Az Alkotmánybírósági Szemle és a HVG Orac (lap és könyvkiadó) által kezdeményezett konferencián Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke a 2012. január elsejétől átalakult alkotmányjogi panasz intézményének új elemeiről, az új szabályozás jelentőségéről és előzményeiről szólt előadásában.
Mivel az új magyar szabályozás sok tekintetben a német szövetségi szabályozást követi, felszólalásában az elnök áttekintette a német alkotmányjogi panasz intézményét, és a Szövetségi Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatos gyakorlatát.
Kiemelte: az alkotmányjogi panasszal kapcsolatos német gyakorlat a bírói jogalkalmazás anomáliáinak és a bírói önkénynek valós korlátját és orvoslását jelenti, ami garanciális jelentőségű a jogállamiság szempontjából. Pozitívumként említette az alkotmányos értékek érvényre juttatását, az alapjogi szemlélet elterjedését a jogalkalmazó szervek munkájában, ami a mindenkori és bármifajta közhatalom gyakorlásának egyértelmű korlátja, s egyúttal a jogi gondolkodás egységesedését is elősegíti.
Utalt azokra a kritikákra is, amelyek a német szabályozást és gyakorlatot érték, s ezek tükrében adott választ arra is, hogy lehet-e haszna a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésének a magyar igazságszolgáltatásba. Arra is kereste a választ, nem jár-e majd a vizsgálati tárgykör kibővülése az Alkotmánybíróság túlterheltségét előidéző ügydömpinggel, s hogy milyen megítélés alá esik az alkotmányjogi panasz jogorvoslati jellege.
Megállapította: az Alkotmánybíróság túlterheltségének veszélyét csökkenti egyrészt, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be, a törvényi megfogalmazásnak köszönhetően befogadási teszteket dolgozhat ki, másrészt, hogy az utólagos normakontroll-hatáskör egy része a Kúriához került át. A túlterheltség megelőzését elősegíti a kötelező jogi képviselet bevezetése is.
Az alkotmányjogi panasz jogorvoslati jellegének megítélésével kapcsolatban kiemelte, hogy Magyarországon az alkotmánybíráskodás nem „bíróság”, az Alaptörvény nem teszi lehetővé azt, hogy a jogvitát eldöntő bíróság helyébe lépjen. Csak azt döntheti el, hogy a meghozott ítélet összhangban van-e az Alaptörvénnyel. Éppen ezért az alapjogi szempontú vizsgálat alapján alaptörvény-ellenesnek bizonyult bírói döntés megsemmisítése nem jelenti egyúttal a jogvita lezárását. A megsemmisítés konkrét jogi hatálya az igazságszolgáltatás rendszerében dől el. Legfőbb bírói szervként a Kúria dönt arról, hogy az AB határozatából következően az első, vagy a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja-e, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat meghozatalát rendeli el.
A kifejezetten bírói döntés ellen irányuló alkotmányjogi panasz esetén az elnök célszerűnek nevezte az alkotmánybírósági eljárás felfüggesztését a felülvizsgálati eljárás befejezéséig. A leglényegesebbnek a Kúria és az Alkotmánybíróság szoros együttműködését tartotta annak érdekében, hogy mindig az a fórum járjon el, amely a hatékonyabb és gyorsabb jogorvoslatot tudja biztosítani. A Kúria elnöke a jogos kritikák és észrevételek mellett a valódi alkotmányjogi panasz bevezetését a magyar jogba mindenképpen pozitívumként értékelte.
Beszéde végén kiemelte: a vizsgálat tárgykörének a bírói jogalkalmazó- jogértelmező tevékenységre történő kiterjesztése illeszkedik a „fékek és ellensúlyok” rendszerébe: a bírói hatalom függetlensége nem jelenthet korlátlan hatalmat, s minthogy az önkényes döntések lehetősége nem zárható ki, indokolt az állampolgárok jogvédelmi eszköztárának kibővítése.
Természetesen nehéz gyakorlat nélkül megítélni a valódi alkotmányjogi panasz hasznát, a jogszabályi keretek értelmes, az állampolgárok javát szolgáló tartalommal való feltöltése azonban az alkotmánybírák, a bírói és az ügyvédi kar közös felelőssége.
A konferencián a Kúria részéről előadást tartott Dr. Kozma György, a Közigazgatási Kollégium vezetője is, aki az Alkotmánybíróság eljárása és a rendes bírósági eljárások kapcsolatáról, az alkotmányjogi panasz és a felülvizsgálati eljárás viszonyáról beszélt.
Dr. Darák Péter elnök konferencián elmondott beszédéről tudósított az MTI, és összegezte azt az InfoRádió délutáni műsora (2012. február 29. 15.00 óra).