Gfv. VII.30.355/2017/5. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS

FELSZÁMOLÁS

Tárgyszavak:
-    zálogtárgy értékesítése
-    két alkalommal sikertelen értékesítés
-    zálogjogosult jogai és kötelezettségei
-    felszámoló eljárása a zálogjogosult tekintetében

Gfv.VII.30.355/2017/5.

A határozathozatal időpontja: 2018. március 6.

„A felszámoló felülvizsgálati kérelme alapján a Kúriának arra kellett választ adnia, hogyan kell eljárnia a felszámolónak a zálogjogosulttal szemben abban az esetben, ha a zálogtárgy értékesítése két alkalommal is sikertelen volt.
Az eljárásban alkalmazandó Cstv. 49/A. § (5) bekezdés szabályai szerint, ha két alkalommal is sikertelen volt a pályázatra szóló felhívás, a hitelezői választmány, illetve annak hiányában a választmány létrehozására jogosult hitelezők meghatározott arányú egyetértésével a felszámoló a zálogjogosultnak is értékesítheti a zálogtárgyat oly módon, hogy – bizonyos költségek megfizetésén felül – a zálogjogosult az adóssal szembeni hitelezői igényből származó követelését a vételártartozásába beszámíthatja.
A Kúria álláspontja szerint a kétszeri sikertelen értékesítési kísérletet követően a felszámolónak az alábbiak szerint kell eljárnia:
- Fel kell hívnia a zálogjogosultat nyilatkozattételre, kívánja-e ilyen módon megvásárolni a zálogtárgyat. A felszámoló általi felhívásnak tartalmaznia kell
- a becsértéket, mert a Kúria Gfv.VII.30.280/2013/4. számú végzésében kifejtettek szerint a zálogjogosult a becsértéken vásárolhatja meg a zálogtárgyat beszámítással;
- a hitelező által fizetendő összegeket (felszámoló költségei és díja, továbbá a vételár és a követelése közötti különbözetet, az őt megelőző zálogjogosult hitelezők követelésének kielégítésére elegendő összeget), a fizetés határidejét;
- azt a határidőt, amely alatt a zálogjogosult nyilatkozatot tehet, amelynek leteltéig a felszámoló nem tesz újabb lépéseket az értékesítés folytatására.
- Ha a zálogjogosult úgy nyilatkozik, hogy élni kíván a jogával, abban az esetben a felszámolónak tájékoztatnia kell erről a hitelezői választmányt, illetve ennek hiányában az annak létrehozására jogosult hitelezőket az egyetértés megszerzése érdekében. A Kúria hivatkozott végzésében kifejtettek szerint, ha a felszámoló az egyetértés megszerzéséhez a hitelezőkkel ismertette mindazokat a feltételeket, amelyek a hitelezők kielégítését érinthetik (elsősorban a becsértéket, a vevő által kifizetendő összegeket, a fizetési határidőket), amennyiben a Cstv. 5/A. § (4) bekezdése szerinti arányban a hitelezők nem tiltakoznak az értékesítés tartalma és formája ellen, megállapítható, hogy a hitelezők egyetértettek a felszámoló intézkedésével. Ezen egyetértés birtokában kötheti meg a felszámoló a zálogjogosulttal a Cstv. 49/A. § (5) bekezdésében foglalt szabályok szerint az adásvételi szerződést.
Egyetért a Kúria a felszámolóval abban, hogy a felszámolási eljárás gyors lebonyolítása érdekében a hitelezők sem húzhatják el az eljárást, ezért a felszámolónak határidőt kell szabnia a zálogjogosult hitelező részére annak érdekében, hogy eldönthesse, folytassa-e az értékesítési eljárást, vagy a zálogjogosult számára kell értékesítenie a vagyontárgyat. A Kúria álláspontja szerint – megfelelő felszámolói tájékoztatás esetén – a 15 napos határidő elegendő időtartam a hitelező számára annak eldöntésére, hogy élni kíván-e a jogával. E vonatkozásban a hitelező belső szervezetének működési rendje nem vehető figyelembe.
A felszámoló által a nyilatkozattételre megjelölt határidő elmulasztása nem jogvesztő. Helytálló a jogerős végzésben kifejtett azon álláspont, hogy ha a felszámoló a határidő letelte után folytatja a nyilvános értékesítésre irányuló eljárást, akkor a zálogjogosult élhet az igényével mindaddig, amíg a felszámoló a nyilvános pályázati felhívás alapján adott ajánlatot el nem fogadja. Ha a zálogjogosult hitelező ezen mulasztása miatt valakinek kára keletkezik – akár a felszámolás során további költségek merülnek fel emiatt –, azért a zálogjogosult hitelező tartozik felelősséggel.