Köm.5.084/2012/3. számú határozat

A KÚRIA
önkormányzati tanácsa

Köm.5084/2012/3.szám

A Kúria Önkormányzati Tanácsa a dr. Penczné dr. Zoltán Zsuzsanna kormánytisztviselő által képviselt Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal (6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.) indítványozónak
a Foktő Község Önkormányzata (6331 Foktő, Kossuth út 2.) ellen
helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítása iránti nemperes eljárásban meghozta az alábbi

h a t á r o z a t o t:

1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy Foktő Község Önkormányzat Képviselő-testülete törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta, mert nem tett eleget az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. tvr. (a továbbiakban: At.) 42/A. § (4) bekezdésben foglalt szabályozási kötelezettségének.

2. A Kúria Önkormányzati Tanácsa felhívja Foktő Község Önkormányzat Képviselő-testületét, hogy szabályozási kötelezettségének 2013. június 15-ig tegyen eleget.

3. A Kúria Önkormányzati Tanácsa elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét.

4. A Kúria Önkormányzati Tanácsa elrendeli, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

I.

1. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: indítványozó) az Alaptörvény 32. cikk (5) bekezdése és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2010. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 137. § (1) bekezdése alapján indítványozta, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa állapítsa meg: Foktő Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: önkormányzat) törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta. Az indítványozó szerint mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés azért áll fenn, mert az önkormányzat képviselő-testülete nem tett eleget az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. tvr. (a továbbiakban: At.) 42/A. § (4) bekezdésben foglalt felhatalmazásnak, s nem szabályozta rendeletben a hivatali helyiségen kívüli, illetve a munkaidőn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése engedélyezésének rendjét, valamint ezen többletszolgáltatásért történő díj mértékét.

2. Az indítványozó a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztása miatt a Mötv. 134. §-a alapján a törvénysértés megszüntetése érdekében törvényességi felhívást bocsátott ki, s határidő tűzésével felhívta az önkormányzatot, hogy teljesítse az At. 42/A. § (4) bekezdéséből eredő jogalkotói kötelezettségét. A határidő eredménytelenül telt el. Az indítványozó ezt követően nyújtotta be beadványát. A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól szóló 119/2012. (VI. 26.) Korm. rend. (a továbbiakban: Korm. rend.) 9. § d) pontja szerint a fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felhívása eredménytelen, ha az érintett a törvényességi felhívásban foglalt határidő lejártáig a fővárosi és megyei kormányhivatalt írásban nem tájékoztatja.

3. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 52. §-a alapján felhívta az önkormányzatot, hogy az indítványra állásfoglalást terjeszthet elő. Az önkormányzat az állásfoglalás benyújtásának lehetőségével nem élt. A Kúria a Köm.5064/2012/2. számú határozatában már megállapította, hogy abban az esetben, ha sem a kormányhivatal sem a Kúria nem tudja hitelt érdemlően megállapítani, hogy az önkormányzat megalkotta-e az adott tárgyú rendeletet úgy azt – figyelembe véve a Korm. rend. 9. § d) pontját is – úgy kell tekinteni, hogy az önkormányzat nem tett eleget rendeletalkotási kötelezettségének (lásd még Köm.5069/2012/3. számú határozat I/5. pontját).

II.

Az indítvány megalapozott.

1. A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény 7. § (7) bekezdése iktatta az At. rendelkezései közé a hivatali helyiség, a házasságkötés és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyszíne címet. Az At. e címének további szabályait a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVIII. törvény 27. §-a, valamint az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLIX. törvény 3. §-a állapította meg. Az At. így kialakult 15/A. § (6)-(7) bekezdései szerint:
„(6) A házasság, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli megkötése, létesítése, továbbá a munkaidőn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként a települési önkormányzat rendeletében meghatározott mértékű díjat kell fizetni.
(6a) Az anyakönyvvezető kizárólag akkor működik közre a (6) bekezdés szerinti eljárásban, ha a többletszolgáltatás ellentételezéseként megállapított díjat megfizették.
(7) A hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötésben, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében közreműködő anyakönyvvezetőt választása szerint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott szabadidő egésze vagy egy része helyett az önkormányzati rendeletben meghatározott mértékű díjazás illeti meg.”

A fenti módosítások eredményeként – az At. 15/A. §-ával összefüggésben – az At. 42/A. §-ának (4) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy
a) rendeletben határozza meg a hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése engedélyezésének szabályait,
b) rendeletben szabályozza a hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként az önkormányzat részére, valamint az anyakönyvvezető részére fizetendő díj mértékét.”

2. A fentiek alapján megállapítható, hogy a hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötéshez és az ilyen módon történő bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéshez az önkormányzati szabályozása elengedhetetlen. Meg kell határozni az At. 42/A. § (4) bekezdés a) pontjából eredő többletszolgáltatás szabályait, és az  At. 42/A. § (4) bekezdés b) pontjából következően ezen többletszolgáltatásokért az önkormányzat, illetve az anyakönyvvezető részére fizetendő díj mértékét. Önkormányzati szabályozás hiányában a házasságkötés valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének ezen módjai akadályba ütköznek. A szabályozási kötelezettséget támasztja alá, hogy az At. 15/A. § (6a) bekezdése értelmében az anyakönyvvezető kizárólag akkor működik közre, ha a többletszolgáltatás ellentételezéseként megállapított díjat megfizették. Az At. 42/A. § (4) bekezdés a díj mértékét önkormányzati szabályozási körbe utalta. Ennek hiányában a hivatalos helyiségen és a munkaidőn kívüli házasságkötésre vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére jogszerűen nincs mód. Ezért az önkormányzati rendeleti szabályozás a felhatalmazó rendelkezésekből kényszerítően következik. 

A házasságkötéshez való joga az Alaptörvényből fakad, de a a bejegyzett élettársi kapcsolat létesíthetősége is visszavezethető alkotmányi szabályokra [lásd: 154/2008. (XII. 17.) AB határozat ABH 2008, 1203, 1214, 1224.], így az önkormányzatnak az e téren fennálló szabályozási kötelezettségének teljesítése az Alaptörvény által behatárolt jogrend koherenciájának a fenntartása szempontjából is jelentőséggel bír. 

3. Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése szerint feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 5. § (4) bekezdése szerint a felhatalmazás jogosultja a jogszabályt köteles megalkotni, feltéve, hogy a felhatalmazást adó jogszabályból kifejezetten más nem következik.
Jelen ügyben a törvényi felhatalmazás – az At.-t módosító, fentebb ismertetett törvények alapján – az At. 42/A. § (4) bekezdésből fakad. A felhatalmazás alapján kötelezően megalkotandó önkormányzati rendelet hiánya a helyi önkormányzat törvényen alapuló szabályozási kötelezettségének elmulasztását eredményezi.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa a fenti indokok alapján megállapította, hogy Foktő Község Önkormányzata nem tett eleget az At. 42/A. § (4) bekezdésből eredő szabályozási kötelezettségének, nem szabályozta rendeletben a hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése engedélyezésének szabályait, valamint a hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként az önkormányzat részére, valamint az anyakönyvvezető részére fizetendő díj mértékét.
A Bszi. 59. §-a szerint ha az Önkormányzati Tanács megállapítja, hogy a helyi önkormányzat a törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta, határozatában határidő tűzésével elrendeli, hogy a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének tegyen eleget. A Kúria ezért felhívta Foktő Község önkormányzatának képviselő-testületét, hogy jogalkotási kötelezettségének legkésőbb 2013. június 15-ig tegyen eleget.

4. A Mötv. 137. § (3) bekezdése szerint „Ha a helyi önkormányzat a Kúria által megadott határidőn belül nem tesz eleget jogalkotási kötelezettségének, a kormányhivatal a határidő leteltét követő harminc napon belül kezdeményezi a Kúriánál a mulasztás kormányhivatal által történő orvoslásának az elrendelését.” A rendeletpótlási eljárás szabályait a Mötv. 138. §-a tartalmazza. A Bszi. 60. §-a értelmében pedig „Ha az önkormányzati tanács a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezésére azt állapítja meg, hogy a helyi önkormányzat a megadott határidőn belül az 59. §-ban megállapított jogalkotási kötelezettségének nem tett eleget, határozatában határidő tűzésével elrendeli, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében alkossa meg. Az elrendelést követően a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettség elmulasztását nem orvosolhatja.”

5. A helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztását megállapító határozat Magyar Közlönyben és a helyben szokásos módon való közzététele a Bszi. 55. § (2) bekezdésén és 57. §-án alapul (lásd: Köm.5064/2012/3. számú határozat II/9. pontját).

A jogorvoslat kizárására irányuló rendelkezést a Bszi. 49. §-a tartalmazza.

Budapest, 2013. január 23.

 

Dr. Kalas Tibor sk. az Önkormányzati Tanács elnöke
Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró
Dr.Hörcherné Dr.Marosi Ildikó sk. bíró

 

A kiadmány hiteléül

 tisztviselő