Köf.5.001/2017/5. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA
Önkormányzati Tanácsának
határozata

Az ügy száma: Köf.5001/2017/5.
A tanács tagja: Dr. Kozma György a tanács elnöke; Dr. Horváth Tamás előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró

Az indítványozó: Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (7626 Pécs, Rákóczi út 34.)

Az érintett önkormányzat: Szigetvár Város Önkormányzat Képviselő-testülete  (7900 Szigetvár, Zrínyi tér 1.)

Az ügy tárgya: települési támogatásokról szóló önkormányzati rendelet rendelkezésének törvényességi vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa Szigetvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a pénzbeli és természetben nyújtott települési támogatásokról szóló 3/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelet 2. § (2) pontja törvényellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasítja.

A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 4.K.27.003/2016/30. szám alatti perben az eljárás felfüggesztése mellett kezdeményezte Szigetvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a pénzbeli és természetben nyújtott települési támogatásokról szóló 3/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) 2. § (2) pontjának a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. § (4) bekezdésébe ütköző törvényellenességének megállapítását. Az ügyben a felperes segélyezés iránti kérelmeinek elutasítása miatt perelt, mely eljárásokat a bíróság e szám alatt egyesített.

[2] A perek egyesítése a következő perelőzményeken alapult:

[3] A) A felperes 2015. január 22-én terjesztett elő az Ör. hatálya alá tartozó kérelmet. A kérelmet elutasították mind első, mind másodfokon. A határozat ellen bíróság előtt keresetet nyújtottak be, melynek nyomán a határozatot hatályon kívül helyezte a bíróság és az alperes önkormányzatot új eljárásra kötelezte, eljárási szabálysértés miatt.

[4] B) Az új eljárás során született újabb elutasító határozat ellen a felperes ismét keresetet nyújtott be a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz.

[5] C) Közben 2016. március 10-én a felperes újra kérelmet terjesztett elő az alperesnél, mely kérelem szintúgy első és másodfokon elutasításra került, mely ellen a felperes keresettel fordult a bírósághoz.   

[6] A bíróság együttes tárgyalás és eldöntés végett a fenti B) és C) pont alatti pereket egyesítette.

[7] D) A peres eljárás alatt a Baranya Megyei Kormányhivatal 2016. június 24. napján kelt BAB/4/1318-4/2016. számú törvényességi felhívással élt. Az alperes ennek hatására az Ör. néhány rendelkezését módosította, a jelen eljárásban kifogásolt rendelkezést azonban változatlanul hagyta.

[8] A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.003/2016/30. számú végzésével a per tárgyalását felfüggesztette, és kezdeményezte Szigetvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a pénzbeli és természetben nyújtott települési támogatásokról szóló 3/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelet 2. § (2) pontjának a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoc. tv.) 45. § (4) bekezdésébe ütköző törvényellenességének megállapítását.
 
[9] A bíróság úgy találta, hogy a Szoc. tv. fenti rendelkezéséhez képest az Ör. számottevő szűkítést tartalmaz, és ezzel jelentősen leszűkítette az igénybevételre jogosultak körét. Márpedig ez, álláspontja szerint, jogszabályellenes a Szoc. tv.-hez képest, továbbá sérti az Alaptörvény XIX. cikk (1)–(2) bekezdését. Utalt a bíróság arra is, hogy az alperesi önkormányzat 2014. óta folyamatosan szűkíti a rendkívüli méltánylást érdemlő esetek körét. 

[10] Az indítványra a Szigetvár Város polgármestere 2017. március 3-án állásfoglalást nyújtott be az Önkormányzat részéről. Ebben előadta, hogy a Szoc. tv. rendelkezésében csak példálózó felsorolást ad. Ehhez képest pedig az Ör. nem sért jogszabályt. A Baranya Megyei Kormányhivatal törvényességi kifogásaira pedig a képviselő-testület módosításokat fogadott el.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

[11] Az indítvány az alábbiak szerint nem megalapozott.
 
[12] A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 48. § (3) bekezdésének alkalmazására akkor kerül sor, ha a bíró az előtte folyamatban lévő ügy elbírálása kapcsán önkormányzati rendelet rendelkezésének jogszabályba ütközését észleli.

[13] Jelen indítvány szerint az Ör. vitatott rendelkezése a Szoc. tv. 45 § (4) bekezdésébe ütközik. A vonatkozó bekezdés így szól:

[14] „Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.”

[15] Ehhez képest a rendkívüli települési támogatás esetén az Ör. 2017. február 27-én hatályos 2. § (2) bekezdése szerinti rendkívüli méltánylást érdemlő eset csupán „közeli hozzátartozó halálesete és elemi kár bekövetkezése”.

[16] A Szoc. tv. vonatkozó bekezdése „így különösen” kezdettel enumeratív felsorolást alkalmaz. Az Ör. felsorolása beleesik az „alkalmanként jelentkező többletkiadások” fogalmába. Ráadásul, bár ez nem lenne szükséges, hiszen nem taxációról van szó, a példálózó felsorolásban is szerepelnek ilyen esetek. Ezen az alapon jogszabálysértés nem állapítható meg.

[17] Másfelől, az önkormányzat mérlegelési, jelen esetben szűkítési joga megáll. Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontja szerint a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkot.

[18] A törvényi felhatalmazás adta körben a helyi önkormányzat önként vállalhat feladatot. A magyar önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. § (2) bekezdés első két mondata szerint: „A helyi önkormányzat – a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes.”

[19] A Szoc. tv. 45. §-a szerint a helyi önkormányzat rendkívüli települési támogatás feltételeit a törvény adta keretek között maga határozza meg. E rendelkezés tartalma kialakításával, az adott körben maga alakítja vállalt kötelezettségei mértékét. Szabadon vállalhat többet vagy kevesebbet forrásai terhére.  

[20] Hogy többet vagy kevesebbet vállal, az ezen túlmenően a képviselő-testület akaratán, belátásán, helyi politikai preferenciáin múlik. Döntése nyomán ennek maradandó kifejezése az ennek megfelelő normatív szabályozás. A mérlegelési jog ebben a folyamatban az önkormányzás lényegéhez tartozik. Ennek puszta gyakorlása önmagáért nem lehet jogellenes.

[21] A helyi mérlegelés tartalmának az egyébként jogszerű feltételek adta felhatalmazás keretei között való gyakorlása nem kifogásolható célszerűségi alapon, hiszen az a törvényi felhatalmazással ellentétes lenne.

[22] Jelen esetben az Ör. szabályozása a törvényi felhatalmazás adta körön belül szűkebb, de ettől még az teljességgel jogszerű marad. A szabályozás célszerűsége iránt a felelősséget csakis a választott szerv viselheti. Normakontrollnak ilyen alapon nem lehet helye.

[23] Mindezek alapján az indítvánnyal támadott Ör.-rendelkezés törvényellenessége és alkalmazása tilalmának kimondására irányuló indítványt a Kúria a Bszi. 55. § (3) bekezdése alapján elutasítja.

A döntés elvi tartalma

[24] A helyi önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozó támogatások feltételeinek a törvényes keretek közötti megállapítása a Szoc. tv. rendelkezéseit önmagában nem sérti.

Alkalmazott jogszabályok

[25] 1993. évi III. törvény 45. § (1) bekezdés, 2011. évi CLXXXIX. törvény 10. § (2) bekezdése

Záró rész

[26] A határozat elleni jogorvoslatot a Bszi. 49. §-a zárja ki.

Budapest, 2017. május 2.

Dr. Kozma György s. k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás s. k. előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt  s. k. bíró