Köf.5.015/2017/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának
v é g z é s e

Az ügy száma: Köf.5015/2017/3.

A tanács tagja: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; Dr. Horváth Tamás előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró

Az indítványozó: Siklósi Járásbíróság
               (7800 Siklós, Batthyány u. 1.)

Az érintett önkormányzat: Kémes Község Önkormányzata
                (7843 Kémes, Kossuth Lajos u. 18.)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet törvényellenességének megállapítása

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Kémes Község Önkormányzatának az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 4/2003. (III.28.) sz. rendelete egyes rendelkezései vizsgálatára, jogszabály-ellenességének visszamenőleges megállapítására és alkalmazási tilalmának elrendelésre vonatkozó eljárást megszünteti.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] Az indítványozó Siklósi Járásbíróság előtt folyó 2.P.20.261/2017/2. számú ügyben az alperes 2016. május 2. napján kelt beadványában alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságnál, amelyben kérte Kémes Község Önkormányzatának az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 4/2003. (III.28.) sz. rendelete (a továbbiakban: Ör.) és a Pécsi Törvényszék 1.Pf.20.859/2015/4. számú közbenső ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

[2] Az Alkotmánybíróság IV/877-7/2016. számú végzésével az Ör. tekintetében az alkotmányjogi panaszt visszautasította és az indítványt áttette a hatáskörrel rendelkező Kúriára, a Pécsi Törvényszék fenti számú közbenső ítéletére vonatkozóan az alkotmányjogi panaszt visszautasította.

[3] A Kúria Önkormányzati Tanácsa 2017. január 31. napján hozott Köf.5004/2017/2. számú végzésével az Ör. alaptörvény-ellenességének és törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel azt nem az arra jogosult, az egyedi ügyben eljáró bíró nyújtotta be. 

[4] A bíróság az Alkotmánybíróság határozatában foglaltakra és a Kúria végzésében kifejtettekre tekintettel, az alperes kezdeményezése alapján döntött a Kúria eljárásának kezdeményezéséről, mellyel egyidejűleg a per tárgyalását felfüggesztette.  

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

[5] A bíróság az alperes kezdeményezése alapján, az abban felhozott indokok miatt, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 155/C. § (3) bekezdése szerint eljárva fordult a Kúriához. Egyidejűleg a per tárgyalását felfüggesztette.

[6] Az „alperes kezdeményezése” alatt a bíróság feltehetően az eredetileg alkotmányjogi panaszindítvány indokait értette. Eszerint az Ör.-t nem szabályosan hirdették ki, emiatt az az ügy idején kellő körültekintés mellett sem volt megismerhető. Mindez – az alkotmányjogi panasz indítványa szerint – ellentétes az Alaptörvény B. cikk (1) bekezdésével, XIII. és XXIV. cikkeivel, valamint az akkor hatályos, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ával.

[7] A felperes Önkormányzat írásbeli észrevételt nem tett.  

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

[8] Az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés c) pontja szerint a bíróság dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről. 

[9] A Pp. 55/C. § (1) bekezdése szerint a bíróság a Kúriának az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára vonatkozó nemperes eljárását a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglalt szabályok szerint hivatalból vagy kérelemre kezdeményezheti.

[10] Az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatára irányuló eljárás alkalmazandó részletes szabályait ennek alapján a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) IV. fejezete tartalmazza.

[11] A Kúria elsődlegesen az önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközését vizsgálja, ugyanakkor ahogyan azt az Alkotmánybíróság 3097/2012. (VII.26.) AB végzésében, illetve 3107/2012. (VII. 26.) AB végzésében is megállapította, a jogi szabályozás nem zárja ki, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa az Alaptörvény-ellenesség tekintetében is döntsön.

[12] A Bszi. 48. § (3) bekezdése szerint „Ha a bírónak az előtte folyamatban lévő egyedi ügy elbírálása során önkormányzati rendelet olyan rendelkezését kell alkalmaznia, amelynek más jogszabályba ütközését észleli – a bírósági eljárás felfüggesztése mellett – kezdeményezi az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárást a helyi önkormányzattal szemben.”

[13] A Bszi. 48. § (4) bekezdése értelmében „A (3) bekezdés szerinti indítvány tartalmazza
a) az önkormányzati tanács által vizsgálandó önkormányzati rendeletet,
b) az önkormányzati rendelet jogszabálysértőnek talált rendelkezésének megjelölését,
c) azon jogszabályi rendelkezés megjelölését, amelyet az önkormányzati rendelet rendelkezése sért,
d) annak okát, hogy a bíró az adott rendelkezést miért tartja jogszabálysértőnek.”

[14] Jelen ügyben megállapítható, hogy a bírói kezdeményezés a Bszi. 48. § (4) bekezdésében foglalt négy feltételből legalább kettőnek nem felel meg.

[15] A bírói kezdeményezés nem jelöli meg pontosan a jogszabályi rendelkezéseket, amelyek alapján az Ör. vizsgálni kért szabályai összevethetőek lennének, és a törvényellenesség vizsgálata lefolytatható lenne. Emellett a bíróság saját álláspontját tartalmilag az indítvány nem rögzíti.

[16] A Kúria legutóbb Köf.5010/2017/4. számú végzésében mutatott rá a következőkre. „A Bszi. 48. § (4) bekezdés d) pontja szerint a bírói kezdeményezésben meg kell jelölni annak okát, hogy a bíró az adott rendelkezést miért tartja jogszabálysértőnek. Tehát nem azt kell megjelölni, hogy a felperes vagy az alperes miért tartja jogszabálysértőnek a vizsgálni kért önkormányzati rendeletet, hanem azt, hogy a Kúria eljárását kezdeményező bíró miért tartja annak.” Az eljárást kezdeményező bíró személyes meggyőződését tartalmazó indokolást a per tárgyalását felfüggesztő 2.P.20.261/2017/2. sorszámú végzés egyáltalán nem tartalmaz.

[17] A Kúria Köf.5003/2013/4. számú végzésében már megfogalmazta, miszerint a bírói kezdeményezés jogintézményének tartalmi és rendszertani értelmezéséből következik, hogy az a bírói indítvány, amely nem az eljáró bíró meggyőződését, hanem a fél „kérését” tükrözi, nem felel meg a bírói indítvánnyal szemben, a Bszi.-ben rögzített formai és tartalmi elvárásoknak.

[18] A Bszi. 48. § (4) bekezdés d) pontja szerint ugyanis a végzésből ki kell derülnie annak, hogy „a bíró az adott rendelkezést miért tartja jogszabálysértőnek”. (Indokolás 7. pont) A Köf. 5002/2014/4. számú végzés szerint pedig: „A jogintézmény alkalmazásához rendelt eljárási szabályok is azt tükrözik tehát, hogy az alkalmazandó jogszabály törvényességével kapcsolatos aggály tisztázása a jogvitát eldöntő bíró 'szuverenitása' körébe tartozik, azaz a bíró egyedi ügy eldöntésében megnyilvánuló függetlenségének a része.” (Indokolás 6. pont)

[19] Jelen ügyben megállapítható, hogy a bírói kezdeményezés a bíró meggyőződését tartalmazó indokot nem tartalmaz, továbbá azt sem jelöli meg pontosan, hogy az önkormányzati norma vizsgálatát, tételesen mely pontokon, konkrétan mely jogszabályi rendelkezésekkel tartja ellentétesnek, így az nem felel meg a Bszi. 48. § (4) bekezdés b) és d) pontjának.

[20] A kifejtettek értelmében és figyelemmel a Bszi. 51. § (1) bekezdés c) pontjára és (2) bekezdés b) pontjára, a Kúria Önkormányzati Tanácsa az eljárást megszüntette.

A döntés elvi tartalma

[21]  A bírói kezdeményezés jogintézményének lényegéből következik, hogy az az indítvány, amely nem az eljáró bíró meggyőződését, hanem kizárólag a fél kezdeményezését tartalmazza, nem felel meg a bírói indítvánnyal szemben előírt törvényi elvárásoknak.

Alkalmazott jogszabályok

[22] 2011. évi CLXI. törvény 51. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdés b) pontja

Záró rész

[23] A döntés elleni jogorvoslatot a Bszi. 49. §-a zárja ki.

Budapest, 2017. szeptember 26.

Dr. Kalas Tibor s. k. a tanács elnöke,
Dr. Horváth Tamás s.k. előadó bíró,
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró