A Kúria vezetése félévet értékelt

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2016. december 16.

A Kúria elnöke, elnökhelyettese és kollégium vezetői 2016. december 13-án, sajtóreggeli keretében tájékoztatták a sajtó képviselőit a Kúria 2016. második félévi tevékenységéről.

  Darák Péter ismertette: nagy mértékben emelkedett a Kúriára érkező ügyek száma, különösen a polgári kollégium esetében. Ez elsősorban a devizahiteles eljárások miatt van így, amelyek még tízezres nagyságrendben vannak folyamatban az ország bíróságain. Nőtt a munkaügyi felülvizsgálati ügyek száma is, amit az elnök azzal indokolt, hogy az új munkatörvénykönyv hatályba lépése utáni peres jogviták most érik el a Kúriát. A büntetőügyek érkezését kiegyensúlyozottnak nevezte, ugyanakkor a közigazgatásiaké kis mértékben emelkedést mutat.  Darák Péter fontos változásnak nevezte az elektronikus kapcsolattartás szabályainak bevezetését, ilyen módon az év második felében mintegy kétszáz irat érkezett a Kúriára a bíróságoktól vagy az ügyfelektől.
    Kónya István, a Kúria elnökhelyettese azt mondta, hogy igen élénk és szorgalmas ítélkezés folyik a Kúrián. A múlt héten az egyik büntetőügyekben eljáró tanács például egy nap alatt hét ügyet fejezett be, ebből ötöt nyilvános ülésen, kettőt tanácsülésen. A Kúria elmúlt fél évben hozott döntései közül kiemelte azt a végzést, amellyel a bírói fórum igazolta az 1956-os forradalom után államellenes bűncselekmények vádjával kivégzett Nagy Imre és társai ügyében az akkori ítéletek semmisségét. Szerinte a semmisségi törvény alapját képező eljárások olyan helyzetet teremtettek, amelyben a politikai megtorlás eszközévé alacsonyították le az igazságszolgáltatást. Most jogállami módon tettek pontot ennek az ügynek a végére - mondta. A Nagy Imre és társai ügyében hozott halálos ítéletet előre kitervelt politikai gyilkosság végrehajtásának cinikus és kegyetlen eszközeként értékelte, amelynek nincs helye az igazságszolgáltatásban.
    Arról is beszámolt, hogy a Kúria részt vett az új büntetőeljárási törvény kodifikációjában. A tervezetről elmondta: számos olyan újítást tartalmaz, amely egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb eljárásokat tesz lehetővé. Lenyűgözőnek nevezte a tervezet méretét: a 877 szakaszból álló új törvénytervezet azt célozza, hogy egy helyen, egy kódexben legyen fellelhető minden, ami a büntetőeljárásban normatív szabály.
    Wellmann György, a polgári kollégium vezetője arról számolt be, hogy húsz százalékkal nőtt a hozzájuk érkező ügyek száma, idén már négyezer ügyet regisztráltak, ez nyolcszázzal több, mint a múlt évben. Ennek indokaként ő is a devizahiteles pereket említette, hozzátéve, hogy a kollégium bíráinak fele tárgyal ilyen ügyeket is. Felidézte: az ilyen eljárások érdekében már tavaly felállítottak egy húsztagú konzultációs testületet, amelyben a Kúria mellett minden táblabíróság és több törvényszék képviselője is helyet kapott. A testület már tíz emlékeztetőt fogadott el, amelyekben például azzal foglalkoztak, hogy mikor tisztességtelen egy költségelem kikötése vagy az árfolyamkockázat áthárítása, melyek a megfelelő tájékoztatás elvei. Ezek az emlékeztetők az eljáró bíróságok számára nem kötelezők, de igazodási pontot jelenthetnek.
    A kollégium emlékeztetőt adott ki arról is, a forintosítás nem gátja annak, hogy az árfolyamkockázat telepítésére vonatkozó kikötés érvénytelensége iránt pert indítsanak a fogyasztók. Megjelent a bíróságokon ugyanis egy olyan álláspont, hogy mivel a devizahiteles törvények rendezték a szerződéssel kapcsolatos kérdéseket, már nem lehet a szerződések érvénytelenségével kapcsolatban pert indítani. A Kúria ezt téves gyakorlatként értékelte - ismertette.
    Kiemelte a rendőrök képmásának hozzájárulásuk nélküli közzétételével összefüggő kollégium elvi határozatot is. Felidézte: az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisített egy ezzel kapcsolatos ítélőtáblai döntést, majd a tábla lefolytatta az ügyben az új eljárást és megerősítette, hogy a rendőr képmását nem lehetett volna közzétenni a hozzájárulása nélkül. Wellmann György kiemelte, ebben a döntésében az ítélőtábla azt mondta ki: a bíróságot csak az a kötelezettség terheli, hogy a mérlegelésénél vegye figyelembe az Ab által megállapított alkotmányos szempontokat, de ezután meghozhatja akár ugyanazt a határozatot is.
    Kalas Tibor, a közigazgatási és munkaügyi kollégium vezetője jelezte: a közigazgatási az egyetlen bíráskodási szakág, amely egy másik hatalmi ágat ellenőriz. A közigazgatási perrendtartás elfogadásáról szólva azt hangsúlyozta, hogy 1991 óta a közigazgatási bíráskodás szervezete nem épült ki teljes egészében, 2018-tól azonban új időszámítás veszi kezdetét. Rögzítette: szakmai konszenzus van arról, hogy szükség van közigazgatási felsőbíráskodásra.
    Szólt egy folyamatban levő jogegységi határozatról is, amelyben azt vizsgálják, hogy mennyiben minősül a bíróság működését súlyosan megzavaró helyzetnek vagy akár a bíróra irányuló nyomásgyakorlásnak az, ha egy konkrét bírósági eljárás időpontjában és helyszínénél demonstrációt tartanak.
    Székely Ákos, a büntetőkollégium vezetője egyebek mellett arról beszélt, hogy a testület a büntetéskiszabás területi egyenlőtlenségeit vizsgálja. Hozzátette: igyekeznek megtalálni azokat a bűncselekménytípusokat, amelyekben a legkisebb a szubjektív hatás, és az adott cselekmény tárgyi súlyát figyelembe véve nézik meg, mi okozhatja az eltérő mértékű büntetéseket.

Budapest, 2016. december 16.

A Kúria Sajtótitkársága

Forrás: MTI

Megjelent tudósítások:

A tudósítást a forrásban megjelölt szerkesztőség engedélyével tesszük közzé.

Az eseményről tudósított még a MTV Híradó, Magyar Hírlap, Tőzsdefórum, HÍR TV, ECHO TV.