Tájékoztató a Kúria döntéséről a Mfv.III.10.043/2017/5.számú ügyben, a kérelem ügyfélre kedvezőbb elbírálása nem kényszeríthető ki

Dátum

A társadalombiztosítási szervek a felperes rehabilitációs ellátását 2013. szeptember 1. napjától megszüntették mivel a felperes hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladta a mindenkori minimálbér 80%-át. A bíróság a társadalombiztosítási szervek határozatait kiterjedően hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására utasította. A bíróság ítéletében rögzítette, hogy a felperes a társadalombiztosítási határozatban megjelölt időszakban a NAV által szolgáltatott jövedelemben részesült, amely meghaladta a mindenkori kötelező legkisebb minimálbér 80%-át hat hónap időtartamban, amelyet a társadalombiztosítási hatóságnak a felperes nem jelentett be. A felperes 2011. december 31. napjáig rendszeres szociális járadékban részesült, mely ellátást 2012. január 1. napján rehabilitációs ellátássá alakult. Az ítéleti érvelés szerint az alperes olyan jogszabály alapján szüntette meg a felperes ellátását, amely jogszabály 2012. január 1. napján nem volt hatályban.

A Kúria ítéleti érvelése szerint: A Pp. 3. § (2) bekezdése szerint a bíróság a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. A bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe. A kereseti kérelemhez kötöttség elve közigazgatási perben is érvényesül.(2/2011. (V. 9.) KK vélemény) A kérelemhez kötöttség közelebbi meghatározása szerint a bíróság döntése nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, illetve ellenkérelmen (Pp. 215. §). A bíróság csak a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértést vizsgálhatja, kivéve, ha semmisségi okot észlel. A következetes bírói gyakorlat szerint a közigazgatási per tárgya a közigazgatási szervek döntésének nem általában történő, hanem a kereseti kérelemben meghatározott irányú felülvizsgálata (BH 2003.440.). A Kúria kiemeli, hogy a méltányosság alkalmazásával a közigazgatási szerv eltérhet az alkalmazandó jogszabályi rendelkezésektől, méltányosságból az adott konkrét ügyben döntést hozhat az ügyfél javára. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha a közigazgatási szervek jogszabály, a méltányosság alkalmazására kifejezetten felhatalmazza. A méltányossági jogkör gyakorlása a közigazgatási szerv számára pusztán az ügyfél javára a döntés lehetőségét jelenti, azonban a kérelem ügyfélre kedvezőbb elbírálása nem kényszeríthető ki. A bírósági felülvizsgálat keretei a méltányossági jogkörben gyakorolt közigazgatási határozatokkal kapcsolatosan az általános szabályokhoz képest jóval szűkebb, a határozat bírósági felülvizsgálatát kizárólag semmisségre lehet alapozni, amelyre a felperes nem hivatkozott. A felperes kereseti kérelmében méltányosságból kérte a 90 napon túl jogalap nélkül felvett ellátása egy részének törlését. A bíróság nem a kereseti kérelem tárgyában hozta meg döntését. A felperes jogszabálysértést nem állított, hanem méltányosság gyakorlását kérte saját tájékozatlanságára, illetve arra hivatkozva, hogy a társadalombiztosítási szervek és a foglalkoztatója sem tájékoztatta, hogy csak meghatározott korlátok, összeghatár eléréséig folytathat kereső tevékenységet. A bíróság méltányosságot – erre vonatkozó jogszabályi rendelkezés hiányában – nem gyakorolhat, arra kizárólag a közigazgatási szerveknek van lehetőségük. A munkaügyi bíróság a Pp. 3. § (2) bekezdése megsértésével hozta meg határozatát, ezért a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.

Budapest, 2017. október 2.

A Kúria Sajtótitkársága