Tájékoztató a Kúria Bfv.II.1.726/2016. szám alatt folyamatban volt jelentős ügyben hozott döntéséről

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2017. március 16.

Az eljárási szabálysértés miatt előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nincs irányultsága, az sem a terhelt terhére, sem a javára nem irányul.
A határozatot egyszer lehet közölni. A határozat közlése a felekkel az ítélet kihirdetésével megtörténik. Ezt követően az írásba foglalt határozat kézbesítése az érdekeltek részére már nem minősül a határozat közlésének.

I. Az elsőfokú bíróság a terheltet jogerős ítéletében 2 rb. lopás vétségében mondta ki bűnösnek és mint visszaesőt, halmazati büntetésül végrehajtandó szabadásgvesztésre és közügyektől eltiltásra ítélte. Elrendelte a korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztések utólagos végrehajtását is. 

II. Az ítélet ellen a főügyészség felülvizsgálati indítványt nyújtott be a terhelt terhére eljárási szabálysértés címén arra hivatkozással, hogy az ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes. Annak ellenére, hogy a bíróság 2 rendbeli bűncselekmény miatt mondta ki a terheltet bűnösnek, az indokolásból az egyik bűncselekmény elkövetési magatartása (történeti tényállása) teljes egészében hiányzik. A főügyészség álláspontja szerint az indítvány előterjesztésére a törvény által megszabott jogvesztő határidőben, az írásba foglalt jogerős ítélet kézbesítésétől számított hat hónapon belül került sor.
A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt helyes indokainál fogva fenntartotta, azzal a helyesbítéssel, hogy az eljárási okból bejelentett felülvizsgálat a terhelt terhére nem értelmezhető.

III. A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati indítvány alapos.
1. A Kúria következetes gyakorlata szerint az eljárási szabálysértés miatt előterjesztetett felülvizsgálatnak tulajdonképpen nincs irányultsága, az sem a terhelt terhére, sem a javára nem szól (Bfv.II.14/2014/6. szám, Bfv.II.95/2014/8. szám), következésképpen a felülvizsgálat kezdeményezésére vonatkozó szabályok körében a terhelt javára benyújtott felülvizsgálati indítványra vonatkozó rendelkezések szerint bírálandó el és ennél fogva időbeli korlátozás nélkül előterjeszthető. Erre figyelemmel a jelen ügyben a Kúriának nem kellett vizsgálnia azt, hogy a felülvizsgálati indítvány előterjesztésére a Be. 418. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül került-e sor,
A felülvizsgálati indítványt benyújtó ügyészség tévesen hivatkozott arra, hogy jelen ügyben az írásba foglalt jogerős ügydöntő határozat kézbesítésének napja tekintendő a határozat közlésének és ezért onnan kell számítani a Be. 418. § (1) bekezdésében meghatározott hat hónap jogvesztő határidőt.
A határozatot a Be. 262. § (1) bekezdése szerint azzal kell közölni, akire rendelkezése vonatkozik; a vádlottal közölt határozatot a védővel is. Az ügydöntő határozatot a sértettel is közölni kell. A Be. 262. § (2) bekezdése pedig kimondja, hogy a határozatot a jelenlévőkkel szóban, egyébként kézbesítés útján kell közölni.
A járásbíróság ítéletének kihirdetésekor a tárgyaláson jelen volt az ügyész, a terhelt és a védő egyaránt. A határozat közlése a felekkel az ítélet kihirdetésével megtörtént. A határozatot egyszer lehet közölni. A határozat kihirdetését követően az írásba foglalt határozat megküldése az érdekelteknek már nem minősül a határozat közlésének.
A Kúria a jogvesztő határidőn túl benyújtott felülvizsgálati indítványt csupán azért nem utasította el már a Kúriára érkezésekor, s még a Legfőbb Ügyészségnek megküldését megelőzően, mert következetes gyakorlatára figyelemmel a tartalma szerint bírálta el, és ezért nem tekintette a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítványnak.
2. A Kúria a felülvizsgálati indítványban foglaltakkal egyezően megállapította, hogy az elsőfokú ítélet indokolása a hiányzó tényállás folytán a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes, tehát a Be. 373. § (1) bekezdés III/b) pontja szerinti abszolút eljárási szabálysértés megvalósult. Megjegyzi a Kúria, hogy egyúttal megállapítható a Be. 373. § (1) bekezdés III/a) pontja szerinti abszolút eljárási szabálysértés is, miután az elsőfokú bíróság az egyik bűncselekmény tekintetében egyáltalán nem állapított meg tényállást, és ezáltal indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy ítélete emiatt is alkalmatlan a felülbírálatra.

IV. A Kúria a támadott ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.

Budapest, 2017. március 16. 

A  Kúria  Sajtótitkársága