A megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapítása ügyében a Kúria nemzetközi szerződésbe ütközés okán az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte. (Mfv.III.10.147/2017/6.)

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2018. április 3.

A felperes 2011. december 31. napjáig rokkantsági nyugdíjban részesült, amely rehabilitációs, majd rokkantsági ellátásként került folyósításra a korábbi 91.535 forintos összeg helyett 41.850 forint havi összegben. Az elsőfokú bíróság a társadalombiztosítási szervek határozatait hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte azzal, hogy a hatóságok az állapotjavulásra vonatkozó indokolás nélkül alkalmazták az Mmtv. 33/A. § (1) bekezdését.
A Kúria a bírói kezdeményezést az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt 53080/13. számon folyamatban volt Nagy Béláné kontra Magyarország, a 8263/15. számú folyamatban volt Baczúr kontra Magyarország, valamint a 8271/15 számon folyamatban volt Lengyel kontra Magyarország ügyekben hozott ítéletek ismeretében és felhozott indokok figyelembevételével terjesztette elő. Az EJEB az Egyezmény Első kiegészítő jegyzőkönyv 1. cikkét a következők miatt találta megsértettnek: Nagy Béláné ügyében arra az álláspontra helyezkedett, hogy „az Első kiegészítő jegyzőkönyv 1. cikke nem biztosít jogot valamely tulajdon megszerzéséhez, és meghatározott összegű nyugdíjhoz való jogot sem garantál”. Nem vitatta, hogy bizonyos körülmények fennállása esetére a társadalombiztosítási jogosultságok csökkenthetőek, azonban ha a juttatás összege csökken vagy megvonásra kerül, akkor ez a javakba történő olyan beavatkozásnak minősülhet, amely „igazolást kíván” azaz  törvényes (vagy általános) célt kell szolgálnia. A nemzeti hatóságokra tartozik annak megítélése, hogy fennáll-e olyan közérdekű probléma, amely indokolja a javak békés élvezetébe történő beavatkozást, ugyanakkor az Egyezmény Első kiegészítő jegyzőkönyv 1. cikke megköveteli, hogy ez a beavatkozás arányos legyen az elérni kívánt céllal. Megfelelő egyensúly hiányában az érintett személyre egyéni és túlzott teher hárul. A Baczúr ügyben az EJEB fenntartotta és visszautalt Nagy Béláné ügyében hozott ítéletében foglaltakra azzal, hogy a kérelmező jövedelme hirtelen havi 41.850 forintra csökkent, amely összeg az irányadó  időszakban  a létminimum alig 60%-a. A vitatott szabályozás alkalmazása olyan helyzetet eredményezett, amelyben a szóban forgó érdekek között nem teremtettek tisztességes egyensúlyt – még ha e szabályozás célja a rokkantsági ellátások rendszerének ésszerűsítése révén a közpénzek védelme volt is, amely olyan jogos közérdek tárgya, amelynek érvényesítése során az állam széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik”. A kérelmezőnek járó ellátás tekintetében a vitatott időszakra alkalmazott korlátozások között nem állt fenn ésszerű arányossági kapcsolat, az állam e területen élvezett széles mérlegelési jogköre ellenére a kérelmezőnek túlzott egyéni terhet kellett viselnie, amely az Első kiegészítő jegyzőkönyv 1. cikke szerinti jogai sérelmét jelentette. Lengyel kontra Magyarország ügyben az EJEB továbbra is fenntartotta a Nagy Béláné, valamint a Baczúr ügyben ügyben kifejtett álláspontját. A Kúriának az EJEB döntések ismeretében az Alkotmánybíróság eljárását kellett kezdeményeznie, mert a nemzetközi jog (Egyezmény) sérelmének megszüntetésére kizárólag az Alkotmánybíróság rendelkezik hatáskörrel. A Kúria az előtte folyamatban lévő perben a támadott rendelkezések alkalmazását nem mellőzheti, ugyanakkor az Egyezményt és az EJEB határozatait sem hagyhatja figyelmen kívül, mert a Kúria döntését az Alaptörvény Q) cikk (2) bekezdésébe ütközés okán is Alaptörvény-sértővé tenné, ezért a Kúria indítványozta a támadott rendelkezés nemzetközi szerződésbe, az Egyezmény Első kiegészítő jegyzőkönyv 1. cikkébe ütközésének vizsgálatát. Az Mmtv. hivatkozott rendelkezései és az Egyezmény ellentéte jogalkalmazói jogértelmezéssel történő feloldására a Kúria nem látott lehetőséget az Alaptörvény-sértő döntés által okozott jogsérelem kizárólag az Abtv. 25. § és 32. § (1)-(2) bekezdése által biztosított bírói kezdeményezés előterjesztésével hárítható el.

Budapest, 2018. április 3.

A Kúria Sajtótitkársága