Tájékoztató a Kúria Pfv.IV.20.081/2017. számú személyhez fűződő jog megsértése miatt indult perben hozott döntéséről

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2017. november 8.

A jogerős ítélet elutasította a felperes keresetét, amelyben az alperes által üzemeltetett televíziós csatornán közvetített műsorokban elhangzott, illetve az internetes oldalon nyilvánosságra hozott valótlan közlések miatt kérte a jóhírnévhez fűződő személyiségi joga megsértésének megállapítását és jogkövetkezményei alkalmazását.

A jogerős ítélet ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának két kérdésben kellett állást foglalnia. A felperes egyrészről azt állította, hogy az eljárt bíróságok álláspontjával szemben, nem felel meg a PK 14. számú állásfoglalásban foglaltak szerinti büntetőeljárásról szóló hiteles tájékoztatásnak az, ha a sajtó a büntetőeljárás anyagából bizonyos bizonyítékokat kiragadva tájékoztatja a közvéleményt. Másrészről azt kifogásolta a felperes, hogy az eljárt bíróságok a kifogásolt közlések valóságának megítélése során nem vizsgálták azt, hogy a per tárgyává tett, alperesek által közölt szövegrészleteket a büntetőeljárásban is csatolt hangfelvétel vagy a II. rendű alperes tanúvallomása szó szerint tartalmazza-e.

A Kúria ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az ítélet indokolása szerint a II. rendű alperes műsorban elhangzott közléseit az általa a büntetőeljárásban csatolt hangfelvétel alátámasztja, ezért nem lehet azt állítani, hogy jobb tudomása ellenére valótlant állított. Az I. rendű alperes pedig azzal, hogy a II. rendű alperes által nyilvánosságra hozott, és a büntetőeljárásnak is anyagát képező hanganyagról, illetve a II. rendű alperesnek az ezen alapuló nyilatkozatairól tudósított, megfelelt a büntetőeljárás aktuális állásának, ezért a PK 14. sz. állásfoglalásra is figyelemmel a sajtó felelősséggel nem tartozik. A személyiségvédelmi perben a kifogásolt közlés valóságos tartalma alapján kell meghatározni azt a magatartást, amely miatt a jogsértés elkövetését az ítélet megállapítja. Ezért helyesen jártak el az eljárt bíróságok, amikor a keresetben az I. rendű alperes műsoraiból és a II. rendű alperes közléseiből idézett és kifogás tárgyává tett szövegrészletek tartalmi jelentése alapján vizsgálták a kifogásolt közlések valóságalapját.

Budapest, 2017. november 8.

A Kúria Sajtótitkársága