Köf.5.009/2017/4. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának
v é g z é s e

Az ügy száma: Köf.5009/2017/4.
A tanács tagja: Dr. Kozma György a tanács elnöke; Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Horváth Tamás bíró
Az indítványozó: Csongrád Megyei Kormányhivatal (Szeged, Rákóczi tér 1.)
Az érintett önkormányzat: Ásotthalom Nagyközség Önkormányzata (Ásotthalom, Szent István tér 1.)
Az ügy tárgya:  közösségi együttélés szabályai

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa Ásotthalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 12/2014. (IV.30.) önkormányzati rendelete 7/B. §-a törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány és az alapjául szolgáló tényállás

[1] A Csongrád Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 134. § (1) bekezdése alapján törvényességi felhívással élt Ásotthalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének (a továbbiakban: érintett önkormányzat) a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 12/2014. (IV.30.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) 7/B. §-ával kapcsolatban. Az érintett önkormányzat a 23/2017. (II.15.) KT határozatában úgy döntött, hogy a kifogásolt rendelkezést nem kívánja hatályon kívül helyezni.

[2] Ezt követően a Kormányhivatal a Mötv. 136. § (2) bekezdése alapján a Kúriához fordult, s kérte az Ör. 7/B. §-ának hatálybalépése napjára történő visszaható hatályú hatályon kívül helyezését.

[3] A támadott rendelkezés szerint: „7/B. § Tilos közterületen
a) a müezzin tevékenysége, mivel alkalmas a köznyugalom zavarására, továbbá alkalmas arra is, hogy a helyi lakosság körében félelmet, riadalmat és megbotránkozást keltsen,
b) az egész testet és fejet, valamint részben vagy teljes egészében az arcot is elfedő burka, nikáb és csador, valamint a teljes testet fedő fürdőruha, ide értve az úgynevezett burkini viselése,
c) bármilyen olyan jellegű propaganda-tevékenység megvalósítása, amely a házasság intézményét nem az Alaptörvényben rögzítetteknek megfelelően egy férfi és egy nő között létrejött életközösségként mutatja be, ide értve bármilyen közterületi akciót, kiemelten a performanszokat, demonstrációkat, plakát-, röplap- és hangreklámokat,
d) bármilyen olyan jellegű propaganda-tevékenység megvalósítása, amely megsérti az Alaptörvényt azzal, hogy a családi kapcsolat alapjaként nem a házasságot, illetve a szülő-gyermek viszonyt ismeri el, ide értve bármilyen közterületi akciót, kiemelten a performanszokat, demonstrációkat, plakát-, röplap- és hangreklámokat.”

[4] A Kormányhivatal szerint az Ör. fenti szabályai ellentétesek a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 4. §-ával, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 1. § (1)-(3) bekezdéseivel, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 4. §-ával és a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 2. § (1) bekezdésével.

[5] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. (a továbbiakban: Bszi.) törvény 52. §-a alapján felhívta az önkormányzatot állásfoglalásának bekérése végett. Az érintett önkormányzat az állásfoglalás benyújtásának lehetőségével nem élt.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

[6] A Kúria törvényességi vizsgálatra irányuló eljárásával párhuzamosan az alapvető jogok biztosa indítványára az Alkotmánybíróság is eljárást folytatott az Ör. 7/B. §-a alkotmányossági vizsgálata tekintetében. Az Alkotmánybíróság a 7/2017. (IV. 18.) AB határozatában megállapította, hogy az Ör. 7/B. §-a alaptörvény-ellenes, ezért azt a kihirdetésére visszamenőleges hatállyal, 2016. november 23-ával megsemmisítette. Ezáltal az Ör. jelen indítványban is vizsgálni kért rendelkezése visszamenőleges hatállyal hatályát vesztette.

[7] A Kormányhivatal kezdeményezésére lefolytatható kúriai normakontroll eljárás absztrakt normakontroll. A Bszi. 51. § (1) bekezdés d) pontja és az 52. § (2) bekezdés b) pontja alapján az önkormányzati tanács a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezése esetén az eljárást megszünteti, ha az önkormányzati rendeletnek az indítvánnyal támadott rendelkezése hatályát vesztette.

[8] A Kormányhivatal – a 7/2017. (IV. 18.) AB határozatra tekintettel – a 2017. április 24-én kelt nyilatkozatában az indítványát visszavonta, s kérte az eljárás megszüntetését a Bszi. 51. § (2) bekezdés a) pontja alapján.

[9] Erre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa az Ör. 7/B. §-a tekintetében az eljárást megszüntette.

Alkalmazott jogszabályok

[10] 2011. évi CLXI. törvény 51. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdés a) pontja és b) pontja

Záró rész

[11] A döntés elleni jogorvoslatot a Bszi. 49. §-a zárja ki.

Budapest, 2017. május 16.

Dr. Kozma György s. k. a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt s. k. előadó bíró, Dr. Horváth Tamás s. k. bíró