A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletének (2018. május 3.) állásfoglalásai a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvénnyel (Pp.) összefüggésben felmerülő jogértelmezési problémákról

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2018. május 10.

1. Valódi tárgyi keresethalmazat esetén van-e helye a bírósági meghagyás „részleges” kibocsátásának, ha az alperes az írásbeli ellenkérelmében nem „védekezik” valamennyi keresettel szemben?

    A Pp. 199. § (4) bekezdése szerint keresethalmazat esetén az alperesnek a (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettséget keresetenként kell teljesíteni. Ha az alperes írásbeli ellenkérelmében csak egyes kereseti kérelmek tárgyában tesz a Pp. 199. § (2) bekezdésében meghatározottaknak megfelelő nyilatkozatot, úgy ezzel a jogvita érdemi kereteinek meghatározására vonatkozó kötelezettségének lényegében eleget tesz.

    A keresetlevél egységes egész, azt a perindítás szakaszában sem lehet keresetenként elkülönített módon kezelni [Pp. 176. § (3) bek.], ezért nem lehetséges a keresetlevelet tárgyi keresethalmazatok esetén részeire bontani akkor sem, ha az alperes csak egyes keresetek tekintetében terjeszt elő akár az alaki, akár az érdemi védekezés feltételeinek megfelelő nyilatkozatot.

    A Pp. nem ismeri a rész-bírósági meghagyás kibocsátásának intézményét. A rész-kibocsátás elleni érv az is, hogy ilyenkor az alperes részleges mulasztásának értékelése a perfelvételi eljárás egységét törné meg, tekintettel arra, hogy a bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén a perfelvételre kitűzött, már vitatott kereseti rész, valamint az ellentmondással érintett kereseti részek együttes perfelvételi tárgyaláson történő összegzése és ekként a jogvita kereteinek meghatározása már nem lenne lehetséges. Ilyenkor a bíróság az alperes által előterjesztett, egyes kereseti kérelmeket érdemben vitató, másokra nem nyilatkozó ellenkérelmet az utóbbi kereseti kérelmeket érintően a Pp. 203. § (2) bekezdése szerint ítéli meg.

    Amennyiben a fél a perfelvételi tárgyaláson egyes – az ellenkérelemmel nem érintett – kereseti igényeket érintően továbbra sem tesz perfelvételi nyilatkozatot, úgy a Pp. 183. § (6) bekezdése szerint kell eljárni, figyelemmel a már hivatkozott Pp. 203. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakra is.

    A bírósági meghagyásnak a személyi állapotot érintő keresettel halmazatban álló tartási kereset vonatkozásában sincs helye. A Pp. tiltó rendelkezése magára a személyi állapotot érintő perre és nem csupán a személyi állapoti követelésekre vonatkozik. A keresetek összekapcsolhatósága nem eredményezi (eredményezheti), hogy egy perben eltérő eljárási szabályokat alkalmazzon a bíróság attól függően, hogy a keresethalmazatban lévő követelés a Pp. 7. § (1) bekezdés 17. pontjában meghatározott személyi állapot fogalomba tartozik-e.

2.    Ha az alperes személyi állapotot érintő perben nem terjeszt elő írásbeli ellenkérelmet, mi a mulasztás jogkövetkezménye?

    A kérdésre adott válaszhoz a személyi állapotot érintő perek speciális szabályaiból kell kiindulni. Ezek nemcsak azt írják elő, hogy nincs helye bírósági meghagyás kibocsátásának. A Pp. 432. § (1) bekezdése alapján a perben válaszirat és viszontválasz benyújtásának, a keresethez való csatlakozásnak, beavatkozásnak – ha e törvény kivételt nem tesz –, a perfelvételi tárgyalás 197-198. §-ai szerinti mellőzésének sincs helye. A perfelvételi tárgyaláson a fél személyes megjelenése kötelező. A bíróság a perben a feleket köteles személyesen meghallgatni, kivéve, ha a fél ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ha a meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik (ez akkor sem mellőzhető, ha van írásbeli ellenkérelem).
 
    A személyi állapottal kapcsolatos perben a perfelvételi tárgyalásnak kiemelt jelentősége van. Erre tekintettel írja elő a Pp. 432. § (1) bekezdés e) pontja a perfelvételi tárgyalás mellőzése lehetőségének tilalmát. A felek személyes meghallgatásának garanciális jelentősége van, hiszen a bíróságnak közvetlenül kell meggyőződnie arról, hogy például a házastársak bontási szándéka végleges, komoly, befolyástól mentes és nincs mód a felek kibékítésére, vagy hogy a gondnokság alá helyezendő személy valóban nem rendelkezik azzal a belátási képességgel, tájékozottsággal, amely a mindennapi életben való önálló eljárásához szükséges, illetve arról, hogy egy származási perben a felek hogyan nyilatkoznak a közöttük fennállt kapcsolatról. A perfelvételi tárgyaláson a felek személyes nyilatkozatai megváltoztathatók [Pp. 183. § (4) bek.], ezért azok az okok, amelyek a Pp. 183. § (5) bekezdése alkalmazását kötelezővé teszik, a személyállapoti perek sajátosságaira tekintettel eltérően értelmezhetőek. Ezekben a perekben gyakran változnak a felek életviszonyai, körülményei, az időmúlásnak (pl. bontóper) is jelentősége lehet, ezért e perek speciális tárgyát (személyi állapot) is figyelembe kell venni a Pp. 430. §-a alapján irányadó általános szabályok alkalmazásánál. Ha a fél ilyen körülményekre nem hivatkozik, akkor lehet helye a Pp. 183. § (5) bekezdés alkalmazásának.

    A személyi állapotot érintő perekben az írásbeli ellenkérelem elmulasztásának nem lehet az a jogkövetkezménye, hogy az alperes szóban előadott nyilatkozata hatálytalan. A mulasztása miatt viszontkereset-levelet viszont nem terjeszthet elő [Pp. 204. § (1) bek.], például már nem kérhet házastársi tartást.

3.    Ha a felperes a tényállításait a keresetlevélben írtak szerint tanúkkal akarja bizonyítani, hogyan kell eleget tennie a tanú adatai zártan kezelési kötelezettségének?

    A Pp. 285. §-a a tanú adatainak külön lapon történő bejelentését és zártan kezelését (Büsz. 41. §) teszi főszabállyá. E szerint a bíróságnak a külön lapot kell zártan kezelni. Ha nincs ilyen, nem merül fel a zártan kezelés. A Pp. 285. § (5) bekezdése szerint kell ilyenkor eljárni. Ha a fél az (1)-(3) bekezdésben írt szabályok megszegésével terjeszti elő tanúbizonyítási indítványát, és a tanú az erről történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül ezt kifogásolja, a bíróság az adat bejelentőjét pénzbírsággal sújtja. Az automatikus zártan kezelés a bíróságnak nem kötelezettsége, az adatvédelmi szabályok megsértése esetén azonban annak jogkövetkezményét a mulasztó féllel szemben alkalmazni kell.

    Ha a jogi képviselővel eljáró fél a keresetlevelében a tanúbizonyítási indítványát nem a Pp. 284. és 285. §-a szerinti módon terjeszti elő, a keresetlevél visszautasításának van helye a Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontja alapján. A jogi képviselő nélkül eljáró fél esetében hiánypótlás elrendelésének van helye (115. §).

4. Kitűzhető-e a perfelvételi tárgyalás a kereset közlésével egyidejűleg a házassági bontóperben [Pp. 179. §, 187. §, 432. § (1) bek.]?

    A Pp. 430. §-a alapján alkalmazandó 187. § egyértelmű rendelkezést tartalmaz a tekintetben, hogy a bíróság az írásbeli ellenkérelem előterjesztését követően – a 45 napos törvényi határidő lejárta után – tűzi ki a perfelvételi tárgyalást. Ezért a perfelvételi tárgyalás csak az írásbeli ellenkérelem előterjesztését és/vagy határidejének lejártát követően tűzhető ki. Nincs helye a kereset közlésével egyidejű kitűzésnek, még akkor sem, ha a keresetlevelet az alperes is aláírta és például beadta nyomtatványon az „írásbeli ellenkérelmét.” A Pp. 189. § (2) bekezdése csak a tárgyalási időköz lerövidítését teszi lehetővé. Ha az alperes a Pp. 179. § (1) bekezdése szerinti felhívásra előterjeszti az írásbeli ellenkérelmét, a 45 napos törvényi határidő lejárta előtt is kitűzhető a perfelvételi tárgyalás. Erre azonban a kereset közlésével egyidejűleg nem kerülhet sor akkor sem, ha már ezt a keresetlevélben közösen kérik a felek.

5. Házasság felbontása iránti perben mi minősül az érvényesíteni kívánt jognak?

    A házasság közös kérelmen alapuló felbontása iránti perben a Ptk. 4:21. § (3) bekezdése szerinti járulékos kérdésekkel kapcsolatos „felperesi álláspont” a keresetlevélnek nem kötelező tartalmi eleme, ezért arra irányuló hiánypótlási felhívásnak nincs helye.

    A keresetlevél kötelező tartalmi elemeit – a Ptk. 4:21. § (2) bekezdése szerinti „közös megegyezéses” bontóperben is – a Pp. 170. § (1)-(3) bekezdése és a 455. § (2) bekezdése tartalmazza. A Ptk. 4:21. § (3) bekezdése szerinti járulékos kérdésekkel kapcsolatos felperesi tényállítás és az egyezség tartalmára vonatkozó nyilatkozat nem kötelező tartalmi eleme a keresetlevélnek. A járulékos kérdések nem képezik a petitum részét, nem keletkeztetnek külön illetékfizetési kötelezettséget. Ezért ennek hiányára hivatkozással nincs helye a keresetlevél visszautasításának a jogi képviselő által benyújtott keresetlevél esetén, a jogi képviselő nélkül eljáró felet pedig nem kell hiánypótlásra felhívni. A Pp. 248. § (1) bekezdése szerint a bíróság akkor hívja fel hiánypótlásra a felperest, ha a keresetlevelet nem a jogszabály szerinti nyomtatványon terjeszti elő, vagy a keresetlevél nem tartalmazza a 170. §-ban előírt kötelező tartalmi elemeket, alaki kellékeket [kivéve a 247. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi elemek hiányának esetét]. Ebből az következik, hogy a járulékos kérdésekkel kapcsolatos „felperesi álláspont” vonatkozásában nincs helye hiánypótlási felhívásnak.

    A felperes a keresetlevelében a járulékos kérdésekben megkötött egyezség tartalmáról nyilatkozhat és/vagy az írásbeli egyezséget a keresetlevélhez mellékelheti. Ha pedig a felek a járulékos kérdésekben a perindítást megelőzően még nem egyeztek meg, annak sincs akadálya, hogy feltüntesse a keresetlevélben azzal kapcsolatos saját álláspontját. A jogi képviselő nélkül eljáró felperes ezt a keresetlevél nyomtatvány 3.9.2. (egyéb nyilatkozatok, kérelmek) rovatában teheti meg. A szóban előadott és a Pp. 246. § (2) bekezdése alapján nyomtatványon rögzített kereset (panasznap) esetében célszerű a nyomtatvány 3.9.2. rovatában a felperes járulékos kérdésekkel kapcsolatos nyilatkozatát is feltüntetni.

    Ha a felperes a keresetlevélben a járulékos kérdésekkel kapcsolatos álláspontját nem tünteti fel, vagy feltünteti ugyan, de arra az alperes az írásbeli ellenkérelemben nem reagál, ugyanakkor a házasság felbontását az alperes is kéri, a bíróság a perfelvételi tárgyaláson tisztázza a felek járulékos kérdésekkel kapcsolatos álláspontját.

6. Ha a felperes a Ptk. 4:21. § (2) bekezdése szerint egyező akaratnyilvánítás alapján kéri a házasság felbontását, szükség van-e viszontkeresetre, vagy elegendő a „nem ellenzem” vagy „én is szeretném a házasság felbontását” stb. nyilatkozat az alperestől?

    Az alperesnek a kötelékre tett nyilatkozata (nem ellenzi / ellenzi azt, vagy maga is kéri keresetében a házasság felbontását), mivel kifejezetten a keresetre vonatkozik, a tartalma alapján ellenkérelemnek minősül. Az alperesnek ilyen esetben nem kell viszontkeresetet előterjesztenie, ez a nyilatkozata nem minősül annak. Annak természetesen nincs akadálya, hogy – akár ilyen tartalommal – viszontkeresetet terjesszen elő. Erre utal a Kúria 1/2017. PJE határozatával fenntartott PK 212. számú állásfoglalás is.

7. Kit kell érteni a Pp. 455. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott „gyermek” fogalma alatt?

    A keresetlevél visszautasítása szempontjából a felperes keresetének tartalma alapján határozható csak meg, hogy kit kell érteni a gyermeken [Ptk. 4:21. § (3) bek. és Pp. 459. § (1) bek.].

    A Pp. 459. § (1) bekezdése szerint a bíróságnak a házasságot felbontó ítéletében – szükség esetén erre irányuló kereseti kérelem hiányában is – határoznia kell a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése, valamint a közös kiskorú gyermek tartása felől. A felperes a kiskorú gyermek mellett nagykorú, továbbtanuló gyermek tartása iránti igényét is érvényesítheti, míg a Ptk. 4:214. § alapján a gyermek nagykorúságának betöltése után is érvényesül a kiskorú gyermek tartására vonatkozó rendelkezés – legfeljebb a huszadik életévének betöltéséig – ha a gyermek középiskolai tanulmányokat folytat.

    A házasság felbontása esetén megállapodás és erre irányuló kereseti kérelem hiányában a bíróságnak vizsgálni kell a gyermek érdekében, hogy a szülői felügyeleti jogot ki gyakorolja, szükséges-e a különélő szülő és a gyermek kapcsolattartásának szabályozása, illetve a gyermek tartása miként biztosított, és ezekről – ha ennek feltétele fennáll – hivatalból kell döntenie.

    Nem fordulhat elő, hogy a felperes csak a házasság felbontása iránt terjeszt elő kereseti kérelmet, feltárja a házasság megromlásához vezető okokat, és a bíróság úgy folytatja le a bizonyítási eljárást, hogy nem vizsgálja a gyermek érdekét, a Ptk. 4:167. § szerinti megállapodás hiányában nem dönt hivatalból e kérdésekről. Ehhez azonban az szükséges, hogy a felek a kiskorú gyermek mellett a közös háztartásukban levő középiskolai vagy továbbtanuló nagykorú gyermekük születésére vonatkozó adatokat is közöljék.

8. Ha a házasság közös kérelmen alapuló felbontása iránti perben a felek között a járulékos kérdésekben nem jön létre egyezség és emiatt a felperes a keresetét a perfelvételi tárgyaláson úgy változtatja meg, hogy a korábbi keresettel valódi tárgyi keresethalmazatban álló további keresetet terjeszt elő, amelyet közölni kell az alperessel, azzal szemben a Pp. 204. § (1) bekezdése szerint van-e lehetőség viszontkereset-levél előterjesztésére?

    Ha a felperes a bontóperben a perfelvétel során a perfelvételi nyilatkozatát úgy változtatja meg, hogy a petitum nem változik, az alperesnek csak az ellenkérelem változtatására van lehetősége, viszontkereset-indítási joga nincs. Ezzel szemben, ha a felperes a keresetét úgy változtatja meg, hogy az eredeti keresettel valódi tárgyi keresethalmazatban álló újabb kereseti kérelmeket is előterjeszt, az újabb keresetet a Pp. 179. § rendelkezéseinek megfelelően kell közölni az alperessel, és azzal szemben a 204. § (1) bekezdése szerint van lehetőség viszontkereset-levél előterjesztésére. Ha tehát a „közös megegyezéses” bontóperben a felperes a kötelék felbontására irányuló keresetet a perfelvétel során a Pp. 455. § (1) bekezdése szerinti keresettel kapcsolja össze, utóbbiakkal szemben megnyílik az alperes ellenkérelem, illetve viszontkereset előterjesztési joga.

9. Házassági bontóperben melyik tárgyaláson köthető egyezség (a perfelvételi és/vagy csak az érdemi tárgyaláson)?

    A Pp. 459. § (3) bekezdése szerint a bíróság a házasság felbontása felől – ha a felek a házasság felbontását a Ptk. 4:21. § (2) és (3) bekezdése alapján egyező akaratnyilatkozattal kérték – azt követően dönthet, ha az ott meghatározott valamennyi kérdésben a felek között egyezség jött létre és azt a bíróság jogerős végzésével jóváhagyta. A Pp. 430. §-ának utaló szabálya miatt a házassági perekre is alkalmazni kell a Pp. 238. §-t (ez alapján a bíróság a per bármely szakaszában megkísérelheti a vitás kérdések egy részének egyezséggel való rendezését). Ezért nincs akadálya annak, hogy a felek – akár valamennyi, akár egyes járulékos kérdésre – bármelyik – akár a perfelvételi, akár az érdemi – tárgyaláson egyezséget kössenek. Ezt és akár a „részegyezséget” az sem zárja ki, hogy a Pp. 459. § (5) bekezdése alapján részítélet hozatalának nincs helye.
    Annak, hogy az eljárás mely szakaszában és részben vagy valamennyi járulékos kérdésre kötnek a felek egyezséget, más szempontból van / lehet jelentősége (pl. a keresetváltoztatás, illeték-mérséklés lehetősége).

10. Van-e helye a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem visszautasításának a Pp. 173. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállásának hiányára hivatkozással, ha a jogosult

a) azonos kötelezettel szemben egy ingatlanon keletkező különböző közüzemi díjköveteléseit, vagy
b) különböző parkolási eseményekből származó díj- és pótdíjkövetelését, illetve
c) több személyszállítási szerződésből eredő díj- és pótdíjkövetelését egy fizetési meghagyásban kívánja érvényesíteni?

    A jogosult azonos kötelezettel szemben, egy ingatlanon keletkező több különböző közüzemi díjkövetelése, vagy parkolási eseményekből, illetve személyszállítási szerződésekből származó díj- és pótdíjkövetelése a Pp. 173. § (1) bekezdése szerinti valódi tárgyi keresethalmazatot alkot és egy fizetési meghagyásban érvényesíthető.

11. Melyik Pp.-t kell alkalmazni, ha a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított per megelőző eljárása 2018. január 1. napja előtt indult?

    Amennyiben a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított pert megelőző eljárás 2018. január 1. napja előtt indult, a 2018. január 1-jén vagy azt követően benyújtott keresetlevéllel megindított perre a 2013. évi XXXIV. törvény speciális eljárási szabályait kell alkalmazni.

12. Ha a fél a keresetlevelében a pertárgyértéket nem jelöli meg, a keresetlevél visszautasítása esetén kell-e a mérsékelt illeték meghatározása érdekében hiánypótlási felhívást kiadni?

    Hiánypótlási felhívást nem kell kiadni. A bíróság ebben az esetben a keresetlevél adattartalma alapján állapítja meg a per tárgyának értékét, illetve amennyiben ez nem lehetséges, akkor az Itv.-nek a meg nem határozható pertárgyértékre vonatkozó rendelkezése az irányadó [Pp. 22. § (2) bek., Itv. 39. § (3) bek.].

13. Van-e helye hiánypótlásnak, visszautasításnak, ha a jogi képviselő által benyújtott keresetlevélben a szükséges azonosító adatok, vagy egyéb adat nem teljes körűen szerepel, de a hiányzó adatok a keresetlevél mellékleteiből vagy az ÁNYK-ból megállapíthatóak?

    A keresetlevél mellékletei (pl. biztosítási, bankkölcsön szerződés) a peres felek azonosítására nem fogadhatók el. A félnek konkrét állítást kell tenni a keresetlevélben a felek megnevezése és azonosító adatai megjelölése útján [Pp. 170. § (1) bek. b)-c) pont]. Az ÁNYK nem része a keresetlevélnek, funkciója – a keresetlevél egységessége tekintetében – papír alapú kapcsolattartásnál a postai borítékhoz hasonlítható, ezért az nem pótolja a keresetlevélben feltüntetni elmulasztott azonosító adatokat.

14.    Mi a teendő, ha a felperes csatolja a keresetlevélhez a jogi képviselő meghatalmazását, de elmulasztja a képviseleti jogot megalapozó tények és jogszabályhely megjelölését?

    A keresetlevelet vissza kell utasítani, ha a felperes csatolja a keresetlevélhez a jogi képviselő meghatalmazását, de elmulasztja a képviseleti jogot megalapozó tények és jogszabályhely megjelölését [Pp. 170. § (3) bek. d) pont és 176. § (1) bek. j) pont].

15.    A keresetlevelet visszautasító végzésben fel kell-e sorolni a keresetlevél valamennyi hiányát abban az esetben, ha a keresetlevél több olyan hibában szenved, amelyek bármelyike önmagában is megalapozza a visszautasítást?

    Visszautasítható-e a Pp. 178. § alapján előterjesztett keresetlevél olyan hiányosság miatt, amelyben a megelőzően visszautasított keresetlevél is szenvedett, de arra a keresetlevelet visszautasító végzés nem tért ki?

    A Pp. keresetlevél visszautasítására vonatkozó rendelkezése nem támaszt speciális tartalmi követelményt a visszautasító végzéssel szemben. A Pp. 177. § (1) bekezdése szerint a végzés ellen a felperes külön fellebbezéssel élhet. A Pp. 349. § (3) bekezdése alapján erre tekintettel a végzés a 346. § (4)-(5) bekezdéseinek megfelelő indokolást tartalmaz. Az indokolás kötelező tartalmi eleme a felperes kérelmének ismertetése, a jogi indokolás pedig tartalmazza a végzés alapjául szolgáló jogszabályokat és szükség esetén azok értelmezését.

    A perkoncentráció elvének az felel meg, ha a visszautasító végzés indokolása teljes, a keresetlevél összes hiányára kitér. Ha az a visszautasítás oka, hogy a felperes a kötelező jogi képviselet ellenére jogi képviselő közreműködése nélkül terjesztette elő a keresetlevelet, a visszautasító végzés indokolásának kizárólag a Pp. 176. § (1) bekezdés l) pontjára kell utalnia, mivel a jogi képviselőtől elvárható a szabályszerű keresetlevél előterjesztése anélkül is, hogy a személyesen eljáró fél keresetlevelének hiányait a bíróság felsorolná.

    Ha a keresetlevél visszautasítását követően a visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt a felperes a keresetlevelet újra előterjeszti, a visszautasító végzésben megjelölt hiányosságot pótolva, de a keresetlevél továbbra is hiányos, a keresetlevelet vissza kell utasítani, mivel a Pp. 176. § (1) bekezdésének j) pontja egyéb eljárást nem tesz lehetővé. Nem fűz jogkövetkezményt ahhoz, hogy a korábbi visszautasító végzés indokolása nem sorolta fel teljes körűen a keresetlevél hiányosságait. A követendő eljárás attól függ, hogy a keresetlevél abszolút (hiánypótlási felhívást nem engedő) vagy relatív hiányosságáról van szó. Előbbi esetben hiánypótlási felhívás mellőzésével; utóbbi esetén hiánypótlási felhívást követően, a hiánypótlás elmulasztása esetén van helye visszautasításnak.

16.    Visszautasítható-e a keresetlevél a Pp. 170. § (3) bekezdése b) pontjára hivatkozással, ha a felperes a keresetlevelében pontosan megjelölt Magyarországon bejegyzett ingatlannal kapcsolatos olyan igényt érvényesít (pl. ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése), amire az Nmjtv. 88. §-a alapján kizárólagos joghatósága a magyar bíróságnak van, ha olyan magyar nevű alperest jelöl meg, akinek lakóhelye (tartózkodási helye) külföldön van, és bár a keresetlevél záró része a bíróság hatáskörére, illetékességére vonatkozó adatokat tartalmazza, a joghatóságot megalapozó tényeket és jogszabályhelyet nem jelöli meg?

    Ha a felperes által megjelölt pertárgy alapján megállapítható, hogy a per elbírálására az Nmjtv. 88. §-a alapján magyar bíróságnak van kizárólagos joghatósága, nincs helye a keresetlevél visszautasításának arra hivatkozással, hogy a felperes elmulasztotta a Pp. 170. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségét (pl. amiatt, hogy az alperes lakóhelye külföldön van az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése iránti perben).