A Kúria elnökének közleménye

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2016. február 1.

A közelmúltban egyes bírói döntésekkel szemben közszereplők és a nyilvánosság részéről erős kritika fogalmazódott meg, mert a döntés nem találkozott a társadalom igazságérzetével. Ezért a Kúria elnökeként szükségesnek láttam a közvéleményt az alábbiakról tájékoztatni:

Előrebocsátom, hogy más bíróság előtt folyamatban lévő ügyről magam sem beszélhetek, azért sem, mert ezek az ügyek jogorvoslati eljárásban később a Kúria elé kerülhetnek.

Ha lenne akkora tárgyalóterme a bíróságoknak, amelyben az egész ország helyet foglalhatna, akkor a társadalmi és a perbeli nyilvánosság egybeesne, és mindenki azonnal, első kézből, azonos terjedelemben értesülne egy bírói döntésről és annak indokairól.

Miután az ország nyilvánossága – ideértve a többi hatalmi ág képviselőit is – a per tárgyalásáról, az ítéletről és annak indokairól csak a média néhány perces tudósításaiból értesül és annak alapján nyilvánít véleményt, az aligha lehet tárgyilagos.

Senki ne gondolja, hogy a bírák nem érzik át az emberi katasztrófákat. A bírói döntést azonban nem befolyásolhatják az érzelmek, hanem a bírónak az alkotmányos eljárásrend során feltárt, bizonyított tények alapján, a törvényes vád keretei között, teljes felelősségtudattal kell döntenie.

Erről a döntési folyamatról a bírónak az ítélet indokolásában kell számot adnia. Hiába nyilvános az ügy tárgyalása és az ítélethirdetés, ha a több száz napos tárgyalást, több tucat tanú és szakértő meghallgatását, a többórás ítélethirdetést a nyilvánosság nem tudja figyelemmel kísérni.

A tények ismerete nélküli véleménynyilvánítás nem tartalmazhat elvárásokat a bírósággal szemben. Különösen elvárható, hogy ettől más hatalmi ág képviselői tartózkodjanak.

A bíráknak az eléjük terjesztett ügyekben szabadon, belső meggyőződésük és a tényállás saját maguk által történő értékelése szerint részrehajlásmentesen, a hatályos törvényi rendelkezéseknek megfelelően kell dönteniük.

A Kúria elnökeként meggyőződésem, hogy az eljáró bíró van birtokában azoknak az ismereteknek, melyek a körültekintő döntést megalapozzák. Ezt a társadalomnak tudomásul kell vennie, azonban az erre jogosultak egyet nem értésüket jogorvoslati kérelemben fejezhetik ki. A minden külső befolyástól mentes bírói ítélkezés abszolút alkotmányos védelem alatt áll, ezért az ellentétes elvárást sugalló nyilatkozatok a jogállamiság alapját ássák alá.

A bírói hatalom nyilvánossága és átláthatósága nem jelenti azt, hogy a bírák, bírósági vezetők egyedi, folyamatban lévő ügyekben elszámoltathatók. Az ilyen szándék ellentétes az Alaptörvény szellemével.

Budapest, 2016. február 1.

Dr. Darák Péter