A felperes – a perbeli ingatlanra adásvételi szerződést kötő gazdasági társaság – elsődlegesen arra hivatkozással kérte az I-VIII. rendű alperesek javára feljegyzett tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének törlését, hogy a nevezettek javára szóló adásvételi szerződéseket az eladó IX. rendű alperes felszámolója felmondta, ezáltal a szerződések megszűntek, a feljegyzések okafogyottá váltak. Másodlagosan az I-VIII. rendű alperesek jognyilatkozatának pótlását kérte a feljegyzések törléséhez a régi Ptk. 5.§ (3) bekezdése alapján, előadva, hogy adásvétellel szerzett tulajdonjogát nem tudja bejegyeztetni amíg a feljegyzések törlése meg nem történik.
Az I-VIII. rendű alperesek arra hivatkozással kérték a kereset elutasítását, hogy a felperes a feljegyzések törlése ellenében vállalta az általuk kifizetett vételárrészek megtérítését, ennek azonban nem tett eleget.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint a IX. rendű alperes felszámolójának felmondása (annak tartalma szerint, tekintve, hogy az adásvétel felmondása fogalmilag kizárt) elállás, melyre viszont a Csődtv. 47.§ (1) bekezdése értelmében az I-VIII. rendű alperesek részteljesítésére figyelemmel nincs lehetőség. Hangsúlyozta: bebizonyosodott, hogy a felperes adásvételi szerződéséhez kapcsolódóan megállapodás jött létre az I-VIII. rendű alperesek követeléseinek rendezésére, csupán annak pontos tartalma nem volt tisztázható. Mivel az adásvételi szerződések jelenleg is fennállnak, az I-VIII. rendű alperesek jognyilatkozata sem pótolható.
A jogerős ítélettel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes arra hivatkozott, hogy a Csődtv. rendelkezései a Ptk. szabályaihoz képest speciálisak, ezért elsőbbséget élveznek, a Csődtv. alapján pedig a felszámoló akkor is felmondhatja a szerződést, ha azt a szerződés vagy egyéb jogszabály nem teszi lehetővé. A bíróság nem „válogathat”: nem zárhatja ki a felmondást a Ptk., az elállást pedig a Csődtv. alapján. Hivatkozott arra is, hogy a IX. rendű alperessel szembeni csődeljárásra, valamint az általa megkötött adásvételi szerződésre figyelemmel az I-VIII. rendű alperesek adásvételi szerződése lehetetlenült, ami ugyancsak a szerződés megszűnését eredményezi.
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartó ítélete indokolásában rámutatott, hogy a Ptk. a szerződés megszűnésére vezető egyoldalú jognyilatkozatok – elállás, felmondás – intézményi kereteit határozza meg, e kereteket a speciális jogszabályi rendelkezések (adott esetben a Csődtv.) sem sérthetik. A szerződés felmondására a Ptk. értelmében csak tartós jogviszony esetén van lehetőség, tekintve, hogy a felmondás a szerződést a jövőre nézve szünteti meg. A perbeli adásvétel azonban egyszeri szolgáltatással teljesül, ezért kizárólag a szerződéstől való elállásnak lehet helye, az adott esetben azonban az elállást a Csődtv. rendelkezései értelmében a vevők részteljesítése kizárja. A kifejtettek alapján helyesen foglaltak állást az eljárt bíróságok: az I-VIII. rendű alperesek adásvételi szerződései nem szűntek meg. Rámutatott a Kúria is, hogy a per adatai szerint az I-VIII. rendű alperesek szerződéses érdekeinek rendezésére megállapodás jött létre, melytől a felperes egyoldalúan nem térhet el, és melyre figyelemmel nem kérheti a lehetetlenülés törvényi szabályainak alkalmazását.
Budapest, 2017. március 30.
A Kúria Sajtótitkársága