Alaptalan a törvényes vád hiányára való hivatkozás, ha a bíróság elé állítás során az ügyészség feljegyzésben összegzi a tényeket, majd a tárgyaláson a vádat szóban terjeszti elő

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2018. július 2.

Tájékoztató a Kúria Bfv.I.1.798/2017. számú jelentős ügyben 2018. május 7-én hozott határozatáról: A Be. XXIV. Fejezete szerinti eljárásban, a bíróság elé állítás során, a Be. 522. § (2) bekezdése értelmében az ügyész a tárgyalás megkezdése előtt az iratokat és a tárgyi bizonyítási eszközöket a bíróságnak átadja, azt követően a vádat szóban terjeszti elő. A vád szóbeli előterjesztése lényegében a feljegyzés ismertetése, amely a személyi adatokon [Be. 117. § (1) bekezdés] túlmenően tartalmazza a rövid tényállást, a jogi minősítést és az esetleges személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés megjelölését is.

A járásbíróság a terheltet bűnösnek mondta ki 1 rendbeli hivatalos személy elleni erőszak bűntettében [Btk. 310. § (1) bekezdés c) pont I. fordulata] és 1 rendbeli testi sértés bűntettében [Btk. 164. § (1) bekezdés, (3) bekezdés]. Ezért öt év hat hónap szabadságvesztésre és hat év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani, rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő szabadságvesztésbe történő beszámításáról, valamint megállapította, hogy a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A járásbíróság ítéletével kiszabott két év  – végrehajtásában négy év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztés végrehajtását elrendelte. Rendelkezett a bűnjelekről, valamint a bűnügyi költség viseléséről.

A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában írt okból. A felülvizsgálati indítvány szerint a járásbíróság ítélete a törvényes vád hiánya miatt törvénysértő, mert a bíróság elé állítás során készült ügyészi feljegyzés nem tartalmazta a Be. 217. § (3) bekezdés f) és j) pontjában foglaltakat, a szóbeli ismertetésnek nem volt része a „vádolom” kifejezés a tárgyaláson.

A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a felülvizsgálati indítvány nem alapos, mert a Be. XXIV. Fejezete alapján lefolytatott eljárás során feltétlen eljárási szabálysértés nem történt, ezért a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta.

A bíróság elé állítás külön eljárási szabályairól szóló Be. XXIV. Fejezete tartalmazza azokat az eljárási szabályokat, amelyeket a XII. Fejezetben rögzített, azaz a tárgyalás előkészítésére vonatkozó rendelkezések helyett ezen külön eljárásban alkalmazandók.

A Be. 522. § (2) bekezdése értelmében az ügyész a tárgyalás megkezdése előtt az iratokat és a tárgyi bizonyítási eszközöket a bíróságnak átadja, azt követően a vádat szóban terjeszti elő. A vád szóbeli előterjesztése lényegében a feljegyzés ismertetése, amely a személyi adatokon [Be. 117. § (1) bekezdés] túlmenően tartalmazza a rövid tényállást, a jogi minősítést és az esetleges személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés megjelölését is.

A 11/2003. (ÜK. 7.) legfőbb ügyészségi utasítás 67. § (2) bekezdése értelmében a gyanúsított előállításáról az ügyész rövid feljegyzést készít. Ez a gyanúsított nevét, a Be. 117. §-ának (1) bekezdésében írt személyi adatait, a vád tárgyát képező cselekményt és annak törvényi minősítését tartalmazza. A feljegyzés egy-egy példányát a vádlott és a védő számára is biztosítani kell.

Alaptalan a törvényes vád hiányára való hivatkozás, ha a bíróság elé állítás során a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészség – vádirat benyújtása nélkül – feljegyzésben összegzi a vád tárgyává tett tényeket, majd a tárgyaláson a vádat szóban terjeszti elő (BH 2003.59.). A bíróság elé állítás feltételeinek hiánya legfeljebb relatív eljárási szabálysértés, amely érdemi felülvizsgálatot nem alapoz meg. A terhelti beismerés, valamint az ügy megítélése egyszerűségének a hiányára hivatkozással pedig még az elsőfokú bíróság sem küldheti vissza az iratokat az ügyésznek, a bíróság elé állítás törvényi feltételei tehát nem egyenlő súlyúak (BH 2015.220.).

A törvényes vád elemeit a Be. 2. § (2) bekezdése határozza meg és a bírósági iratokhoz csatolt  ügyészségi feljegyzés alapján az alapügyben előterjesztett vád törvényes, a vád alaki és tartalmi kellékeket hiánytalanul tartalmazza (1/2007. BK vélemény).

A fentiek alapján nem kétséges, hogy a rendelkezésre álló iratok szerint a szóbeli feljegyzés maradéktalanul tartalmazta azokat a tartalmi és alaki kellékeket, amelyek a vádemelést törvényessé tették, emellett a bíróság elé állítás bármely feltételének hiánya legfeljebb relatív eljárási szabálysértés, amely a felülvizsgálatot nem is alapozza meg. Jelen ügyben ugyanakkor relatív eljárási szabálysértés sem történt.

A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat hatályában fenntartotta.

Budapest, 2018. július 2.

A  Kúria  Sajtótitkársága