Köf.5.013/2017/4. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának
h a t á r o z a t a

Az ügy száma: Köf.5013/2017/4.

A tanács tagja: Dr. Kozma György a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró,
                        Dr. Horváth Tamás bíró

Az indítványozó: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
                          (1027 Budapest, Tölgyfa utca 1–3.)

Az érintett önkormányzat: Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer
                                         Önkormányzata
                                         (1033 Budapest, Fő tér 3.)

Az ügy tárgya: telekadó mértéke

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának az egyes helyi adókról szóló 49/2008. (IX. 30.)  számú rendeletének  2012. január 1. napjától hatályos 11. § (2) és (4) bekezdése törvényellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasítja.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Jegyzője a felperest a Budapest III. kerület külterület .../2. hrsz.-ú ingatlan után 121 412 m2 alapulvételével a 2012-es évre telekadó adónemben lefolytatott ellenőrzés eredményeként összesen 7.336.440 Ft telekadó, 460.403 Ft adóbírság és 189.307 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.

[2] Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy az ingatlanból 120.030 m2 Z-KP-III/SP övezetbe tartozik 1372 m2 pedig övezetbe nem sorolt közterület. Arra való tekintettel, hogy az ellenőrzés megállapítása szerint az ingatlanon az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, illetve határozattal elrendelt építési tilalom nem áll fenn, az elsőfokú hatóság a felperes telekadó-mentességre történő hivatkozását –, amelynek alapjául a felperes a közpark jelleget jelölte meg – nem fogadta el, ezért a telek teljes területe után állapította meg a telekadó összegét.

[3] Az alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolásában a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 2012. január 1-jétől hatályos 11. § (1) bekezdését, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 20. § (6) bekezdését és a Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának az egyes helyi adókról szóló 49/2008.(IX. 30.)  számú rendeletének (a továbbiakban: Ör.) 2012. január 1. napjától hatályos 11. § (2) és (4) bekezdését jelölte meg. Megállapította, hogy az önkormányzati adóhatóság jogszerűen járt el, amikor adókötelezettséget állapított meg a felperes terhére a felperes által hivatkozott mentességi ok fennállásának hiányára alapítottan.

[4] A felperes az alperes határozatának bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, egyben indítványozta, hogy az ügyben eljáró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság függessze fel a per tárgyalását és forduljon a Kúria Önkormányzati Tanácsához kérve az Ör. 2012. január 1. napjától hatályos 11. § (2) bekezdése, valamint 2012. május 31. napján az Ör. 27/2012. (V. 31.) módosításával elfogadott 11. § (2) bekezdése és 11. § (4) bekezdése törvényességi vizsgálatát. A felperes szerint az Ör. vizsgálni kért rendelkezései nem felelnek meg a Htv. 6. § c) pontjában foglaltaknak. Utalt arra, hogy 2012 januárjában minden ingatlan kapcsán 120 Ft/m2 telekadó volt hatályban, a 2012. májusi módosítást követően a külterületi beépítésre nem szánt ingatlanoknál ez a mérték 60 Ft/m2-re változott. Az általános adómértékhez képest a külterületi, beépítésre nem szánt ingatlanok esetén a 2016-os évtől 10 Ft/m2-ben került meghatározásra az adómérték.
A perbeli ingatlan vonatkozásában a felperes az adómérték konfiskáló jellegére is hivatkozott, illetve kiemelte, hogy az ingatlan „közpart” besorolására az önkormányzati jogalkotónak tekintettel kellett volna lennie.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

[5] Az ügyben eljárt Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 30.K.34.489/2016/5. számú végzésében a a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 48. § (3) bekezdése, valamint a a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 155/C. § (1) bekezdése alapján az előtte folyó per tárgyalását felfüggesztette és indítványozta a Kúria Önkormányzati Tanácsánál az Ör. 11. § (2) és (4) bekezdése törvényességi vizsgálatát, törvényellenességének megállapítását, valamint a perben való alkalmazási tilalom elrendelését.

[6] A bíróság utalt arra, hogy az Ör. – 63/2011. (XII. 16.) önkormányzati rendelettel módosított – 2012. január 1-től hatályos 11. § (2) bekezdése szerint az adó mértéke – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 120 Ft/m2/év. Az Ör. 27/2012.(V. 31.) önkormányzati rendelettel módosított 2012. június 1. napján hatályos és 2012. január 1. napjától alkalmazandó 11. § (2) bekezdése értelmében az adó mértéke – a (3)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével – 120 Ft/m2/év.  A 11. § (4) bekezdése szerint a külterületi telkek beépítésre nem szánt övezetbe eső része és a magánszemély tulajdonában álló belterületi telkek beépítésre nem szánt övezetbe eső része után fizetendő adó mértéke 60 Ft/m2/év.

[7] A bíróság idézte a Htv. 6. § c) pontját, valamint a Kúria Önkormányzati Tanácsának a Köf.5081/2012/4. számú határozatában az adómérték differenciálásával kapcsolatban kifejtett álláspontját. Mindezeket követően arra a következtetésre jutott, hogy az Ör. telekadóra vonatkozó rendelkezései az ingatlanok között 2012. január 1. napján belterületi és külterületi elhelyezkedés szerinti differenciálást nem tartalmaztak. Az Ör. 11. § (2) bekezdése az évi adómértéket egységesen 120 Ft/m2-ben határozta meg. A rendelet 2012. május 31-ei módosítását követően a külterületi beépítésre nem szánt ingatlanok adómértéke 60 Ft/m2-re módosult, mely a perbeli ingatlan tekintetében a 2012-es évre a 7.336.440 Ft összegű telekadót jelentett. A bíróság utalt az Ör. 55/2015. (XI. 15.) önkormányzati rendelettel történt módosítására, amely a nem magánszemély tulajdonában álló külterületi telkek beépítésre nem szánt övezetbe eső része után fizetendő adó mértékét 10 Ft/m2/év mértékben határozta meg.
Utalt arra is, hogy a 2017-es adóévre vonatkozóan a telekadó általános mértéke a 38/2016. (X. 26.) önkormányzati rendelettel történő módosítás következtében 170 Ft/m2 lett. A bíróság álláspontja szerint az önkormányzat az Ör. 2012. január 1. napjától alkalmazandó 11. § (2) és (4) bekezdésének megalkotásakor nem volt figyelemmel a telek sajátosságaira, rendeltetésére és ezzel közvetlen összefüggésében arra, hogy az adótárgy forgalmi értékét a telekadó 10 év alatt, azaz belátható időn belül felemészti. E körben a bíróság utalt arra, hogy a perben készült szakértői vélemény szerint az adott telek forgalmi értéke 68.956.336 Ft. Mindezek miatt az Ör.  11. § (2) és (4) bekezdése a Htv. 6. § c) pontjába ütközik.

[8] A Kúria Önkormányzati Tanács a Bszi. 52. §-a alapján felhívta az érintett önkormányzatot álláspontjának megismerése végett. Az önkormányzat állásfoglalásában kifejtette, hogy az alapeljárásban készült szakértői véleménnyel nem ért egyet, az nem megalapozott. A szakvélemény elkészítéséhez felhasznált ingatlanok alkalmatlanok az összehasonlítás alapjának. Más értékbecslésre hivatkozva az érintett önkormányzat szerint az ingatlan korábbi forgalmi értéke 220.000.000 Ft és 327.785.400 Ft szélső értékek közé eshet.

[9] Az érintett önkormányzat utalt arra is, hogy az egyes adótárgyak között kellő megkülönböztetést alkalmazott, összességében hat különböző szempont figyelembevételével határozta meg az Ör. az adó mértékét. Az önkormányzat által alkalmazott évi 60 Ft/m², illetve 120 Ft/m² adómérték nem törvényellenes, s nem is nevezhető eltúlzottnak, így az nem sérti a Htv. 6. § c) pontját. Az érintett önkormányzat álláspontjának alátámasztására kúriai és alkotmánybírósági határozatokra hivatkozott.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

[10] Az indítvány az alábbiak szerint megalapozatlan.

[11] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt lévő 30.K.34.489/2016/5. számú ügy alapja a felperes 2012. évre fizetendő telekadó-kötelezettsége. A bíróság az egyedi ügyben alkalmazandó Ör. 2012. évben hatályos 11. § (2) és (4) bekezdésének kérte a törvényességi vizsgálatát.

[12] A Kúria mindenek előtt azt emeli ki, hogy a bírói kezdeményezés alapján elvégzendő normakontroll során figyelembe veendő és az egyedi ügy eldöntésekor irányadó szempontrendszer nem fedi le teljes egészében egymást. Így jelen ügyben nem lehet vizsgálat tárgya, hogy a felperest megilleti-e adómentesség, ugyan így nem lehet vizsgálat tárgya, hogy „közpark” besorolású ingatlan után is kivetette-e a telekadót az önkormányzati adóhatóság vagy nem, illetve ez kihat-e s miként a felperes adókötelezettségre. Ezek az egyedi ügy eldöntésének szempontjai, amelyet az eljáró bíróságnak kell mérlegelnie, és az ügy összes körülményeinek a figyelembe vétele alapján kell döntenie ezekben a kérdésekben.

[13] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a normakontrollt végzi el, amely jelen esetben az Ör. egyedi ügyben alkalmazandó 11. § (2) és (4) bekezdésének törvényességi vizsgálatát jelenti a Htv. 6. § c) pontja alapján. A bírói kezdeményezés szerint az Ör. nem kellően differenciál az adómérték meghatározásakor, továbbá konfiskáló jellegű.

[14] Az Ör. 2012. január 1-jén hatályos 11. §-a szerint
(1)  Az adó alapja a teleknek az ingatlan-nyilvántartásban nyilvántartott négyzetméterben számított területe.
(2) Az adó mértéke – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – 120 Ft/m²/év.
(3) Magánszemélyek tulajdonában lévő telek után fizetendő adó mértéke: 100 Ft/m2/év.

[15] Telekadó esetén az adókötelezettséget törvényi szinten a Htv. 17. §-a határozza meg. A 2012. évi adókötelezettséget megelőzően a Htv. 17. § akként rendelkezett, hogy „adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrészlet”. Tehát eredetileg a telekadó kötelezettség a külterületi telkeket nem érintette. A Htv. 2011. évi CLVI. törvény 172. §-ában foglalt módosítása alapján a 17. § az alábbiak szerint rendelkezik: „Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek.” Tehát a módosítás következtében kitágult a telekadó-fizetési kötelezettség, tekeadó külterületi telkek után is kivethető. Nem módosult viszont a Htv. 21. §-a, amely az adó alapjaként továbbra is lehetővé tette minden telek, így a külterületi telkek után is a telek m2-ben számított területének a figyelembe vételét. Így azok az önkormányzati rendeletek, amelyek korábban a beépítetlen belterületi földrészletre irányadóan határozták meg a telek m2-ben számított területe után a telekadó mértékét, a törvényi módosítás következtében ugyan ezt a mértéket és adószámítási módot vetítették ki a külterületi telkekre is. Ez több esetben valóban konfiskáló adómértéket eredményezett egyes önkormányzatok külterületen lévő ingatlanai után.

[16] Jelen ügyben az Ör. 11. §-át az önkormányzat a 27/2012. (V. 31.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Ör.Mód.) úgy módosította, hogy rendelkezései 2012. január 1-jétől alkalmazandóak. Így a 2012. adóévre az Ör.Mód. által megállapított szöveg az irányadó. E szerint:
„11. § (1) Az adó alapja a telek négyzetméterben számított területe.
     (2) Az adó mértéke – a (3) –(4) bekezdésekben foglaltak kivételével – 120 Ft/ m2/év.
(3) A magánszemélyek tulajdonában áll telkek – Óbuda-Békásmegyer Városrendezési és Építési Szabályzata szerint – beépítésre szánt övezetbe eső része után fizetendő adó mértéke: 100 Ft/ m2/év.
(4)  A külterületi telkek – Óbuda-Békásmegyer Városrendezési és Építési Szabályzata szerint – beépítésre nem szánt övezetbe eső része, és a magánszemélyek tulajdonában álló belterületi telkek beépítésre nem szánt övezetbe eső része után fizetendő adó mértéke: 60 Ft/ m2/év.”

[17] A Htv. 22. § a) pontja alapján a telekadó maximuma a 2012. évre 200 Ft/m2/év volt, így az Ör. 11. § (2) bekezdésében meghatározott 120 Ft/ m2/év adómaximum a törvényi felső határ alatt maradt.

[18] A Kúria megítélése szerint az Ör. 11. §-áról nem állapítható meg, hogy az nem differenciál a törvénynek megfelelően. Az Ör. a 120 Ft/m2/év általános adómérték mellett a magánszemélyek beépítésre szánt övezetben lévő ingatlanai után kisebb adómértéket határozott meg, s még kisebbet – az általános adómérték felét – határozta meg a külterületi telkek beépítésre nem szánt övezetbe eső része, és a magánszemélyek tulajdonában álló belterületi telkek beépítésre nem szánt övezetbe eső része után. Tehát megállapítható, hogy Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata „reagált” a Htv. 2012. évre már irányadó 17. §-ának módosítására, a 2012. június 1-jén hatályba lépő Ör.Mód.-ban foglalt kedvezőbb szabályok 2012. január 1-jétől alkalmazhatók.

[19] Mindehhez hozzá kell tenni, hogy az Ör. 9. §-a a Htv. 19. §-ában foglalt adómentességeken túl, további – a helyi sajátosságokhoz és az adóalanyok helyzetéhez igazodó – mentességi okokat határoz meg, ezzel tovább differenciálja az adófizetési kötelezettséget és az az alóli mentesülést (pl. mentes az adó alól az a magánszemély tulajdonában lévő telek, amelyen lakóépület áll stb.).

[20] A Htv. 6. § c) pontja három szempontot határoz meg, amelyeket az önkormányzatoknak figyelembe kell venni az adó mértékének megállapításakor: a helyi sajátosságokat, az önkormányzat gazdálkodási követelményeit és az adóalanyok teherviselő képességét. E törvényi szabályozás implicit módon magában foglalja a differenciális kötelezettséget az adómérték meghatározása során, amelynek a jelen ügyben vizsgált Ör. eleget tett. Így az Ör. 11. § (2) bekezdésében meghatározott 120 Ft/m2/év és az Ör. 11. § (4) bekezdésben meghatározott 60 Ft/m2/év adómérték – az Ör. egyéb rendelkezéseit is figyelembe véve – a törvényi követelményeket nem sérti.

[21] A bírói kezdeményezés a felperesnek a 121.412 nm nagyságú ingatlana után a 2012. évben fizetendő 7.336.440 Ft adómértéket konfiskáló, azaz elkobzó jellegűnek tartja, mivel az ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott 68.956.336. Ft értékű telek forgalmi értékét közel 10 év alatt felemészti.

[22] A Kúria Önkormányzati Tanácsa az adó konfiskáló jellegének eldöntésekor arra van figyelemmel, hogy az adómérték az adótárgy forgalmi értékéhez képest ne legyen túlzott (Köf.5024/2016/5. számú határozat). Telekadó esetén az aránytalan adóztatással kapcsolatban mára a Kúriának kiérlelt gyakorlata van. Az adó konfiskáló jellegének megállapítására csak kivételesen és szélsőséges esetben kerülhet sor. Legutóbb a Kúria a Köf.5024/2016/5. számú határozatában a telek értékének 64%-át kitevő éves telekadó mértéket minősítette konfiskálónak arra tekintettel, hogy a következő adóévekben az adó mértéke meghaladta a telek értékét. Jelen esetben ilyen körülmény nem áll fenn. A 2012. évi adómérték a telek forgalmi értékének a közel 10%-át teszi ki. Míg a Köf.5024/2016/5. számú ügyben a következő évek adómértéke elérte, illetve meghaladta az ingatlan forgalmi értékét, addig jelen ügyben az Ör. 55/2015. (XI.15.) önkormányzati rendelettel történő módosítás során a nem magánszemély tulajdonában álló külterületi telkeknek a beépítésre nem szánt övezetbe eső része után fizetendő adó mértéke 10 Ft/m2/év került meghatározásra, a 2017. évben pedig 170 Ft/m2/év mértékben. A Kúria a Köf.5047/2015/3. számú határozatban kifejtette, hogy a telekadó konfiskáló jellegének eldöntése esetén tekintettel kell lenni a több évet átfogó adóztatási gyakorlatra, a tulajdon értékének változására, és egyéb körülményekre is. Jelen ügyben a Kúria a több éves adóztatási gyakorlat figyelembe vétele alapján sem tudta megállapítani az Ör. 11. § (2) és (4) bekezdésben foglalt 2012. évre irányadó adómérték elkobzó jellegét.

[23] A Kúria a fenti indokok alapján a Bszi. 55. § (3) bekezdése alapján az indítványt elutasította.

A döntés elvi tartalma

[24]  Nem sérti a telekadó mértékére vonatkozó törvényi szabályokat az az adómérték, amely az adómaximum alatt úgy került meghatározásra, hogy kellően differenciál a rendelet hatálya alá tartozó adóalanyok és a telkek sajátosságait is figyelembe véve.

Alkalmazott jogszabályok

[25] 1990. évi C. törvény 6. § c) pont

Záró rész

[26] A határozat elleni jogorvoslatot a Bszi. 49. §-a zárja ki.

Budapest, 2017. május 30.

Dr. Kozma György s. k. a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt s. k. előadó bíró,
Dr. Horváth Tamás s. k. bíró