A felperes egy nemzeti vagyon részét képező folyóparti ingatlan tulajdonosaként, engedéllyel beton partvédőművet hozott létre és üzemeltetett. Az üzemeltetési engedély lejárta után azonban annak meghosszabbítását nem kérte, a vízfelület kezelő vízügyi szerv pedig a közérdek hiányára hivatkozással az üzemeltetés átvételét megtagadta. Ennél fogva a vízügyi hatóság a partvédőmű elbontására kötelezte felperest.
Felperes a jogerős határozat bírósági felülvizsgálatát kérte, de az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Álláspontja szerint a bontás jogszabályi feltételei fennálltak, az pedig – lévén egyedi ügyről van szó – irreleváns körülmény, hogy a vízügyi szerv miért hivatkozott felperes esetében a közérdek hiányára, míg más ingatlant érintően azonos feltételek mellett a védmű kezelését átvette.
Felperes felülvizsgálati kérelme két irányú volt, vitatta a bontás jogszabályi konjunktív feltételei fennállását, azt, hogy a partvédőmű káros lenne és kifogásolta, hogy nincs ésszerű magyarázat a kezelésbe vétel közérdekűsége körében az eltérő döntésre.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet alaposnak találta. A tényállás feltárás hiányosságára mutatott rá, mely okból az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte. Kifejtette, hogy egy a nemzeti vagyonba tartozó vízparton épített vízilétesítmény üzemeltetési engedélye lejárta miatti elbontása (a tulajdonos bontásra kötelezése) akkor jogszerű, ha a létesítmény fennmaradása egyszerre jogellenes és káros. Márpedig jelen ügyben a meglévő partvédőmű káros volta az eddigi tényállás-feltárás alapján nem bizonyított. Arra a felperesi felvetésre pedig nem tért ki a bíróság, hogy a védmű elbontása okozna-e a környezetben kárt. Rögzítette továbbá a Kúria, hogy mivel a felperes a perben alperesi beavatkozóként résztvevő vízügyi szervnek a vízilétesítmények kezelésbe vételével összefüggő döntése indokait, a közérdek vizsgálata során figyelembe vett szempontjait hiányolta, és e körben alapelv sérelemre hivatkozott, ennek vizsgálatára is ki kell térni. Az elsőfokú bíróság tehát csak további tényállás-tisztázás, bizonyítási eljárást követően lesz abban a helyzetben, hogy a másodfokú jogerős határozat jogszerűségét megítélje.
Budapest, 2017. március 6.
A Kúria Sajtótitkársága