Például 04/26/2018
Például 04/26/2018

Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson elbírált Mfv.I.10.189/2017. számú ügyről rendkívüli felmondás jogellenességének jogkövetkezményei tárgyában

A felperes 2003. november 1-jétől állt az alperesnél alkalmazásban. 2008. május 1-jétől ellenőrzési koordinációs munkatárs munkakörben dolgozott. Feladata a jegy- és bérletellenőrzést végző vállalkozókkal történő kapcsolattartás, a szolgáltatás felügyelete és koordináció volt. 2012. szeptember 4-én K.L. gépkocsivezetőt K-n az alperes alvállalkozója, V.E. ellenőrizte, és megállapította, hogy három utas nem rendelkezett menetjeggyel. Az alvállalkozó vezetője 2012.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapítása ügyében a Kúria nemzetközi szerződésbe ütközés okán az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte. (Mfv.III.10.147/2017/6.)

A felperes 2011. december 31. napjáig rokkantsági nyugdíjban részesült, amely rehabilitációs, majd rokkantsági ellátásként került folyósításra a korábbi 91.535 forintos összeg helyett 41.850 forint havi összegben. Az elsőfokú bíróság a társadalombiztosítási szervek határozatait hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte azzal, hogy a hatóságok az állapotjavulásra vonatkozó indokolás nélkül alkalmazták az Mmtv. 33/A. § (1) bekezdését.

Belföldön nem biztosított külföldön munkát vállaló személy szolgálati ideje és nyugdíja (Mfv.III.10.130/2017/7.)

A felperes 1986. július 1. napjától Németországban élt a családjával, ahol szoftver fejlesztőként, szabad foglalkozású mérnökként, mint önálló vállalkozó dolgozott, nyugdíjjárulékot nem fizetett, és a német nyugdíjszerv közlése szerint német szolgálati időt sem szerzett. A felperes 1986. július 1. és 1997. december 31. közötti időszakban külföldi munkavállalóként Magyarországon jogfenntartó járulékot fizetett. A hatóság a felperes részére járó öregségi nyugdíjrész  havi összegének számításánál figyelembe vette, hogy a felperes 1986.

Tájékoztató a Kúria Bfv.I.1.381/2017. számú jelentős ügyben hozott határozatáról:

A 2001. évi CIV. törvény (Jszbt.) 2. § (2) bekezdése szerint a jogi személlyel szembeni intézkedések alkalmazhatók akkor, ha a terhelt a csődbűncselekmény következtében  felszámolt Kft. vezető tisztségviselőjeként e Kft. vagyonát az újonnan alapított Kft. javára szándékosan elvonta, és így a bűncselekmény a jogi személy javára előny szerzését eredményezte.

Oldalak