az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó számára hátrányos helyzetet eredményezett az új összefonódás-bejelentés űrlap kitöltésére vonatkozó előírás és a megismételt eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére kötelezés. Hátrányos helyzetbe hozta a GVH az indítványozót azáltal is, hogy a Kúria alapeljárásban hozott ítéletét tekintette az összefonódás-bejelentés dátumának, aminek következtében megfosztotta őt a kérelmezési jogától, lényegesen korlátozva az ügyféli jogait. Az eljárási bírság kiszabásával pedig jogellenessé nyilvánított olyan indítványozói magatartást, amely esetében a régi engedélyezési eljárásban csak hiánypótlás kiadásának lett volna helye.

[16] A fentiek alapján az Alkotmánybíróság hivatalból megállapította, hogy az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény az, hogy a 2017. január 15-e előtt létrejött összefonódások vizsgálatára irányuló eljárásokban, beleértve a megismételt eljárásokat is, nem alkalmazható a Tpvt. 95/F. § (1) bekezdése szerinti átmeneti rendelkezés.

[17] Az Alkotmánybíróság egyúttal megsemmisítette a Kúria Kfv.III.37.217/2021/10. számú ítéletét, a Fővárosi Törvényszék 103.K.706.640/2020/7. számú ítéletét, a GVH VJ/8-31/2020. számú és VJ/8-21/2020. számú végzéseit, mert azok az alkotmányos követelménnyel ellentétes jogértelmezésen alapultak.

A döntés indokolása

[18] A Kp. 123. § (3) bekezdése értelmében, ha az Alkotmánybíróság a bírósági határozattal együtt az azzal elbírált közigazgatási cselekményt is megsemmisítette, a Kúria az Alkotmánybíróság határozatának egyidejű megküldése mellett a megsemmisített döntést hozó közigazgatási szervet értesíti a szükséges intézkedések megtétele érdekében, és erről a panasz indítványozóját is tájékoztatja. A Kp. 123. § (1) bekezdése alapján az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

[19] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 428. § (1) és (2) bekezdése többek között kimondja, hogy az eredményes alkotmányjogi panasz alapján indított eljárásokat soron kívül kell lefolytatni, a Kúria nemperes eljárásban határoz.

[20] A fentiek értelmében a megsemmisített VJ/8-31/2020. számú és a VJ/8-21/2020. számú végzéseket hozó GVH-nak úgy kell lefolytatnia a megismételt eljárást, hogy abban a Tpvt. 95/F. § (1) bekezdése szerinti átmeneti rendelkezés nem alkalmazható.  

[21] A Kúria a Kp. 123. § (3) bekezdése alapján a szükséges intézkedések megtétele tárgyában hozott végzésről az alkotmányjogi panasz indítványozóját is tájékoztatja.

Záró rész

[22] A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.

Budapest, 2022. november 21.

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró