A Kúriának abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a határozat visszavonására a Ket.-nek az eljárás megindításakor, 2008. január 29-én hatályban volt 114.§ /2/ bekezdését vagy a 2009. október 1-jétől hatályba lépett, a 2008. évi XCI. törvény 84.§ /1/ bekezdésével módosított 114.§ /2/ bekezdését kell-e alkalmazni. Ennek a jogkérdésnek az elbírálásához a Ket.-et 2009. október 1-jei hatállyal módosító 2008. évi XCI. törvény hatályba lépéséről rendelkező 132.§ /3/ bekezdését kellett értelmezni. A 2008. évi XCI. törvény rendelkezéseit – a 132.§ /3/ bekezdése szerint – a hatályba lépését követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. E rendelkezés szerint a módosított Ket. 114.§ /2/ bekezdését a 2009. október 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A felek közti eltérő álláspont folytán abban is állást kellett foglalni, hogy a hatályba léptető rendelkezésben hivatkozott, „a hatályba lépést követően indult eljárást” miként kell értelmezni: - az eljárás a hivatalból történő megindításának napjával megindult és a jogerős másodfokú határozat meghozatalával befejeződött, amely esetben a határozat visszavonása egy újabb eljárás megindítását jelenti; - vagy az egész eljárás a jogerős határozat meghozatalát követően a közigazgatási döntés felülvizsgálatára hivatalból indult eljárásokkal egy egységet képez /Ket. 97.§ /3/ bekezdés a) pont), amely esetben a határozat visszavonása iránti eljárás nem jelenti egy újabb eljárás megindulását.
A Kúria a jogvita elbírálásánál figyelemmel volt arra is, hogy az eljárás különböző szakaszokból áll. Az eljárás a Ket. 29.§ /1/ bekezdése szerinti megindulása az eljárás első szakasza (elsőfokú eljárás), amelyet a Ket. 97.§ /2/ bekezdése szerint a kérelemre induló jogorvoslati eljárás követhet, ezt követően – kérelemre induló jogorvoslati eljárás hiányában is – a közigazgatási döntés hivatalból lefolytatható felülvizsgálata következhet a Ket. 97.§ /3/ bekezdése értelmében, amennyiben törvénysértő döntés hozatala folytán előállt jogszabálysértő helyzetet a hatóságnak rendeznie kell. A Ket. a VII. fejezetében a jogorvoslatok között szabályozza a kérelemre induló jogorvoslati eljárásokat és a hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárásokat, amely szabályozás is az eljárás egységességére utal.
Az eljárás során elkövetett jogsértés orvoslására lefolytatott, saját hatáskörben indított eljárás keretében hozott határozat visszavonása a másodfokú határozat rendelkezését és jogerejét érintő döntés, eljárásjogilag az alapeljáráshoz kapcsolódik. A határozat visszavonása olyan hatósági cselekmény, amely nem minősül önálló, külön eljárásnak, nem kell megfelelnie az eljárással szemben a Ket.-ben támasztott garanciális szabályoknak (ügyféli jogok biztosítása, értesítés, bizonyítási eljárás, stb.), mert a hatósági cselekmény célja a jogsértés, a jogszabálysértő helyzet orvoslása. A másodfokú határozat jogereje kapcsán az Alkotmánybíróság a 651/D/2009. AB határozata III/4. pontjában kimondta: „A jogerő intézménye, alaki és anyagi jogerőként való pontos meghatározottsága a jogállamiság részeként alkotmányos követelmény. Az Alkotmánynak megfelelően biztosított jogorvoslati lehetőségek mellett beállott jogerő tiszteletben tartása a jogrend egészének biztonságát szolgálja. A jogerős határozatok megváltoztathatatlanságához és irányadó voltához alapvető alkotmányos érdek fűződik. A jogbiztonság megköveteli, hogy a jogerős határozat – az eldöntött kérdés személyi és tárgyi keretei között - irányadóvá váljék mind az eljárásban résztvevőkre, mind a később eljáró bíróságra, illetőleg más hatóságra.” [9/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 65-66.] Az Alkotmánybíróság a 11/1992. (III. 5.) AB határozatában általános érvénnyel megállapította, hogy a jogállam alapvető eleme a jogbiztonság, amely megköveteli a megszerzett jogok védelmét, a teljesedésbe ment, vagy egyébként véglegesen lezárt jogviszonyok érintetlenül hagyását, illetve a múltban keletkezett tartós jogviszonyok megváltoztathatóságának alkotmányos szabályokkal való korlátozását. A jogviszonyok igazságtalan eredménye önmagában nem érv a jogbiztonsággal szemben (ABH 1992, 77, 81-82.). „Az Alkotmány 70/K. §-ából nem vezethető le olyan követelmény, amely a megfelelő eljárásban született jogerős bírósági határozatok újabb- és újabb jogcímeken vagy más típusú eljárásokban történő, ismételt (végtelenített) tartalmi felülvizsgálatát, s ennek folytán a bizonyítási eljárás korlátlan számú megismétlését jelentené. Ez ellentétben állna lezárt jogviszonyok védelmét is jelentő jogbiztonság követelményével. (134/B/2007. AB határozat, ABK 2010, április, 458, 459.)”
Ugyanez mondható el a közigazgatási határozatok jogerejéhez fűződően is. A jogbiztonsághoz kiemelkedő alkotmányossági érdek fűződik, amely jelen esetben párosulva a jogalkotó gondos mérlegelésével – csak szigorúan körülhatárolt esetekben, azaz a Ket. 97.§ /3/ bekezdésben felsorolt esetekben – teszi lehetővé a jogerős határozattal lezárt közigazgatási jogviszonyba történő beavatkozást, - többek között – a jogsértő határozat visszavonását, módosítását.
Az eljárás során elkövetett jogsértés orvoslása az eljárás megindulásakor hatályos rendelkezések szerint történhet – kivéve, ha a jogorvoslati szabályokat módosító valamely jogszabályi rendelkezés kifejezetten ettől eltérően nem rendelkezik a hatályba léptető rendelkezések körében. Mindebből következően a Ket. 29.§ /1/ bekezdése alapján megindult eljárásban az eljárás megindításakor, a 2008. január 29-én hatályos Ket. 114.§ /2/ bekezdése alapján a határozat visszavonásának a másodfokú határozat felülvizsgálatára indult perben az ellenkérelem előterjesztése nem volt akadálya, mert ilyen korlátozást a perben alkalmazandó Ket. 114.§ /2/ bekezdése nem tartalmazott. Mivel a határozat visszavonására irányuló hivatalbóli eljárás az „alap”-eljárással egységet, azzal egységes eljárást képez, nem alapos az I.r. felperesnek az ügyféli jogok megsértésére való hivatkozása. A Ket. 114.§- a szerinti eljárásról nem kellett a feleket értesíteni, nem kellett bizonyítási eljárást lefolytatni.
A visszavonó határozat felülvizsgálata iránt indított perben az elsőfokú bíróság keresetet elutasító döntést hozott, amely ellen az I.r. felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Sajtótitkárság