Köf.5.041/2016/4. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának
határozata

Az ügy száma: Köf.5041/2016/4.
A tanács tagja: dr. Kozma György a tanács elnöke; dr. Balogh Zsolt előadó bíró;
                       dr. Kalas Tibor bíró
Az indítványozó: Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
                          (Kaposvár, Szent Imre utca 14/a)
Az érintett önkormányzat: Siófok Város Önkormányzata
                                         (Siófok, Fő tér 1.)
Az ügy tárgya: helyi építési szabályzat vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Siófok város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 23/2005. (IV.29.) önkormányzati rendelet 38. § (4) bekezdés c) pontja törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] Magánszemély felperesnek a Somogy Megyei Kormányhivatal alperessel szemben indított építésügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti 1.K.27.102/2016. számú perében – többek között – Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Siófok város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 23/2005. (IV.29.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: HÉSZ) kell alkalmazni. Az eljárás során – a perben kirendelt építésügyi szakértő szakvéleményét is figyelembe véve – értelmezési probléma merült fel a HÉSZ 38. § (4) bekezdés c) pontja által használt „tömb” és „utcasor” fogalmak tartalmát illetően.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

[2] A Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az 1.K.27.102/2016/15. számú alatt a per tárgyalást felfüggesztette és a Kúria Önkormányzati Tanácsához fordult a HÉSZ 38. § (4) bekezdés c) pontja törvényellenességének vizsgálatát kezdeményezve. A HÉSZ vizsgálni kért 38. § (4) bekezdés c) pontja szerint: „A hátsókert mértéke: a tömbben (eltérés esetén az utcasorban) kialakult állapotnak megfelelő, ennek hiányában (új beépítésű tömbnél) pedig a megengedett legnagyobb építménymagasság, de legalább 6,0 m.”

[3] Az indítvány szerint a felperesi építési engedély iránti kérelem benyújtásának időpontjában a HÉSZ a „tömb” és az „utcasor” fogalmakat anélkül használta, hogy ezeket értelmező rendelkezés keretében definiálta volna. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. § (1) bekezdése értelmében a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie.

[4] Az indítványozó szerint mivel az önkormányzat a HÉSZ-ben értelmező rendelkezést nem alkotott, és utaló szabállyal sem határozta meg az alapul fekvő ügy elbírálása szempontjából jelentőséggel bíró „tömb” és „utcasor” fogalmakat, ezért sérti a Jat. 2. § (1) bekezdését.

[5] A fentiek alapján a  Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 48. § (3) bekezdése alapján kezdeményezte a HÉSZ felülvizsgálatát.

[6] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Bszi. 52. §-a alapján megküldte az indítványt az önkormányzatnak az indítvánnyal kapcsolatos állásfoglalása beszerzése céljából. Az önkormányzat előadta, hogy a HÉSZ az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 13. §-ában foglaltaknak megfelelően készült. A HÉSZ-t a képviselő-testület rendszeresen felülvizsgálta és többször módosította. Az állásfoglalás szerint a „tömb” illetve az „utcasor” jelentése olyan mértékben általános és szokványos – a szakmai és a köznyelvben egyaránt –  hogy fel sem merült annak definiálása. A „tömb” a telektömb rövidített változata, gyakorlatilag azonos az Étv.-ben szereplő értelmezéssel, az „utcasor” fogalmát pedig az önkormányzati rendeletek egyöntetűen használják, mint alapfogalmat.

[7] Az önkormányzat szerint mivel a „tömb” és az „utcasor” fogalmak városépítési szempontból egyértelműen értelmezhetőek, ezért a HÉSZ támadott szabálya nem sérti a Jat. 2. § (1) bekezdését, kérte ezért az indítvány elutasítását.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

[8] A Bszi. a Kúria Önkormányzati Tanács részére az önkormányzati rendeletek vizsgálata kapcsán rögzíti az utólagos normakontroll hatáskört (az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárást), illetve a mulasztásban megnyilvánuló törvényellenesség vizsgálatát (a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztása miatti nemperes eljárást). Törvénysértés esetén az utólagos normakontroll eljárás során a Kúria az önkormányzati rendeletet, vagy valamely rendelkezését megsemmisíti, amíg a mulasztás megállapítása esetén felhívja az érintett önkormányzatot jogalkotói feladatának teljesítésére. Utólagos normakontrollt a kormányhivatal, az alapvető jogok biztosa és az ügyben eljáró bíró kezdeményezhet, míg törvényen alapuló jogalkotói feladat elmulasztását csak a kormányhivatal.

[9] Jelen ügyben az eljáró bíró a vizsgálni kért jogszabályhelyként a HÉSZ 38. § (4) bekezdés c) pontját jelölte meg, azonban az indítvány – tartalmában – a jogi szabályozás hiányát kifogásolja, azt, hogy a HÉSZ nem tartalmaz értelmező rendelkezést a „tömb” és az „utcasor” fogalmak tekintetében. Az indítvány a HÉSZ valamely rendelkezésének megsemmisítésére irányuló kérelmet – amely az utólagos normakontroll eljárás lényege – nem fogalmaz meg, tartalmában a jogalkotói mulasztás problémáját veti fel amikor az önkormányzati rendeleti definíciót hiányolja.

[10] A Bszi. 48. § (3) bekezdése alapján törvényből eredő jogalkotói kötelezettség elmulasztásának vizsgálatára indítványozási joggal – az adott ügy tárgyalásának felfüggesztése mellett – a bíró nem rendelkezik. Mulasztásos törvénysértés vizsgálatának indítványozására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 137. § (1) bekezdése alapján a kormányhivatal jogosult.

[11] A Bszi. 48. § (3) bekezdése alapján a bírói kezdeményezés konkrét normakontroll, amelyben az önkormányzati rendeletnek azt a szövegét kell figyelembe venni, amelyet a bírónak alkalmazni kell az alapul fekvő ügyben. Törvénysértés megállapítása esetén a Kúria a megsemmisítés mellett alkalmazási tilalmat rendel el a Bszi. 56. § (5) bekezdése alapján. Jogi szabályozás hiányára alkalmazási tilalom értelemszerűen nem mondható ki. Tehát a bíró, az előtte lévő per tárgyalásának felfüggesztése mellett mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés megállapítására nem rendelkezik indítványozási joggal.

[12] A fentiekre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a Bszi. 55. § (3) bekezdése alapján elutasította.

A döntés elvi tartalma:

[13] A bíró, az előtte lévő per tárgyalásának felfüggesztése mellett mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés megállapítására nem rendelkezik indítványozási joggal.

Alkalmazott jogszabályok

[14] 2011. évi CLXI. törvény 48. § (3) bekezdés
2011. évi CLXXXIX. törvény 137. § (1) bekezdés

Záró rész

[15] A döntés elleni jogorvoslatot a Bszi. 49. §-a zárja ki.

Budapest, 2016. december 13.

dr. Kozma György sk. a tanács elnöke;
dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró,
Dr. Kalas Tibor sk. bíró