Az új Pp. jogértelmezési kérdései

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 2018. január 1-jén lép hatályba. Az Országgyűlés által elfogadott törvény eddig is számos értelmezési kérdést vetett fel. A Kúria elnöke ezért, az új eljárási kódex értelmezési nehézségeket jelentő rendelkezéseinek megvitatása, a későbbiekben pedig a gyakorlat által felvetett kérdések megválaszolása érdekében egy konzultációs testület felállításáról rendelkezett.

A testületet dr. Orosz Árpád, a Polgári Kollégium kollégiumvezető-helyettese vezeti. Tagjai nagy gyakorlattal rendelkező és a polgári eljárásjogot kiválóan ismerő bírók, akik a testületben való részvételükkel a magyarországi bírósági szintek mindegyikét képviselik.

A konzultációs testület állásfoglalásai a bíróságokra nem kötelezőek, csupán iránymutatásokat fogalmaznak meg a felmerülő kérdések lehetséges értelmezésével kapcsolatban.

Bíró tagok:

Dr. Balogh Zoltán kollégiumvezető, Kecskeméti Törvényszék
Dr. Baloginé dr. Faiszt Judit kúriai bíró
Dr. Bartus Erika törvényszéki tanácselnök, Tatabányai Törvényszék
Dr. Bottka Erzsébet törvényszéki tanácselnök,  Budapest Környéki Törvényszék
Dr. Cseh Attila kúriai bíró
Dr. Drexlerné dr. Karcub Edit ítélőtáblai tanácselnök, Debreceni Ítélőtábla
Dr. Erőss Monika kúriai bíró
Dr. Farkas Attila kúriai bíró
Kostyákné dr. Vass Ágnes törvényszéki tanácselnök, Nyíregyházi Törvényszék
Dr. Kovács Helga Mariann törvényszéki tanácselnök, Fővárosi Törvényszék
Dr. Orosz Árpád kúriai tanácselnök, kollégiumvezető-helyettes
Dr. Puskás Péter kúriai bíró
Dr. Sifter Ágnes törvényszéki tanácselnök, Zalaegerszegi Törvényszék
Dr. Szabó Klára kollégiumvezető, Fővárosi Ítélőtábla
Dr. Szeghő Katalin ítélőtáblai tanácselnök, Szegedi Ítélőtábla
Dr. Tolnai Ildikó törvényszéki tanácselnök, Pécsi Törvényszék
Dr. Varga Edit Mária kúriai bíró
Vargáné dr. Gerényi Mónika kerületi bírósági bíró, Pesti Központi Kerületi Bíróság

A testület koordinátora:

Dr. Vasady Loránt Kúriára beosztott bíró

A testület segítői:

Dr. Gelencsér Dániel kúriai főtanácsadó
Kis Roxána bírósági tisztviselő

Budapest, 2017. január 17.

 

A Kúria elnöke által a konzultációs testületbe meghívott új bírók:

Dr. Dzsula Marianna ítélőtáblai bíró, Debreceni Ítélőtábla
Dr. Madarász Anna kúriai bíró

Budapest, 2018. február 28.

Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület ülésén elfogadott állásfoglalások (2018. február 16.)

33.
Ha a bíróság célszerűségi okokból úgy határoz, hogy a szakértőt nem a szakvélemény írásbeli előterjesztésére hívja fel, hanem a tárgyalásra idézi, a kirendelő végzésnek csak a Szaktv. 45. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat kell tartalmaznia.

A Pp. 308. § (3) bekezdése szerint „[a] bíróság a kirendelésben a szakértőt a szakvélemény írásbeli előterjesztésére vagy kiegészítésére hívja fel. Kivételesen, ha az célszerűnek látszik, a szakértőt a tárgyalásra idézi. A szakértő idézésének különösen akkor van helye, ha a jogvita kereteinek vagy a véleménynyilvánításhoz szükséges adatoknak a meghatározása a szakértő tárgyaláson való jelenlétét indokolja.”

A kirendelt szakértő tárgyalásra történő idézését lehetővé teszi a Pp. 313. § (3) bekezdése is, ebben az esetben azonban a már írásban benyújtott szakvélemény kiegészítése, illetve aggályosságának kiküszöbölése a szakértő tárgyalási jelenlétének indoka.

Az idézett 308. § (3) bekezdés szövegéből arra lehet következtetni, hogy a szakértő idézésére az írásbeli szakértői vélemény beszerzése nélkül különösen a perfelvételi szakban kerülhet sor, figyelemmel arra, hogy a Pp. 183. § (1) bekezdése szerint a perfelvétel tartalma (célja), hogy a felek a perfelvételi nyilatkozatokkal – a bíróság közrehatása mellett – meghatározzák a jogvita kereteit. [Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az érdemi tárgyalási szakban – a 308. § (3) bekezdésében írt feltételek teljesülése esetén – ne lenne lehetőség a szakértő idézésére a szakvélemény írásbeli előterjesztésére történő felhívás hiányában is.]

A kirendelt szakértő peres eljárásba való bevonására kizárólag kirendeléssel van lehetőség. Ilyen esetben tehát a szakértőt – természetesen amennyiben a fél azt indítványozza és a költségeket felhívásra előlegezi – ki kell rendelni, és egyúttal a perfelvételi tárgyalásra meg kell idézni. A Pp. 189. § (1) bekezdése ugyan csak a felek idézését írja elő, de az előbb kifejtettek értelmében – ha a 308. §-ban meghatározott feltételek fennállnak – a szakértő megidézése is lehetséges.

A kirendelő végzésnek ilyenkor csak a Szaktv. 45. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat: a kirendelt szakértő megnevezését, a kirendelés ügyszámát, az ügy tárgyát és annak ismertetését kell tartalmaznia, hogy előreláthatólag milyen tényekre kell majd szakvéleményt adnia, a tényleges feladatát később határozza meg a bíróság.

[Pp. 308. § (3) bekezdés; Szaktv. 45. § (2) bekezdés a) pont]

32.
A Pp. 513. § (1) bekezdése a 20. § (4) bekezdéséhez képest speciális szabály, ezért ha valamelyik pertársra, illetve kereseti kérelem elbírálására a munkaügyi perben eljáró bíróságnak, míg a többi pertársra, illetve kereseti kérelemre a járásbíróságnak vagy a törvényszéknek van hatásköre, a per a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik.

A Pp. 20. § (4) bekezdése szerint, ha valamelyik pertársra vagy kereseti kérelem elbírálására a törvényszéknek van hatásköre, a per a törvényszék hatáskörébe tartozik, feltéve, hogy a pertársaság vagy a keresethalmazat törvény által megengedett. A Pp. 513. § (1) bekezdése szerint viszont abban az esetben, ha valamelyik pertársra, illetve kereseti kérelem elbírálására a munkaügyi perben eljáró bíróságnak, míg a többi pertársra, illetve kereseti kérelemre a járásbíróságnak vagy törvényszéknek van hatásköre, a per a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik, feltéve, hogy a pertársaság vagy a keresethalmazat törvény által megengedett.

Figyelemmel arra, hogy a Pp. rendszerében az általános perrendi szabályokhoz képest a különleges perek szabályai speciális rendelkezésekként jelennek meg, a munkajogi és a tisztán polgári jogi kérelmeket is magában foglaló keresetek (adhéziós eljárások) elbírálására az utóbb idézett különleges szabály alapján a munkaügyi bíróság rendelkezik hatáskörrel.

[Pp. 20. § (4) bekezdés, 513. § (1) bekezdés]

31.
A Pp. 393. § e) pontja alapján előterjesztett perújítási kérelem illetéke az állított érvénytelenséggel érintett eljárási szakasz illetékével azonos.

A Pp. 393. § e) pontja alapján a jogerős ítélet és az ítélet hatályával rendelkező határozatok ellen perújításnak van helye, ha a keresetlevelet vagy más iratot a fél részére a hirdetményi kézbesítés szabályainak megsértésével hirdetmény útján kézbesítették. A 403. § szerint a 393. § e) pontjára hivatkozással előterjesztett perújítási kérelmet az elsőfokú bíróság – ha azt hivatalból nem utasította vissza – az iratokkal együtt a perújítás megengedhetősége tárgyában való döntés végett felterjeszti a másodfokú vagy a felülvizsgálati bírósághoz, ha a hirdetményi kézbesítés szabályait a másodfokú vagy a felülvizsgálati eljárásban sértették meg. Ebben az esetben az eljárásnak csak az érvénytelenséggel érintett szakaszát kell megismételni. Egyebekben a másodfokú vagy a felülvizsgálati bíróság a perújításra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával jár el.

Az Itv. 49. §-a értelmében a perújítási eljárásban az e törvény szerinti illetéket kell fizetni, tekintet nélkül az alapeljárásban teljesített illetékfizetésre. Az Itv. nem differenciál aszerint, hogy az elsőfokú, a másodfokú vagy a felülvizsgálati (alap) eljárás meghatározott szakaszának megismétlése válik szükségessé.

A konzultációs testület álláspontja szerint az érvénytelenséggel érintett eljárási szakasz dönti el az illetékfizetési kötelezettség alapját és mértékét. Így ha a másodfokú eljárás meghatározott részét kell megismételni, a perújító fél a fellebbezés (Itv. 46-48. §), ha a felülvizsgálati eljárás érintett részét kell megismételni, a felülvizsgálat illetéket köteles megfizetni (Itv. 50. §).

[Pp. 393. § e) pont; Itv. 49. §]

30.
I. A perújítási kérelem visszavonására a perújítási érdemi tárgyalás berekesztését megelőzően bármikor sor kerülhet.
II. Az ellenérdekű fél hozzájárulása a perújítási kérelem visszavonásához nem szükséges, a visszavont perújítási kérelmet újból előterjeszteni nem lehet.
III. A kérelem visszavonása esetén a perújítási eljárást a Pp. 241. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelő alkalmazásával meg kell szüntetni.

A perújítási kérelem visszavonására vonatkozóan a Pp. – a régi Pp.-vel egyezően – nem tartalmaz szabályokat. A szabályozás hiányosságai jogalkalmazási kérdéseket vetnek fel: a gyakorlatban vitatott, hogy a perújítási kérelem visszavonására milyen keretek között kerülhet sor, továbbá, hogy annak milyen joghatásai vannak.

Eltérő szabály hiányában, továbbá a perorvoslatok természetére figyelemmel az a következtetés vonható le, hogy a Pp. nem korlátozza a perújítási kérelem visszavonásának lehetőségét sem a perújítás engedélyezését megelőzően, sem azt követően, így ennek egyedüli korlátja a tárgyalás berekesztése lehet, amely a peres felek nyilatkozatait tekintve általában érvényesülő időbeli korlát. A perújítási kérelem visszavonásához – kifejezett szabály hiányában – a perújító fél ellenfelének hozzájárulására sincs szükség.

A Pp. a perújítási kérelem visszavonásának jogkövetkezményeit sem határozza meg. A konzultációs testület álláspontja szerint ebben az esetben – analógia útján – a keresettől való elállásra vonatkozó, a Pp. 241. § (1) bekezdés a) pontja szerinti permegszüntetési ok alkalmazható.

[Pp. 241. § (1) bekezdés a) pont, 392. §]

29.
A járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyben a jogi képviselő nélkül eljáró fél a perújítási kérelmét a járásbíróságon, a járásbíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben szóban is előadhatja.

A perújítási eljárás a perújítási kérelem előterjesztésével indul meg. A perújítási kérelmet írásban kell benyújtani. Mivel a törvényszék előtt induló perekben a jogi képviselet a Pp. 72. § (1) bekezdése értelmében kötelező, abban az esetben, ha a perújítási kérelem elsőfokú elbírálására a törvényszéknek van hatásköre, az írásba foglalt perújítási kérelem előterjesztésére jogi képviselő útján kerülhet sor. A járásbíróság hatáskörébe tartozó perújítási eljárás esetében viszont a félnek a Pp. 72. § (2) bekezdéséből kitűnően lehetősége van arra is, hogy perújítási kérelmét jogi képviselő közreműködése nélkül közvetlenül maga nyújtsa be.

Kérdésként vethető fel, hogy az ilyen ügyekben a jogi képviselő nélkül eljáró fél kizárólag írásban terjesztheti-e elő a perújítási kérelmét, vagy az elsőfokú bíróságon szóban is előadhatja azt. A keresetlevél, a viszontkereset-levél, a beszámítást tartalmazó irat és az írásbeli ellenkérelem esetében ugyanis a Pp. 246. § (2) és (3) bekezdése megengedi, hogy a járásbíróság hatáskörébe tartozó perben a jogi képviselő nélkül eljáró fél a nyilatkozatát a járásbíróságon, a járásbíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben szóban előadja. A bíróság ilyenkor a nyilatkozatot az erre rendszeresített nyomtatványon rögzíti. Ez a szabály érvényesül a Pp. 246. § (5) bekezdése értelmében a folyamatban lévő perben tett egyéb kérelmek, nyilatkozatok, valamint a Pp. 388. §-a alapján a fellebbezés vonatkozásában is. A perújítási eljárásra irányadó szabályok ugyanakkor a perújítási kérelem szóbeli előadásának lehetőségéről nem rendelkeznek. A járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyben a jogi képviselő nélkül eljáró fél esetében azonban a perújítási kérelem tekintetében is indokolt a Pp. 246. § (2) bekezdésének, illetve 388. §-ának megfelelő alkalmazása.

[Pp. 72. § (2) bekezdés, 246. § (2) bekezdés, 388. §, 392. §, 397. § (1) bekezdés,]

Oldalak