Köf.5.010/2017/4. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának
v é g z é s e

Az ügy száma: Köf.5010/2017/4.
A tanács tagja: Dr. Kozma György a tanács elnöke; Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Horváth Tamás bíró
Az indítványozó: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
Az érintett önkormányzat: Budaörs Város Önkormányzata (Budaörs, Szabadság út 134.)
Az ügy tárgya: építési szabályzat

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Merengő utca környéke Településrendezési Terve III. Szabályozási Szakasz Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzatról szóló – a 33/2014. (X.29.) önkormányzati rendelettel módosított –  44/2000. (XII.01.) ÖKT. számú rendelet egyes rendelkezései vizsgálatára, jogszabályellenességének visszamenőleges megállapítására és alkalmazási tilalmának elrendelésre vonatkozó eljárást megszünteti.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5028/2015/7. számú határozatában megállapította, hogy Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Merengő utca környéke Településrendezési Terve III. Szabályozási Szakasz Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzatról szóló – a 33/2014. (X.29.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Mód.Ör.) 1. § (2) bekezdésével és 2. § (1)-(7) bekezdésével módosított –  44/2000. (XII.01.) ÖKT. számú rendelet (a továbbiakban: Ör.) 2. § (9) bekezdés g) pontja, 3. § (1) bekezdés l) és k) pontja, 3. § (2) bekezdés i) és j) pontja, 3. § (3) bekezdés i) pontja, 3. § (4) bekezdés m) pontja és 3. § (5) bekezdés j) pontja törvényellenes ezért azt megsemmisítette.

[2] A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt lévő 9.K.27.083/2015. számú ügyben az eljárás során a felperes indítványt terjesztett elő, amelyben kérte, hogy a bíróság a per tárgyalását függessze fel, és keresse meg a Kúriát annak érdekében, hogy a Kúria az Ör. előírásait –  az építési engedély iránti kérelme benyújtásának időpontjáig – visszamenőleges hatállyal semmisítse meg. Felperes utalt a Kúria Köf.5028/2015/7. számú határozatára. Az alperes írásbeli észrevételében nem ellenezte az Ör. vizsgálatának kezdeményezését.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

[3] A bíróság a felperesi indítványt bizonyítási indítványnak tekintette. A bíróság a per tárgyalását a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 155/C. (1)-(3) bekezdése alapján felfüggesztette. A bíróság egyben a Kúria Önkormányzati Tanácsánál kezdeményezte az Ör., Mód.Ör. 4. §-ával hatályon kívül helyezett 2. § (5) bekezdés c) pontja, 2. § (9) bekezdés b), c), d), e) pontja, 2. § (12) bekezdése, 3. § 1) ÜÜ-1 építési övezet előírása b) pontja, 3. § 2) ÜÜ-2  építési övezet előírása b) pontja, 3. § 1) HÜ/I-1 építési övezet előírása b) pontja, 3. § 2) HÜ/I-2 építési övezet előírása b) pontja, 3. § 3) HÜ-I-K  építési övezet előírása c) pontja, 3. § 4) HÜ/II-1  építési övezet előírása b) pontja, 3. § 5) HÜ/II-K építési övezet előírása c) pontja, 7. § (1) bekezdése, 7. § (2) bekezdésének harmadik mondata, 13. §-a jogszabályba ütközésének vizsgálatát és a jogszabályellenesség megállapítását.

[4] Az indítvány a fentieken túlmenően még azt tartalmazta, hogy „A bíróság kezdeményezi továbbá az Alaptörvény-ellenes jogszabályi rendelkezések általános és e bíróság előtt a 9.K.27.479/2016. számú ügyben történő alkalmazási tilalmának elrendelését is.”

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

[5] A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 48. § (3) bekezdése szerint „Ha a bírónak az előtte folyamatban lévő egyedi ügy elbírálása során önkormányzati rendelet olyan rendelkezését kell alkalmaznia, amelynek más jogszabályba ütközését észleli – a bírósági eljárás felfüggesztése mellett – kezdeményezi az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárást a helyi önkormányzattal szemben.”
A Bszi. 48. § (4) bekezdése értelmében „A (3) bekezdés szerinti indítvány tartalmazza
a) az önkormányzati tanács által vizsgálandó önkormányzati rendeletet,
b) az önkormányzati rendelet jogszabálysértőnek talált rendelkezésének megjelölését,
c) azon jogszabályi rendelkezés megjelölését, amelyet az önkormányzati rendelet rendelkezése sért,
d) annak okát, hogy a bíró az adott rendelkezést miért tartja jogszabálysértőnek.”

[6] Jelen ügyben megállapítható, hogy a bírói kezdeményezés a Bszi. 48. § (4) bekezdésében foglalt négy feltételből kettőnek nem felel meg.

[7] A bírói kezdeményezés nem hív fel semmilyen olyan jogszabályi rendelkezést, amely alapján az Ör. vizsgálni kért szabályai összevethetőek lennének, és a törvényellenesség vizsgálata lefolytatható lenne, továbbá az Alaptörvény-ellenesség általános felvetésén túl az Alaptörvény valamely rendelkezésének megjelölésével nem utal annak konkrét fennálltára. Egyedüli indoknak a korábban meghozott  Köf.5028/2015/7. számú határozat felhívása tekinthető. Ezzel összefüggésben a Kúria arra utal, hogy a Köf.5028/2015/7. számú határozatban az Ör.Mód. által megállapított Ör.-beli rendelkezéseket ex nunc hatállyal megsemmisítette. Mivel a Kúria a megsemmisítés hatályáról már döntött, így új eljárásban ugyan abban a tárgyban az esetleges ex tunc hatályú megsemmisítés már nem lehet vizsgálat tárgya.

[8] A Bszi. 48. § (4) bekezdés d) pontja szerint a bírói kezdeményezésben meg kell jelölni annak okát, hogy a bíró az adott rendelkezést miért tartja jogszabálysértőnek. Tehát nem azt kell megjelölni, hogy a felperes vagy az alperes miért tartja jogszabálysértőnek a vizsgálni kért önkormányzati rendeletet, hanem azt, hogy a Kúria eljárását kezdeményező bíró miért tartja annak. Az eljárást kezdeményező bíró személyes meggyőződését tartalmazó indokolást a per tárgyalását felfüggesztő 9.K.27.083/2015/27. sorszámú végzés egyáltalán nem tartalmaz.

[9] A Köf.5003/2013/4. számú végzésben a Kúria rámutatott a következőkre: A bírói kezdeményezés jogintézményének tartalmi és rendszertani értelmezéséből az következik, hogy az a bírói indítvány, amely nem az eljáró bíró meggyőződését, hanem a fél „kérését” tükrözi, nem felel meg a bírói indítvánnyal szemben, a Bszi.-ben rögzített formai és tartalmi elvárásoknak. A Bszi. 48. § (4) bekezdés d) pontja szerint ugyanis a végzésből ki kell derülnie annak, hogy „a bíró az adott rendelkezést miért tartja jogszabálysértőnek”. (Indokolás 7. pont) A Köf. 5002/2014/4.számú végzés szerint pedig: „A jogintézmény alkalmazásához rendelt eljárási szabályok is azt tükrözik tehát, hogy az alkalmazandó jogszabály törvényességével kapcsolatos aggály tisztázása a jogvitát eldöntő bíró 'szuverenitása' körébe tartozik, azaz a bíró egyedi ügy eldöntésében megnyilvánuló függetlenségének a része.” (Indokolás 6. pont)

[10] Jelen ügyben megállapítható, hogy a bírói kezdeményezés a bíró meggyőződését tartalmazó indokot nem tartalmaz, továbbá azt sem jelöli meg, hogy az önkormányzati norma vizsgálatát, mely alaptörvényi és jogszabályi rendelkezésekkel tartja ellentétesnek, így az nem felel meg a Bszi. 48. § (4) bekezdés c) és d) pontjának.

[11] A kifejtettek értelmében és figyelemmel a Bszi. 51. § (1) bekezdés c) pontjára és (2) bekezdés b) pontjára, a Kúria Önkormányzati Tanácsa az eljárást megszüntette.

A döntés elvi tartalma

[12]  A bírói kezdeményezés jogintézményének lényegéből következik, hogy az az indítvány, amely nem az eljáró bíró meggyőződését, hanem a fél „kérését” tükrözi, nem felel meg a bírói indítvánnyal szemben előírt törvényi elvárásoknak.

Alkalmazott jogszabályok

[13] 2011. évi CLXI. törvény 51. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdés b) pontja

Záró rész

[14] A döntés elleni jogorvoslatot a Bszi. 49. §-a zárja ki.

Budapest, 2017. április 4.

Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Horváth Tamás sk. bíró