Kpk.39.525/2022/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2022. november 16.

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kpk.IV.39.525/2022/3.

A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró

A kérelmező: hivatalból

Az ügy tárgya: a Kúria Kfv.III.38.193/2021/6. számú ítéletének, a Pécsi Törvényszék 6.K.700.804/2021/12. számú ítéletének, valamint a Baranya Megyei Kormányhivatal 596242-4/2020. számú határozatának – az Alkotmánybíróság 3407/2022. (X. 21.) AB határozata által történő – megsemmisítését követő eljárás meghatározása

Az Alkotmánybíróság határozatának száma: 3407/2022. (X. 21.) AB határozat (belső ügyszám: IV/1386-11/2022.)

Rendelkező rész

A Kúria az Alkotmánybíróság 3407/2022. (X. 21.) AB határozatának egyidejű megküldése mellett a megsemmisített döntést hozó Baranya Megyei Kormányhivatalt értesíti a szükséges intézkedések megtétele érdekében, és erről a panasz indítványozóját is tájékoztatja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

[1] Az indítványozó 2010. október 1. napjától 2020. december 31. napjáig haszonbérelte a „szántó” művelési ágú ingatlan 8955/32363-ad részét. A haszonbérbeadó és egy harmadik személy 2020. október 12-én haszonbérleti szerződést kötöttek, amelyre az indítványozó a mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) 46. § (1) bekezdés a) pontja alapján elfogadó nyilatkozatot tett. Eszerint, előhaszonbérleti jog illeti meg a volt haszonbérlő olyan földművest, illetve mezőgazdasági termelőszövetkezetet, aki helyben lakónak minősül, illetve amely helybeli illetőségűnek minősül, vagy akinek lakóhelye, illetve akinek, vagy amely mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek a közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.

[2] Az alperes a haszonbérleti szerződés jóváhagyását 2020. november 27-én megtagadta, mert nem csatolták a használati megosztásról szóló megállapodást és a térképi kimutatást. A haszonbérbeadó és a harmadik személy 2021. január 5-én újabb haszonbérleti szerződést kötöttek, amelyre az indítványozó ismételten előhaszonbérleti nyilatkozatot tett. Az alperes Baranya Megyei Kormányhivatal a haszonbérleti szerződést a 2021. március 18-án kelt, 596242-4/2020. ügyiratszámú határozatával a haszonbérbeadó és harmadik személy között hagyta jóvá. Álláspontja szerint, az indítványozó az előhaszonbérleti jogát volt haszonbérlői minőségére nem alapíthatta, mert csak 2020. december 31. napjáig volt az ingatlan bejegyzett használója, míg az új szerződés közzétételére 2021. január 5-én került sor.

[3] Az elsőfokú bíróság az indítványozó keresetét a 6.K.700.804/2021/12. számú ítéletével elutasította. Utalt a 3353/2021. (VII. 28.) AB határozatban (a továbbiakban: AB. határozat) fogalt alkotmányos követelményre, amely szerint a volt haszonbérlőt a haszonbérleti jogviszonya jogszerű megszűnését követően is megilleti az előhaszonbérleti jog akkor, ha azt már a megelőző haszonbérleti jogviszonya idején is jogszerűen gyakorolta, de a joggyakorlása rajta kívül álló, neki fel nem róható okból nem vezetett eredményre.  Az elsőfokú bíróság szerint, nem lehetett megállapítani, hogy az indítványozó előhaszonbérleti joggyakorlása rajta kívül álló, neki fel nem róható okból nem vezetett eredményre. A haszonbérbeadó ugyanis egyeztetést kezdeményezett az indítványozóval a haszonbérlet további fenntartására, azonban az indítványozó a haszonbérleti díj megemelését a haszonbérbeadó feltételeivel nem fogadta el.

[4] A Kúria a Kfv.III.38.193/2021/6. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. Kiemelte, hogy a Földforgalmi törvénynek az alkotmányos követelménnyel összhangban álló értelmezése nem jelenti azt, hogy a volt haszonbérlő előhaszonbérleti joga automatikusan fennállna a haszonbérleti jogviszony jogszerű megszűnése esetén. Éppen ellenkezőleg, az eljáró bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a felperes joggyakorlása milyen körülmények okán szűnt meg.  Az irányadó tényállás szerint, a korábbi haszonbérlő indítványozóval nem sikerült megállapodni a haszonbérleti szerződés módosításában, aki a haszonbérleti díj megemelését – ellentétben az alapügy I. rendű alperesi érdekeltjével szemben – nem fogadta el. Ilyen tényállás mellett pedig levonható az a következtetés, hogy az indítványozó joggyakorlása nem rajta kívül álló, neki fel nem róható okból nem vezetett eredményre, ezért a földtulajdonos jogosult volt kedvezőbb feltételekkel új haszonbérleti szerződést kötni.

Az Alkotmánybíróság határozata

[5] Az Alkotmánybíróság a 3407/2022. (X. 21.) AB határozatában megállapította, hogy a Kúria Kfv.III.38.193/2021/6. számú ítélete, a Pécsi Törvényszék 6.K700.804/2021/12. számú ítélete, valamint a Baranya Megyei Kormányhivatal 596242-4/2020. számú határozata alaptörvény-ellenes, ezért azokat megsemmisítette.

[6] Az AB határozatban megállapított alkotmányos követelmény szerint ahhoz, hogy a volt haszonbérlőt a Földforgalmi törvény 46. § (1) bekezdés a) pontja szerint megillesse a haszonbérleti jog azt követően, hogy a haszonbérleti jogviszonya jogszerűen megszűnt két feltételnek egyszerre kell teljesülnie. Egyrészt szükséges, hogy a jogosult előhaszonbérleti jogát már a megelőző haszonbérleti jogviszonya idején is jogszerűen gyakorolta, másrészt a joggyakorlása rajta kívül álló, neki fel nem róható okból nem vezetett eredményre.

[7] Az Alkotmánybíróság szerint az alkotmányos követelményben meghatározott feltételek értékelése szempontjából releváns tényállási elem, hogy a volt haszonbérlő indítványozó, a haszonbérleti jogviszonya fennállása alatt, először 2020. október 28-án tett elfogadó nyilatkozatot a haszonbérbeadó és harmadik személy által kötött szerződésre. A szerződés jóváhagyását az alperes megtagadta, mert mellékletként nem csatolták a használati megállapodást és a térképi másolatot. A második alkalommal kötött haszonbérleti szerződésre az indítványozó ismételten előhaszonbérleti nyilatkozatot tett, de ekkor a megelőző haszonbérleti jogviszonya – 2020. december 31. óta - már nem állt fenn.

[8] Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint, az AB határozatban megállapított alkotmányos követelménnyel összhangban, a konkrét tényállás vonatkozásában, az eljáró bíróságoknak három tényezőt kellett volna vizsgálniuk. Egyrészt azt, hogy az indítványozó a megelőző haszonbérleti jogviszonya idején, a 2020. október 28-án tett elfogadó nyilatkozatával jogszerűen gyakorolta-e előhaszonbérleti jogát, vagy ha nem, akkor az milyen okból nem minősült a részéről az előhaszonbérleti jog jogszerű gyakorlásának. Másrészt vizsgálniuk kellett volna, hogy a 2020. október 12-én megkötni kívánt haszonbérleti szerződésre első alkalommal tett elfogadó jognyilatkozat az indítványozón kívül álló okból nem vezetett-e eredményre. Harmadrészt, értékelniük kellett volna, hogy az előhaszonbérleti jog első alkalommal történő gyakorlása kinek felróhatóan nem vezetett eredményre. A felróhatóság kérdése az előhaszonbérleti jog korábbi gyakorlása körében vizsgálandó, nem pedig az indítványozó és a haszonbérbeadó közti tárgyalások eredményessége vonatkozásában. Ezek a kérdések az ügy érdeme szempontjából relevánsak, vizsgálatuk nélkül nem lehet – az alkotmányos követelménnyel összhangban – megalapozottan állást foglalni arról, hogy az indítványozó volt haszonbérlőként a második alkalommal érvényesen gyakorolta-e az előhaszonbérleti jogát.

[9] Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az alperes Baranya Megyei Kormányhivatal 596242-4/2020. ügyiratszámú határozatát, mert az az alkotmányos követelménnyel ellentétes jogértelmezésen alapult.  Az alkotmányos követelményben foglalt helyes értelmezés már a norma keletkezésétől kezdve irányadó, függetlenül az AB határozat meghozatalának időpontjától, ezért annak figyelmen kívül hagyása a határozat megsemmisítését eredményezi.

A döntés indokolása

[10] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 123. § (3) bekezdése értelmében, ha az Alkotmánybíróság a bírósági határozattal együtt az azzal elbírált közigazgatási cselekményt is megsemmisítette, a Kúria az Alkotmánybíróság határozatának egyidejű megküldése mellett a megsemmisített döntést hozó közigazgatási szervet értesíti a szükséges intézkedések megtétele érdekében, és erről a panasz indítványozóját is tájékoztatja. A Kp. 123. § (1) bekezdése alapján az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

[11] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 428. § (1) és (2) bekezdése többek között kimondja, hogy az eredményes alkotmányjogi panasz alapján indított eljárásokat soron kívül kell lefolytatni, a Kúria nemperes eljárásban határoz.

[12] A fentiek értelmében a megsemmisített 596242-4/2020. ügyiratszámú határozatot hozó Baranya Megyei Kormányhivatalnak, a Földforgalmi törvény 47. § (1) bekezdése a) pontja alapján vizsgálnia kell, hogy az indítványozó előhaszonbérleti jogát már a megelőző haszonbérleti jogviszonya idején is jogszerűen gyakorolta, illetve a korábbi joggyakorlása rajta kívül álló, neki fel nem róható okból nem vezetett-e eredményre.

[13] A Kúria a Kp. 123. § (3) bekezdése alapján a szükséges intézkedések megtétele tárgyában hozott végzésről az alkotmányjogi panasz indítványozóját is tájékoztatja.

Záró rész

[14] A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.

Budapest, 2022. november 14.

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró
Dr. Sugár Tamás s.k. bíró