Köf.5.051/2016/4. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának
határozata

Az ügy száma: Köf.5051/2016/4.

A tanács tagja: Dr. Kozma György a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró,
                        Dr. Balogh Zsolt bíró

Az indítványozó: Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
             (6000 Kecskemét, Rákóczi út 17–19.)

Az érintett önkormányzat: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata
                (6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.)

Az érintett önkormányzat képviselője: Boda-Papp Rita dr. jogtanácsos

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet hatáskör-átruházási rendelkezése törvényességi vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa Kecskemét Város Önkormányzata Közgyűlésének a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (II. 14.) számú önkormányzati rendelete 3. melléklet 1.70. pontjának törvényellenessége megállapítására és a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyó 14.K.27.436/2016/15. számú perben, valamint valamennyi bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben a rendelkezés alkalmazása tilalmának kimondására irányuló indítványt elutasítja.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: Kamara) a II. rendű alperes Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzat (a továbbiakban Önkormányzat) polgármestere 2016. június 1. napján kelt határozatának bírósági felülvizsgálatát kérte. A határozatban a polgármester a helyi földbizottság feladatkörében eljáró Kamara megyei elnökségének földrészletre vonatkozó állásfoglalását megváltoztatta és az alperesi beavatkozó tulajdonszerzését támogatta.

[2] A polgármester hatáskörét a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2003. évi CXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 103/A. § (1) és (2) bekezdésére, valamint Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (II. 14.) számú önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) 3. melléklet 1.70. pontjára alapította.

[3] A helyi földbizottság jogkörében eljáró Kamara föld tulajdonjoga megszerzésének a hatósági jóváhagyása iránti eljárásban állásfoglalást ad ki. Az állásfoglalással szemben kifogással lehet élni, ha annak kiadására a Földforgalmi tv. 23–25. §-a megsértésével került sor. A kifogás elbírálására a képviselő-testület rendelkezik hatáskörrel a Fétv. 103/A. § (2) bekezdése alapján, mégpedig oly módon, hogy a kifogást 15 napon belül zárt ülésen bírálja el.    

[4] Az eljáró bíróság a Fétv. és az Ör. hivatkozott rendelkezéseinek ellentmondásosságát észlelte, ennek alapján a kérdéses hatáskörnek az Ör. által a polgármesterre váló átruházhatóságát vitatta, és ennek jogszabállyal való ellentétessége megállapítását kérte.

Az indítvány és az érintett önkormányzat álláspontja

[5] A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 14.K.27.436/2016/15. számú végzésével a per tárgyalását felfüggesztette és a Kúria Önkormányzati Tanácsához fordult az Ör. rendelete 3. melléklet 1.70. pontjának törvényellenessége megállapítása iránt.    

[6] A bíróság álláspontja szerint az Ör. azért nem ruházhatja át a polgármesterre a hatáskör gyakorlását, mert akkor a Fétv. képviselő-testület által zárt ülésen való elbírálás előírása nem valósulna meg. Ezért kezdeményezte a Kúriánál az Ör. rendelkezése törvényellenességének megállapítását.  Az indítványnak való helyt adás esetén a polgármester hatáskör hiányában hozta meg döntését, ami az alapügyet illetően azzal a következménnyel járna, hogy a keresettel támadott határozat semmisségét kell megállapítani.

[7] Az indítványra az Önkormányzat polgármestere részletes állásfoglalást terjesztett elő. Hivatkozott a magyar önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41–42., valamint 46. §-aira, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 19. § (2) bekezdésére. Ezek szerint az önkormányzati hatáskörök, hatósági ügyekben is – kivételek adta keretek között – átruházhatók. Az adott eset pedig nem esik a kivételes szabályozási körbe. Mindezek alapján kérte az Ör. rendelkezése megsemmisítésére irányuló indítvány elutasítását.    

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

[8] Az indítvány megalapozatlan.

[9] A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 55. § (3) bekezdésének alkalmazásával az önkormányzati rendelet vagy rendelkezés megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja, ha annak törvényi feltételei nem állnak fenn.

[10] Az Ör. 3. melléklet 1.70. pontja szerint a polgármester „elbírálja a helyi földbizottság vagy az annak jogkörében eljáró Kamara állásfoglalásával szemben az eladó, a vevő vagy a határidőben elfogadó nyilatkozatot tevő elővásárlásra jogosult által előterjesztett kifogásokat”. 

[11] A Mötv. 42. § fölsorolja a képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit. A 17. pontja szerint a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át továbbá az, „amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal”.

[12] A Kamara földtulajdonszerzéssel kapcsolatos hatósági eljárásban kiadott állásfoglalása ellen benyújtott kifogást a képviselő-testület „15 napon belül, zárt ülésen bírálja el”, a Fétv. 103/A § (2) bekezdés szerint. Megállapítható, hogy ez a jogszabályhely nem alapít át nem ruházható hatáskört.

[13] Önmagában az a körülmény, hogy törvény rendelkezést tartalmaz a képviselő-testületi hatáskör-gyakorlás módjára, nem jelentheti azt, hogy a képviselő-testület döntési joga tekintetében ezzel hallgatólagosan kizárólagosságot is adna. Ha így lenne, akkor például egy önkormányzati hatósági hatáskört sem lehetne megállapítani anélkül, hogy ne a képviselő-testület járjon el, aminek viszont átruházása az általános szakmai fölfogás szerint minden további nélkül lehetséges. Továbbá a hatáskör-átruházás joga ezáltal kiüresedne.

[14] Ha a kizárólagos hatáskör és a zárt ülés tartásának előírása egyértelműen összefüggene, arra magának a Mötv.-nek kellene kitérnie. Erről nincs szó. A 46. § (2) bekezdése ilyen utalást nem tesz. Így például a képviselő-testület nem kizárólagos hatáskörébe tartozó kinevezésekről meghatározott feltétel esetén zárt ülésen döntenek. Ezzel nem áll ellentétben, ha a hatáskört átruházzák, miként az a gyakorlatban számos esetben történik. Nem csökken ezáltal a döntés legitimitása vagy garanciális feltételeinek súlya. Ugyanez a helyzet a per tárgyává tett hatáskör-gyakorlási jog vonatkozásában is.

[15] Ha a törvény képviselő-testület ülésének módját említő rendelkezését indirekt rendelkezésnek vennénk a képviselő-testület kizárólagosságára vonatkozóan, akkor mindjárt a Mötv. zárt ülésre szóló pontjait ilyennek kellene tekinteni. Ha azonban ez lett volna a cél, bizonnyal  összefüggést teremtenek a Mötv. érintett 42. §- a és 46. § (2) bekezdése között.

[16] Az eljáró bíróság által hivatkozott azon körülmény, hogy sarkalatos törvényi rendelkezésekről van szó az ügyben, a probléma megítélése szempontjából irreleváns. Az elfogadás többletgaranciája nem lehet érv a szabályalkalmazás nyomatékossága mellett. Az utóbbinak különben is meg kell állnia, ebben nincsenek fokozatok.

[17] Ha a képviselő-testület gyakorolja a hatáskört, zárt ülésen kell határozatát meghoznia. A zárt ülést indokoló körülmények a hatáskör nem testületi, hanem egyedi hivatali címzettje esetében rendesen mindig fennállnak. Ha azonban másik testületi szerv a hatáskör gyakorlója az átruházás nyomán, például a képviselő-testület bizottsága, akkor rá a követelmény analógia útján alkalmazandó, tehát a bizottság is csak zárt ülésen hozhatja meg döntését. Így a zárt ülés kikötésével kapcsolatos jogalkotói cél (adatvédelem, hivatali vagy üzleti titok védelme stb.) maradéktalanul elérhető.

[18] Mindezek alapján az indítvánnyal támadott Ör.-rendelkezés alkalmazása tilalmának kimondására irányuló indítványt a Kúria a Bszi. 55. § (3) bekezdése alapján elutasítja.

A döntés elvi tartalma

[19] Önmagában az a körülmény, hogy törvény rendelkezést tartalmaz a képviselő-testületi hatáskör-gyakorlás módjára, nem jelenti azt, hogy a képviselő-testület döntési joga tekintetében ezzel hallgatólagosan kizárólagosságot is adna.

Alkalmazott jogszabályok

[20] 2003. évi CXXII. törvény 103/A. § (1) és (2) bekezdés, 2011. évi CLXXXIX. törvény 1–42., valamint 46. §, 2004. évi CXL. törvény 19. § (2) bekezdés

Záró rész

[21] A határozat elleni jogorvoslatot a Bszi. 49. §-a zárja ki.

Budapest, 2017. március 7.

Dr. Kozma György s.k a tanács elnöke,
Dr. Horváth Tamás s.k. előadó bíró,
Dr. Balogh Zsolt s.k.  bíró