3/2017. (XI.28.) KMK vélemény a választási eljárásban érvényesülő elektronikus kapcsolattartásról

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 27. § (1) bekezdése alapján a választási ügyek bírósági jogorvoslata során az elektronikus kapcsolattartás szabályainak érvényesüléséről az egységes ítélkezési gyakorlat előmozdítása érdekében a következő kollégiumi véleményt alkotta:

A választási ügyekben a bírósági felülvizsgálati eljárásban nem lehet alkalmazni a Polgári perrendtartás elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályait.

● ● ●

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. tv. (a továbbiakban: Ve.) 223. § (1) bekezdése szerint  „A fellebbezést személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben, a bírósági felülvizsgálati kérelmet személyesen vagy levélben, illetve olyan elektronikus dokumentumként lehet benyújtani, amelyet a kérelem benyújtójának jogi képviselője vagy a 224. § (5) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem benyújtója minősített elektronikus aláírásával látott el. Ha a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet elektronikus dokumentumként nyújtja be, annak mellékleteit a kérelmező oldalhű másolatban elektronikus okirati formába alakítja”

A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése alapján „Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) Általános részét – az e törvényben foglalt eltérésekkel – alkalmazni kell.”

A Ve. 228. § (2) bekezdése szerint  „A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a bíróság legkésőbb a beérkezésétől számított harmadik napon dönt. A bírósági eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell – az e törvényben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni.”

A Polgári perrendtársról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 340/B. § (2) bekezdése alapján, 2016. január 1-től: „A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani a keresetlevelet a 330. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél. A jogi képviselővel eljáró fél és a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet – ha nem ügyvédi képviselettel jár el – az elektronikus benyújtás során a képviseletét ellátó személy teljes körű azonosítását biztosító és az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével is eljárhat, ha azzal rendelkezik. Ebben az esetben a per folyamatban léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia”.

A Pp. 397/I. § (2) bekezdés b) pontja szerint a fenti „340/B §-t 2016. július 1. napján és az azt követően indult közigazgatási eljárás során hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben is alkalmazni kell.”

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 29. § (1) bekezdése szerint: „Az elektronikus kapcsolattartásra a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni.”

● ● ●

A bíróság a választási bizottság határozatát a Ve. 228. § (2) bekezdése és 229. § (2) bekezdése alapján a Ve.-ben foglalt eltérésekkel – a Pp. XX. fejezetének szabályai szerint – nemperes eljárásban vizsgálja felül. A bíróság nemperes eljárását a választási ügyekben mindenekelőtt a gyors döntéshozatal igénye indokolja, azonban a választások tisztasága érdekében alappal vethető fel, hogy a választási szabálytalanságok, esetleg csalások vizsgálata egy gyorsított peres eljárás keretében alaposabban, mélyrehatóbban és a választópolgárok, a jelöltek és jelölő szervezetek számára megnyugtatóbb módon elvégezhető.[Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium Közigazgatási joggyakorlat-elemző csoport 2014.El.II.F.1/7 (238.o.)]

A választási (népszavazási) ügyekben a bírósági jogorvoslati eljárásokban a Pp. XX. fejezete tehát háttérszabály, azzal a kitétellel, hogy a közigazgatási perek szabályait a Ve.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ez azt is jelenti, hogy az eljárási szabályok helyes alkalmazásánál figyelemmel kell lenni a Pp. 324. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésre, amely a közigazgatási perekben a Pp. általános szabályainak alkalmazását – a XX. fejezetben foglalt eltérésekkel – rendeli alkalmazni

A Pp. 394/C. § (1) bekezdése alapján a 2016. július 1. napján, vagy azt követően induló polgári peres eljárásokban kötelező az elektronikus kapcsolattartás. A szabályozás tehát kifejezetten a polgári peres eljárásokra vonatkozik, a nemperes eljárások tekintetében ez csak akkor jelenik meg kötelezettségként, ha az adott eljárásra vonatkozó törvény (Ve.) kifejezetten előírja az elektronikus kapcsolattartást, vagy az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó Pp. szabályok alkalmazását.

Másként megfogalmazva: az elektronikus kapcsolattartás szabályainak alkalmazását egy meghatározott típusú perre vagy eljárásra egyértelműen ki kell mondani jogszabályban. Márpedig az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések sem az Nsztv.-t, sem a Ve.-t nem érintik.

A Ve. 223.§ (1) bekezdése csak az elektronikus kapcsolattartás egy mozzanatát, a felülvizsgálati kérelem elektronikus dokumentumként történő benyújtását teszi lehetővé (és nem kötelezővé). Ez a rendelkezés azt támasztja alá, hogy a jogalkotó a választási eljárásokkal összefüggésben csak e tekintetben tette lehetővé az elektronikus út alkalmazását.

Mindezekre tekintettel megállapítható, hogy az általános érvényű elektronikus kapcsolattartás a választási (népszavazási) bírósági jogorvoslati eljárásokban - sem a hatályos, sem a 2018. január 1-én hatályba lépő új jogszabályok (a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi tv., illetve a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tv.) alapján - nem érvényesül.