Összefoglaló az Mfv.III.10.698/2016/8. számú, foglalkoztatót baleseti járadék megtérítésére kötelező határozat tárgyában hozott határozatról

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2017. július 17.

Az alperes a 2014. január 31-én kelt határozatával a felperes által foglalkoztatott biztosított részére – a 2007. szeptember 28-án bekövetkezett üzemi baleset miatt – 2009. február 1. és 2014. január 31. között kifizetett 987.513 forint baleseti járadék és a jövőre nézve, az ellátás folyósításáig további havi 15.023 forint megtérítésére kötelezte a felperest. A felperes a határozat hatályon kívül helyezését azért kérte, mert a biztosított egészségkárosodása – a sérült és a közte folyamatban volt, kártérítés megfizetése tárgyában indult munkaügyi perben beszerzett igazságügyi orvosszakértői véleménnyel is alátámasztottan – nem az üzemi baleset következtében alakult ki. Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát – a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 67. § (1) bekezdése, 73. §-a, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 87. § (1) bekezdése és 89. § (1) bekezdése alkalmazásával, a perben lefolytatott orvosszakértői bizonyítás eredményeként – hatályon kívül helyezte, a másodfokú bíróság az ítéletet – helyes indokainál fogva – helybenhagyta. A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel az Ebtv. 67. §-a és a Tny. 89. § (1) bekezdése megsértésére hivatkozva. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Ítéletében rámutatott: az Ebtv. VIII. fejezet „Felelősségi szabályok” cím alatti 73. § szerint alkalmazandó Tny. 87. § (1) bekezdése alapján a foglalkoztató akkor köteles a baleseti járadék megtérítésére, ha a baleset a foglalkoztató, vagy megbízottja (a továbbiakban: foglalkoztató) munkavédelmi kötelezettségei megszegése miatt következett be. A foglalkoztató megtérítési felelőssége – helyes értelmezés szerint – azokért a kötelező társadalombiztosítás keretében nyújtott ellátásokért áll fenn, amelyeket a munkavédelmi szabályszegésekkel okozati összefüggésben bekövetkezett baleset miatt állapítottak meg. Olyan ellátások megtérítésére, amelyek a balesettel okozati összefüggésbe nem hozhatók, a foglalkoztató nem kötelezhető. A sérült és a felperes között folyamatban volt munkaügyi perben, valamint a jelen perben eljárt szakértők véleménye egybehangzóan, aggály nélkül támasztotta alá azt, hogy az baleseti járadék megállapítása során alapul vett egészségkárosodás nem a felperesnél elszenvedett, fagyási sérüléssel és csuklórándulással járó balesetek, hanem a sérült korábban keletkezett, csuklóízületi cisztás elváltozása miatt alakult ki. Ez pedig – ahogyan arra az eljárt bíróságok rámutattak – kizárta a felperes megtérítés felelőssége megállapítását. A Kúria az Alaptörvény XXVII. cikk (7) bekezdéséből származó követelményekkel ellentétesnek ítélte az alperes azon jogértelmezéseit is, amely szerint a jelen perben a bíróságnak kizárólag jogkérdésben kellett döntenie és szükségtelen volt orvosszakértői bizonyítás elrendelése. A foglalkoztató a megtérítési felelőssége tárgyában indult eljárásban vitathatja, hogy a megállapított és kifizetett ellátás (baleseti járadék) a munkavédelmi szabályszegése miatt bekövetkezett balesettel okozati összefüggésben hozható, azokat az ellátásokat ugyanis, amelyeket a társadalombiztosítás keretében a sérült más okból bekövetkezett egészségromlása (a munkavédelmi szabályszegéssel összefüggésbe nem hozható balesete, attól független egyéb megbetegedése, egészségkárosodása) miatt nyújtottak, nem köteles megfizetni. A sérült biztosított és a társadalombiztosítási szerv között folyamatban volt eljárásban hozott döntés a bíróságot nem köti, a foglalkoztató a megtérítési perben bizonyíthatja, hogy a baleset és a biztosított részére kifizetett ellátás között nem áll fenn okozati összefüggés. A foglalkoztató a megtérítési felelőssége ezen feltételét a biztosított és a társadalombiztosítási szerv közötti, az ellátás megállapítása tárgyában indult eljárásban nem teheti vitássá, így a megtérítési kötelezettsége tárgyában hozott határozattal szembeni jogorvoslati joga csak abban az esetben érvényesül, és a közigazgatási döntés érdemi bírósági felülvizsgálata is csak akkor valósul meg, ha az okozati összefüggés hiányának bizonyítására a foglalkoztató a perben lehetőséget kap.

A döntés elvi tartalma:
A foglalkoztató a megtérítési felelőssége tárgyában indult közigazgatási és peres eljárásban vitathatja, hogy a biztosított részére megállapított és kifizetett egészségkárosodáson alapuló társadalombiztosítási ellátás a munkavédelmi szabályszegése miatt bekövetkezett balesettel okozati összefüggésbe hozható. [Ebtv. 73. §, Tny. 87. § (1) bekezdés, Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdés]

Budapest, 2017. július 17.

A Kúria Sajtótitkársága