Az egyes alapjogokat sértő bűncselekmények ítélkezési gyakorlatát vizsgáló joggyakorlat- elemző csoport munkájáról

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2017. április 19.

A Kúria elnöke 2015. évben joggyakorlat-elemző csoportot alakított az egyes alapjogokat sértő bűncselekmények bírói gyakorlatának elemzésére. A szakmai grémiumot Dr. Belegi József, a Kúria Büntető Kollégiumának (2016 őszétől nyugalmazott) tanácselnöke vezette. A Kúria sajtótitkársága sajtó- háttérbeszélgetést szervezett 2017. április 19-én a joggyakorlat elemző csoport eredményeinek bemutatása céljából.

Az Alapvető Jogok Biztosa Hivatala munkatársának, valamint a Legfőbb Ügyészség ügyészének a csoport munkájában való részvételével lehetővé vált néhány lényeges kriminál-politikai összefüggés megismerése is.

Az elemzési tárgy körébe vont bűncselekmények miatt bírósági szakba került eljárások száma évenként országos összesítésben is rendkívül csekély, ezért szokatlanul hosszú, tíz évre visszanyúló elemzési időszakot határoztak meg a résztvevők.

A joggyakorlat-elemző csoport az alapjogok széles skálájából a véleménynyilvánítás szabadságát és az emberi méltósághoz való jog megkülönböztetés nélküli érvényesülését, valamint ezek összefüggéseit emelte ki. Az elemzés ennek megfelelően azokat a bűncselekmény kategóriákat öleli fel, amelyek a köznyugalom megóvását is célozva végső soron az egyenlő méltóságot részesítik büntetőjogi védelemben. Ezek a bűncselekmények az ún. gyűlölet-bűncselekmények fogalma alá sorolandók.

A csoport a feladatait széles körűen fogta fel. A konkrét elemzési tárgy meghatározását követően áttekintette a büntetőjogi szabályozás nemzetközi jogi hátterét, megvizsgálta ezek hatását a történeti hagyományokat is őrző belső szabályozásra, amelyet az Alkotmánybíróság gyakorlata és részben az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) esetjoga is alakított. A joggyakorlat- elemző csoport rávilágított a gyűlölet-bűncselekmények magyar szabályozásának struktúrájára, górcső alá vette a közösség tagja elleni erőszak jogalkalmazási kérdéseit, vizsgálta a közösség elleni uszítás jogalkalmazási problémakört és a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűntettének jogalkalmazását is. Figyelmet fordított mindemellett a büntetés-kiszabási gyakorlat elemzésére is.

Az összefoglaló vélemény teljes terjedelmében a Kúria honlapján olvasható:
http://www.kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/osszefoglalo_velemeny_4.pdf

Budapest, 2017. április 19.

A Kúria Sajtótitkársága

Megjelent tudósítások:

A tudósítást a forrásban megjelölt szerkesztőség engedélyével tesszük közzé.