Tájékoztató igazságügyi szolgálati jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei tárgyában a Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson kívül elbírált Mfv.I.10.388/2017. számú ügyről

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2018. június 12.

I.) A kinevezés tartalma kialakításához a felek konszenzusa szükséges. Ezt a joggal való visszaélés tilalmának elvével nem lehet korlátozni. A jogviszony határozott időtartamának kikötésére mint a kinevezés lehetséges tartalmi elemére a jóhiszeműség és tisztesség elve lehet irányadó.
II.) Ha a kinevezés határozott időtartamú kikötése a jóhiszeműség és tisztesség követelményébe ütközik, valamint a próbaidő kikötését tilalmazó jogszabályi rendelkezést sérti, érvénytelen, ezért a jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni. Erre figyelemmel a határozott idő elteltére hivatkozással a jogviszony jogszerűen nem szüntethető meg [Mt. 27. § (1) bekezdés, 29. § (3) bekezdés].
III.) A bíróságok által alkalmazott anyagi jogszabályhelyekkel összefüggő jogi érvelés, a levont jogkövetkeztetés nem a Pp. 206. § (1) bekezdésben foglalt tényállás-megállapítás körébe tartozó mérlegelés. A felek által felhozott jogi indokokkal egyet nem értés nem minősíthető a bíróságok részéről az indokolási kötelezettség megsértésének [Pp. 221. § (1) bekezdés].

Az alperes határozott időtartamra bírósági titkárrá nevezte ki a felperest. Az alperes a felperes hat hónap határozott időtartamra szóló első kinevezését három alkalommal, összesen két és fél évvel hosszabbította meg. A munkavégzésével, teljesítményével a közvetlen felettesei elégedettek voltak. Az alperes a 2015. május 20-án kelt iratában tájékoztatta a felperest, hogy a határozott idő lejártával a szolgálati jogviszonya megszűnik. A felperes módosított keresetében az eredeti munkakörében való továbbfoglalkoztatása mellőzésével az ítélet jogerőre emelkedésének napjáig elmaradt illetmény, felmentési időre járó átlagilletmény, végkielégítés megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyát. A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az alperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével a felperes keresetét elutasító határozat meghozatalára irányult. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A perbeli esetben a határozott időtartamra szóló kinevezés az Iasz. 12. § (1) bekezdés alapján önmagában nem volt jogszabálysértő, a felperes azonban alappal sérelmezte az ezt követő három alkalommal történő kinevezés meghosszabbítást, majd a jogviszonya megszűnése tényének megállapítását. Az Iasz. 11. § (1) bekezdés szerint a szolgálati viszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezéshez, annak tartalma kialakításához a felek konszenzusa szükséges. A jogviszony határozott időtartamának kikötésére mint a kinevezés lehetséges tartalmi elemére nem a joggal való visszaélés tilalmának elve, hanem a jóhiszeműség és tisztesség elve lehet irányadó [5/2017. (XI.28.) KMK vélemény 2. pont]. Az Mt. 6. § (2) bekezdés alapján a feleknek kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A határozott időtartam kikötésének a perbeli módon történő alkalmazása a felperes jogos érdekét sértette: megfosztotta őt a munkáltató egyoldalú jogviszony megszüntető intézkedésekor (felmentésekor) irányadó jogosultságaitól (felmentési időre járó illetmény, indokolási kötelezettség, felmondási tilalom). Azon alperesi hivatkozás, hogy az igazságügyi alkalmazott felperes munkájának elfogulatlan megítélése hosszabb időt igényel, alátámasztja, hogy az alperes részéről az Iasz. 15/A. § (1) bekezdésben tilalmazott próbaidő alkalmazása történt. A határozott időtartamú kinevezés-sorozat e munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésére szolgált, így ez a kikötés ezen okból is jogsértő, a perbeli jogviszonyra is irányadó Mt. 27. § (1) bekezdés alapján semmis és az Mt. 6. § (2) bekezdése alapján a jóhiszeműség és a tisztesség követelményét is sértette. A határozott időtartamra vonatkozó kikötés érvénytelen, ezért a jogviszony határozatlan idejűnek tekintendő az Mt. 29. § (3) bekezdés szerint. Erre figyelemmel a határozott idő elteltére hivatkozással a jogviszony jogszerűen nem volt megszüntethető.

Budapest, 2018. június 12.

A Kúria Sajtótitkársága