Köf.5.044/2016/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának
határozata

Az ügy száma: Köf.5044/2016/3.
A tanács tagja: Dr. Kozma György a tanács elnöke; Dr. Balogh Zsolt előadó bíró;
               Dr. Kalas Tibor bíró
Az indítványozó: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal
               (Szolnok, Kossuth Lajos út 2.)
Az érintett önkormányzat: Berekfürdő Község Önkormányzata
                (Berekfürdő, Berek tér 15.)
Az ügy tárgya: építési szabályzatról szóló önkormányzati rendelet törvényességi vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Berekfürdő Község Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 19/2009 (IX.12.) önkormányzati rendelet 1. sz. mellékletének M–1SZ jelű rajzi melléklete törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére, valamint a Berekfürdő Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 19/2009. (IX.12.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló Berekfürdő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2016. (VII.13.) önkormányzati rendelet közjogi érvénytelenségének megállapítására irányuló indítványt elutasítja.

A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] Berekfürdő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2016. július 12-ei ülésén megszavazta a Berekfürdő Község Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 19/2009. (IX.12.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: HÉSZ) módosítását. A módosító rendelet 14/2016. (VII.13.) önkormányzati rendeletként (a továbbiakban: HÉSZ mód.) került kihirdetésre. A HÉSZ mód. a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) foglalt véleményezési eljárás lefolytatása nélkül került elfogadásra.

[2] A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 2016. augusztus 26-án törvényességi felhívást bocsátott ki, amelyben felhívta a figyelmet a HÉSZ mód. vonatkozásában a Korm. rendeletben foglalt szabályok sérelmére, kérte Berekfürdő Község Önkormányzatának Képviselő-testületét, hogy a felhívást 2016. szeptember 30-ig tárgyalja meg.

[3] Berekfürdő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2016. szeptember 29-én megtartott képviselő-testületi ülésén a törvényességi felhívást megtárgyalta, azokat elfogadta és a HÉSZ mód.-ot hatályon kívül helyezte. A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvi kivonat a hatályon kívül helyezés mellett tartalmazza azt is, hogy a képviselő-testület a jövőben tartózkodni fog a hasonló jellegű jogsértések elkövetésétől. A HÉSZ mód.-ot hatályon kívül helyező rendelet a 16/2016. (X.1.) önkormányzati rendeletként került kihirdetésre (az a Nemzeti Jogszabálytár (www.njt.hu) önkormányzati rendeletek felületén, jelenleg is mint hatályos rendelet van feltüntetve).

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

[4] A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: indítványozó) a Kúriához fordult, s kérte annak megállapítását, hogy a HÉSZ 1. sz. mellékletének M–1SZ jelű rajzi melléklete jogszabálysértő, így kezdeményezte annak megsemmisítését, továbbá a HÉSZ mód. közjogi érvénytelenségének a megállapítását.

[5] Az indítványozó idézte a Korm. rendelet 28. § (2) bekezdését, 37. § (2) bekezdését, 39. § (2) bekezdését, 40. § (1) és (3) bekezdéseit, illetve a Kúria Köf.5010/2015/3. számú határozatát, amelyek alapján megállapította, hogy a helyi építési szabályzat és szabályozási terv elfogadásakor a jogszabályokban előírt egyeztetési, véleményeztetési eljárás nem mellőzhető. A HÉSZ. mód. elfogadása során így megsértették a Korm. rendelet 28. § (2) bekezdését. 

[6] Az indítványozó felvetette továbbá, hogy a HÉSZ mód.-hoz tartozó előterjesztés szerint a rendelet a kihirdetését követő 30 napon belül lép hatályba, az elfogadott rendelet alapján azonban a hatálybalépés napja a kihirdetés napja. A HÉSZ mód. tárgyalása során nem döntött a képviselő-testület az előterjesztés szerinti rendelet szövegének módosításáról, ennek ellenére nem az előterjesztésben szereplő szöveggel hirdették ki a módosítás hatályba lépését, így sérült az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti jogbiztonság elve.

[7] Az indítványozó a hatályba lépéssel összefüggésben utalt a Korm. rendelet 43. § (1) bekezdés b) pontjára.

[8] Az indítványozó előadta végül, hogy a HÉSZ mód. beépült az alaprendeletbe és hatályát vesztette, a törvényességi felhívás következtében elfogadott 16/2016. (X.1.) önkormányzati rendelet joghatását nem érte el, mert hatályban nem lévő jogszabály hatályon kívül helyezéséről rendelkezett. Az indítványozó szerint a jogsértés továbbra is fennáll.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

[9] Berekfürdő Község Önkormányzata által megalkotott HÉSZ mód. 1. §-a a következő szöveget tartalmazta: „A HÉSZ 1. mellékletében szereplő T–10/1m Berekfürdő belterület szabályozási terve az 1. mellékletben szereplő M–1SZ jelű rajzi melléklet szerint módosul.” A HÉSZ mód. 2. §-a pedig úgy rendelkezett, hogy „[e]z a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.”

[10] A HÉSZ mód. 1. §-ával összefüggésben nem volt vitás a Korm. rendeletbe foglalt véleményezési eljárás elmaradása, minthogy az sem, hogy a hatályba léptető rendelkezés nem felel meg a Korm. rendelet 43. § (1) bekezdés b) pontjának, amely szerint egyszerűsített eljárást kellett volna lefolytatni, amelynek keretében a településrendezési eszköz leghamarabb az elfogadástól számított 15 napon lép hatályba.

[11] A kormányhivatal a 2016. augusztus 26-ai törvényességi felhívásában a fentieket kifogásolta és kérte a törvénysértés megszüntetését. Berekfürdő Község Önkormányzata a törvényességi felhívásban foglaltakat a megadott határidőn belül megtárgyalta, az abban foglaltakat maradéktalanul elfogadta. Ennek eredményeként megalkotta „a Berekfürdő Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 19/2009. (IX.12.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 14/2016. (VII.13.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezéséről” szóló 16/2016. (X.1.) önkormányzati rendeletét. E rendelet 1. §-a szerint: „Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Berekfürdő Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 19/2009. (IX.12.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 14/2016. (VII.13.) önkormányzati rendeletet hatályon kívül helyezi. A Berekfürdő Község Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervének módosítására – jogszabálysértően – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 28. § (2) bekezdése szerinti véleményezési eljárás lefolytatása nélkül került sor.”

[12] A kormányhivatalnak a Kúriára benyújtott indítványa is azt tartalmazza, hogy „Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta a törvényességi felhívásban foglalt jogszabálysértéseket, azokat elfogadta és intézkedett a jogszabálysértés megszüntetése érdekében.”

[13] A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 134. § (1) bekezdése szerint „Ha a kormányhivatal jogszabálysértést észlel, a törvényességi felügyelet körében legalább harminc napos határidő tűzésével felhívja az érintettet annak megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedéséről vagy egyet nem értéséről a kormányhivatalt írásban tájékoztatni.” Jelen ügyben a 2016. augusztus 26-án kelt törvényességi felhívás egyértelműen a HÉSZ mód.-dal kapcsolatos törvényességi problémára irányult.

[14] A Mötv. 134. § (2) bekezdése szerint „A törvényességi felhívás eredménytelensége esetén a kormányhivatal a törvényességi felügyeleti eljárás egyéb eszközeinek alkalmazásáról mérlegelési jogkörben dönt.” Jelen esetben azonban nem beszélhetünk a törvényességi felhívás eredménytelenségéről, az érintett önkormányzat a HÉSZ mód.-dal kapcsolatos törvényességi felhívásban foglaltakat elfogadta, a 16/2016. (X.1.) önkormányzati rendeletében a HÉSZ mód.-ot hatályon kívül helyezte. Tehát jelen eljárásban nem teljesült a Mötv. 134. § (2) bekezdésben foglalt azon feltétel, hogy a törvényességi felhívás nem vezetett eredményre, ezért a Korm. hivatalnak a HÉSZ mód.-dal kapcsolatban nem nyílt meg a Mötv. 136. §-a szerinti normakontroll kezdeményezési joga.

[15] Az is megállapítható, hogy a kormányhivatal a törvényességi felhívásában a HÉSZ mód. szövegének beidézésén túl nem kérte kifejezetten – mint ahogy jelen indítványában teszi – a beépült szöveg, a HÉSZ 1. sz. mellékletének M–1SZ jelű rajzi melléklete vizsgálatát és hatályon kívül helyezését. A Kúria a Köf.5026/2016/4. számú határozatában egyértelműen kifejezte, hogy a Kormányhivatal csak azon önkormányzati rendeletek, illetve önkormányzati rendeleti rendelkezések vizsgálatát kérheti a Kúriától, amelyre nézve korábban (eredménytelen) törvényességi felhívást bocsátott ki. Ebben az eljárásban a normakontroll kezdeményezésének előfeltétele, hogy az önkormányzati képviselő-testület megismerhesse és megtárgyalhassa a Kormányhivatal által észlelt törvényességi problémát. Jelen ügyben a Kúria mindehhez hozzáteszi, hogy amennyiben az érintett önkormányzat a törvényességi felhívásban foglaltakat elfogadta és a törvényességi felhívásban foglaltaknak megfelelően intézkedett a jogszabálysértés megszüntetése érdekében, akkor ebben az eljárásban a kormányhivatalnak nem nyílik meg a normakontroll kezdeményezési joga. Új törvényességi felhívás kibocsátására azonban lehetősége van.

[16] Amennyiben tehát ha a kormányhivatal úgy véli, hogy a 16/2016. (X.1.) önkormányzati rendelet normatartalma ellenére a HÉSZ 1. sz. melléklete a HÉSZ mód. szerint hatályban van, úgy erre vonatkozóan kell törvényességi felhívást kibocsátania – azaz közvetlenül a HÉSZ 1. sz. mellékletének M–1SZ jelű rajzi mellékletére vonatkozóan – s ennek eredménytelensége esetén van lehetőség a Kúria eljárását kezdeményezni.

[17] Az indítványozó a HÉSZ mód. közjogi érvénytelenségének a megállapítását is kezdeményezte. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 51. § (1) bekezdés d) pontja szerint a Kúria kormányhivatali (és ombudsmani) kezdeményezés esetén csak hatályos jogszabályok vizsgálatát végezheti. Ha a Kúria a hatályos jogszabályt törvénysértőnek tartja, azt megsemmisíti. Hatályon kívül helyezett jogszabály megsemmisítésére nincs mód. A közjogi érvénytelenség jogkövetkezménye a megsemmisítés, a Kúriának absztrakt normakontroll eljárásban a megsemmisítés jogkövetkezményének levonása nélkül nincs lehetősége a közjogi érvénytelenség megállapítására.

[18] A Kúria a fenti indokok alapján a Bszi. 55. § (3) bekezdése alapján az indítványt elutasította.

A döntés elvi tartalma:

[19]  A Kormányhivatal csak azon önkormányzati rendeletek, illetve önkormányzati rendeleti rendelkezések vizsgálatát kérheti a Kúriától, amelyre nézve korábban eredménytelen törvényességi felhívást bocsátott ki. Amennyiben az érintett önkormányzat a törvényességi felhívásban foglaltakat elfogadta és a törvényességi felhívásban foglaltaknak megfelelően intézkedett a jogszabálysértés megszüntetése érdekében, akkor ebben az eljárásban a kormányhivatalnak nem nyílik meg a normakontroll kezdeményezési joga.

Alkalmazott jogszabályok

[20] 2011. évi CLXXXIX. törvény 134. § (1) és (2) bekezdés
314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 28. § (2) bekezdés

Záró rész

[21] A döntés elleni jogorvoslatot a Bszi. 49. §-a zárja ki.

Budapest, 2017. február 21.

Dr. Kozma György s.k. a tanács elnöke;
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
Dr. Kalas Tibor s.k. bíró